Egész életünkben és egész évben kiemelkedő szerep jut a szervezet folyadékháztartásának. Nyáron fokozottabban kell ügyelnünk erre a momentumra. A kulcsszó: az egyensúly. Mert ha több folyadékot adunk le, mint amennyit felveszünk, az egyensúlyi állapot felborul. Ezt nem csak az evés-ivás, hanem egyéb tényezők is befolyásolják, ilyen például a sport, szaunázás, a nehéz fizikai megterhelés, az éghajlat, a külső hőmérséklet, a sírás (ki gondolná?), a láz, a hasmenés vagy a hányás. Ha a vízháztartás egyensúlya megbomlik, akár a vízfelvétel csökkenése, akár a vízleadás fokozódása miatt, a szervezet kiszárad. Már 2%-os folyadékvesztés esetén is csökken a fizikai és a szellemi teljesítőképesség, megjelennek a kiszáradás első tünetei (fejfájás, koncentrálóképesség-csökkenése, szomjúság).
Szomjas vagyok!
A szomjúságérzet a folyadékegyensúly fenntartásának egyik legfontosabb ingere, amely a szükséges vízmennyiség pótlására figyelmeztet. A kánikula okozta rosszullét, szédülés, ájulás elkerülése érdekében ne várja meg, amíg szomjas lesz! Már a nyelv, száj kiszáradásának kellemetlen érzete előtt igyon valamilyen folyadékot! Vigyázzon torkára, a gyulladás elkerülése érdekében ne jéghidegen igya a (lehetőleg szénsavmentes) ásványvizet!
De nézzük a vízháztartás forrását és az arányokat!
Naponta átlagosan felvett folyadékmennyiség: táplálkozással kb. 800 ml, ivással kb. 1400 ml, a szervezeten belüli oxidációs folyamatból kb. 300 ml, összesen: 2500 ml. Vele szemben a naponta átlagosan leadott folyadékmennyiség: vizelettel kb. 1400 ml, bőrön keresztül, párolgással (izzadás nélkül) kb. 600 ml, légzéssel 300 ml, széklettel 200 ml. összesen: 2500 ml.
Koffein nem csak a kávéban van
A kávéimádók nyáron sem mondanak le szokásukról, noha előfordulhat, hogy szervezetük nem kívánja annyira a koffeint. És a szervezet jól is teszi, hiszen „nála” jobban senki nem tudja, hogy a feketekávé (és a fekete tea) koffeintartalma miatt vízhajtó hatású, emiatt mindig igyon meg utána egy pohár vizet vagy ásványvizet. Mivel a koffein diuretikus hatású (azaz kiszárítja a testet), különösen nyáron fontos, hogy növeljük a vízbevitelt. Néhány tudós szerint minden csésze kávéhoz két csészényi vizet számolhatunk…
A koffein különben a világon legszélesebb körben használt legális „drog”, milliók fogyasztják naponta kávé, tea és üdítők formájában. Stimuláló hatása miatt használjuk egy energialöketért, vagy a fáradtság ellen – és működik is. De vigyázat! A kávén kívül körülbelül még vagy hatvanféle növény (a tea, a kakaó, a kóladió, a guarana és a mate) is tartalmaz koffeint). Újabban ismerősen csenghet a guarana neve, melynek fő eleme, a guaranine a koffein növényi formája - főként üdítőitalokban hasznosítják. Azt is jó tudni, hogy a fiatalok és sportolók által különösen kedvelt dobozos energiaitalban gyakran több koffeint van, mint egy erős eszpresszóban.
Égeti a zsírt
A koffein mobilizálja a zsírokat, hogy azokat energiaként hasznosítsuk, ami fantasztikus hír annak, aki testzsír-csökkentésre szánta el magát. De ezt ám nem úgy kell elképzelni, hogy feketét kortyolgatva tele szájjal nyugodtan ehetjük a hamburgert… Apropó a koffein és az étkezés! A kávé pörkölése során keletkező anyagok izgathatják a gyomrot és az epét. Ha valamilyen emésztőszervi betegségben szenved, kávé helyett inkább teát igyon. Különben is hiába van a kávéban általában több koffein, mint a teában, de hamarabb fölszívódik és gyorsabban hat, ám a gyors teljesítménynövekedést rohamos csökkenés követi. A tea ezzel szemben lassabban, hosszú távon, tartósan fejti ki stimuláló hatását. Egy csésze kávé elfogyasztása után 5 perc múlva a test szinte minden szövetében kimutatható a koffein. Koncentrációja kb. fél óra alatt eléri a maximumot, majd lassan lecsökken. 3-6 óra múlva a koncentráció mintegy a fele a maximumnak.
A túlzott fogyasztás lehet veszélyes
A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre és a szívre, a véredényekre, kitágítja az érfalat és említett vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A kávé ellenségei (lehet, hogy van benne igazság) azt állítják, hogy a kávé a hiedelemmel ellentétben nem növeli, hanem csökkenti a vérnyomást. de nem is élénkít, hiszen a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyen tudatállapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember könnyen elhisz és így még órákig kitart… Hm. Az tény, hogy a túlzott kávéfogyasztás a koffein túladagolása miatt okozhat reszketést, álmatlanságot, extrém szívdobogást, szívtáji nyomást. Nagy koffeinadag a 300 mg fölötti mennyiség.
