Homályos látás
Ez a leggyakoribb szemészeti tünet, amelyet fénytörési hibák is okozhatnak. „A rövidlátók távolra, a távollátók közelre tudnak nehezebben fókuszálni, a szemtengelyferdüléssel élők pedig mindkét távolságra homályosabban látnak. Az öregszeműségre 40-45 éves kor körül lehet gyanakodni, amikor a szokásos méretű betűk olvasásakor egyre távolabbra kell tartani szöveget” - mondta el a szakorvos. Hozzátette, hogy a nem korrigálható homályos látás oka lehet akár a szürke hályog vagy a macula degeneráció is, amelyek kialakulásában az életkor mellett a dohányzás és UV sugárzás is szerepet játszik.
Hunyorítás
Amikor távolra nézve hunyorít valaki, gyaníthatóan rövidlátó. „Ezekre az emberekre az a jellemző, hogy a közeli tárgyakat élesen látják, de a távoli dolgok képe a szemben nem a megfelelő helyre vetül, ezért távolra nézve hunyorítanak” – mondta el Dr. Nagy Mária, hangsúlyozva, hogy a rövidlátás hajlamosít bizonyos szembetegségekre, például az ideghártya leválásra is.
Fejfájás
A fejfájás különféle betegségekre utalhat, azonban ha a tünet leginkább tartós olvasás, hosszas számítógép használat közben jelentkezik és a szem kipirosodása vagy szemfájdalom is kíséri, távollátásra kell gyanakodni. „A távollátó a távoli tárgyakat tisztán látja, ám tartós közeli munkánál a könyv szövegét, a számítógép képernyőjét már elmosódottan érzékeli. A szem folyamatos erőltetése eredményezheti a fejfájást, ám ezt gyakran nem ismerik fel” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Szempirosság és gyulladás
Gyakori, vagy elhúzódó szempirosság, szemhéj-, kötőhártya-gyulladás, árpa: időnként mindenki tapasztalhatja ezeket. Az égő, viszkető, könnyező, piros szem számos betegség jele lehet, és bár általában kötőhártya-gyulladásra gondolunk, a szakértő szerint korrigálatlan fénytörési hiba, szembe került idegentest, ferde állású szempilla, cukorbetegség, bőrbetegség is állhat a háttérben.
Szemszárazság
„A problémát szúró-, égő-, idegentest-érzés jelzi, amely az egész napos számítógépes munka után – főleg légkondicionált helyiségben – gyakran tapasztalható. Ilyenkor nem pislogunk eleget, és elmarad az éleslátásban fontos szerepet játszó könnyfilm állandó megújulása is" – magyarázta a szemész.
A látásra már a fenti panaszok jelentkezését megelőzően érdemes odafigyelni! A munka közben, óránként tartott néhány perces pihenő, a monitor megfelelő elhelyezése és a jó megvilágítás segíthetnek a megelőzésben. „Megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásával, rendszeres testmozgással, vitaminokban gazdag táplálkozással és az orvosi kontrollt követően például A-vitamint, cinket és szemvidítófű kivonatot is tartalmazó készítményekkel sokat tehetünk a szem épségének megőrzéséért" - magyarázta dr. Nagy Mária, aki bármilyen probléma felmerülésekor mielőbbi szemészeti vizsgálatot tanácsol, de panaszmentesség esetén is célszerű évente egyszer ellenőriztetni a látást.
.jpg){kind=small}