Fekete porból
De vajon mi a helyzet a por-, azaz instant kávéval? Egyáltalán hogy készül? A kávészemekből a pörkölés után gőzzel és meleg vízzel kivonják az oldható anyagokat. A kávé ízesítőanyagait még a vízgőzös kezelés előtt kivonják és félreteszik. Az oldatot betöményítik, majd fagyasztva szárítják, tehát a vizet nagy vákuum alatt távolítják el a fagyott oldatból, s marad a szilárd kávékivonat. Mielőtt a kávét – oxigénmentes légkörben, nitrogén vagy szén-dioxid alatt – becsomagolnák, az ízesítőanyagokat újra a kávéhoz adják. S otthon csak a kávéporhoz kell adni a forró vizet, és kész. Bár kényelmes megoldás, az így készített kávé minősége nem éri el a valódi, főzött kávéét.
Szomjas vagyok!
A szomjúságérzet a folyadékegyensúly fenntartásának egyik legfontosabb ingere, amely a szükséges vízmennyiség pótlására figyelmeztet. A kánikula okozta rosszullét, szédülés, ájulás elkerülése érdekében ne várja meg, amíg szomjas lesz! Már a nyelv, száj kiszáradásának kellemetlen érzete előtt igyon valamilyen folyadékot! Vigyázzon torkára, a gyulladás elkerülése érdekében ne jéghidegen igya a (lehetőleg szénsavmentes) ásványvizet!
De nézzük a vízháztartás forrását és az arányokat!
Naponta átlagosan felvett folyadékmennyiség: táplálkozással kb. 800 ml, ivással kb. 1400 ml, a szervezeten belüli oxidációs folyamatból kb. 300 ml, összesen: 2500 ml. Vele szemben a naponta átlagosan leadott folyadékmennyiség: vizelettel kb. 1400 ml, bőrön keresztül, párolgással (izzadás nélkül) kb. 600 ml, légzéssel 300 ml, széklettel 200 ml. összesen: 2500 ml.
Koffein nem csak a kávéban van
A kávéimádók nyáron sem mondanak le szokásukról, noha előfordulhat, hogy szervezetük nem kívánja annyira a koffeint. És a szervezet jól is teszi, hiszen „nála” jobban senki nem tudja, hogy a feketekávé (és a fekete tea) koffeintartalma miatt vízhajtó hatású, emiatt mindig igyon meg utána egy pohár vizet vagy ásványvizet. Mivel a koffein diuretikus hatású (azaz kiszárítja a testet), különösen nyáron fontos, hogy növeljük a vízbevitelt. Néhány tudós szerint minden csésze kávéhoz két csészényi vizet számolhatunk…
A koffein különben a világon legszélesebb körben használt legális „drog”, milliók fogyasztják naponta kávé, tea és üdítők formájában. Stimuláló hatása miatt használjuk egy energialöketért, vagy a fáradtság ellen – és működik is. De vigyázat! A kávén kívül körülbelül még vagy hatvanféle növény (a tea, a kakaó, a kóladió, a guarana és a mate) is tartalmaz koffeint). Újabban ismerősen csenghet a guarana neve, melynek fő eleme, a guaranine a koffein növényi formája - főként üdítőitalokban hasznosítják. Azt is jó tudni, hogy a fiatalok és sportolók által különösen kedvelt dobozos energiaitalban gyakran több koffeint van, mint egy erős eszpresszóban.
Égeti a zsírt
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
A koffein mobilizálja a zsírokat, hogy azokat energiaként hasznosítsuk, ami fantasztikus hír annak, aki testzsír-csökkentésre szánta el magát. De ezt ám nem úgy kell elképzelni, hogy feketét kortyolgatva tele szájjal nyugodtan ehetjük a hamburgert… Apropó a koffein és az étkezés! A kávé pörkölése során keletkező anyagok izgathatják a gyomrot és az epét. Ha valamilyen emésztőszervi betegségben szenved, kávé helyett inkább teát igyon. Különben is hiába van a kávéban általában több koffein, mint a teában, de hamarabb fölszívódik és gyorsabban hat, ám a gyors teljesítménynövekedést rohamos csökkenés követi. A tea ezzel szemben lassabban, hosszú távon, tartósan fejti ki stimuláló hatását. Egy csésze kávé elfogyasztása után 5 perc múlva a test szinte minden szövetében kimutatható a koffein. Koncentrációja kb. fél óra alatt eléri a maximumot, majd lassan lecsökken. 3-6 óra múlva a koncentráció mintegy a fele a maximumnak.
A túlzott fogyasztás lehet veszélyes
A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre és a szívre, a véredényekre, kitágítja az érfalat és említett vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A kávé ellenségei (lehet, hogy van benne igazság) azt állítják, hogy a kávé a hiedelemmel ellentétben nem növeli, hanem csökkenti a vérnyomást. de nem is élénkít, hiszen a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyen tudatállapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember könnyen elhisz és így még órákig kitart… Hm. Az tény, hogy a túlzott kávéfogyasztás a koffein túladagolása miatt okozhat reszketést, álmatlanságot, extrém szívdobogást, szívtáji nyomást. Nagy koffeinadag a 300 mg fölötti mennyiség.
Fekete porból
De vajon mi a helyzet a por-, azaz instant kávéval? Egyáltalán hogy készül? A kávészemekből a pörkölés után gőzzel és meleg vízzel kivonják az oldható anyagokat. A kávé ízesítőanyagait még a vízgőzös kezelés előtt kivonják és félreteszik. Az oldatot betöményítik, majd fagyasztva szárítják, tehát a vizet nagy vákuum alatt távolítják el a fagyott oldatból, s marad a szilárd kávékivonat. Mielőtt a kávét – oxigénmentes légkörben, nitrogén vagy szén-dioxid alatt – becsomagolnák, az ízesítőanyagokat újra a kávéhoz adják. S otthon csak a kávéporhoz kell adni a forró vizet, és kész. Bár kényelmes megoldás, az így készített kávé minősége nem éri el a valódi, főzött kávéét.
[/url]http:www.csodakave.hu[url][/url].jpg){kind=small}
