Kullancsok: mindenkit csípnek!

Az enyhe teleket követő kullancsinvázió miatt egész Európában nő az élősködő okozta megbetegedések száma.

• Áprilistól szeptemberig a városi zöldfelületeken is támad a kullancs. Magyarország közepesen fertőzött ország
• 2013 óta tavaly volt a legmagasabb a jelentett Lyme-kóros esetek száma (1445) Magyarországon (1)
• A Lyme-kórt csak a csípés elkerülésével előzhetjük meg. A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást (kullancs-encephalitist) védőoltással is meg lehet előzni; a kialakult betegségre nincs célzott terápia
• Világszerte 10.000-12.000 kullancs-encephalitist jelentenek évente, a WHO szerint a tényleges fertőzések száma lényegesen magasabb (2)
• A háromadagos alapoltási sort a napokban kell elkezdeni, hogy a kullancsszezonra kialakuljon a védettség
• Itthon 5-15%-os a kullancs-encephalitis elleni átoltottság (3), a szomszédos Ausztriában több mint 80% (4)

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az elszaporodó kullancsok miatt ma már a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást (kullancs-encephalitist) és a Lyme-kórt nemcsak az erdőben, hanem szabadtéri sportoláskor a városi parkokban, az óvodai játszótereken is elkaphatják, akik nem védettek. A betegek mintegy 30%-ában súlyos lefolyást mutató kullancs-encephalitis betegség védőoltással megelőzhető, a Lyme-kórt viszont csak a csípés elkerülésével lehet kivédeni. A kullancs-encephalitis elleni oltásokat (ez első két adagot mindenképpen) még a fertőzésveszély-mentes időszakban kell beadatni, azaz az oltási sort célszerű a napokban elkezdeni (5).

Az elmúlt évek enyhe telei kedveztek a környezet változásaihoz nagyon jól alkalmazkodó kullancsok elszaporodásának, ezért a szakemberek szerint 2016 tavaszától ismét kullancsinvázióra lehet számítani Magyarországon. Ez pedig a kullancsok által terjesztett két legismertebb és legveszélyesebb betegség – a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis) és a Lyme-kóros esetek – számát is megnövelheti.

2013 óta tavaly volt a legmagasabb a jelentett Lyme-kóros esetek száma Magyarországon: az OEK adatai szerint 2015-ben 1445 Lyme-kóros esetet regisztráltak.    A kullancs okozta vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást is tartalmazó encephalitis esetszám pedig 106 volt (6).

A WHO 2011-ben kiadott átfogó jelentése szerint (7) a kullancs-encephalitis megbetegedések száma egyrészt, a klímaváltozás, másrészt a kültéri szabadidős tevékenységek népszerűsége okán egész Európában növekszik. A WHO szerint a betegség évről évre fokozódó problémát jelenthet a kontinensen, hiszen már olyan helyekről – Németország egyes régióiból, Svájcból, Litvániából, a skandináv országokból és Oroszországból – is érkeznek bejelentések, ahol korábban a betegség nem volt jelen. Németországban és Svájcban 1993–2006 között 200%-kal nőtt a megbetegedések száma, de Lengyelországban is mintegy 60%-os emelkedést tapasztaltak a szakemberek (8).

Gyógyszer nincs, védőoltás van

A vöröshasú vagy közönséges kullancs által terjesztett kullancs-encephalitis a Lyme-kór mellett a másik legsúlyosabb, ízeltlábú terjesztette betegség hazánkban.

A jellemzően kétfázisú lefolyással jelentkező megbetegedésből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte – ebből 40-70-et Magyarországon (9)–, de a valós esetszám ennek a sokszorosa is lehet.

Ennek az az oka – magyarázza dr. Torzsa Péter PhD családorvos, a SOTE Családorvosi Tanszékének egyetemi docense –, hogy a betegség második fázisa „mindössze” a betegek egyharmadánál alakul ki, emiatt számos fertőzéses eset felfedezetlen és regisztrálatlan marad.

A betegség felismerését az is nehezíti, hogy az első fázis általános tünetei, amelyek a fertőzött kullancs csípését követő 7–14. napon jelentkeznek – fejfájás, izomfájdalom, fáradtság, kisebb hőemelkedés –leginkább az egyszerű meghűlésére vagy influenzáéra hasonlítanak.

A betegek egyharmadánál azonban kialakul a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa is, amely általában a kullancscsípést követő negyedik héten kezdődik. Tünete a magas, 39 °C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, koordinációs zavarok, heves fejfájás, sőt hányással, szédüléssel és eszméletvesztéssel is járhat (10).

„A vírus súlyos esetekben a máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja. A tünetektől függően szükség lehet a beteg kórházi ápolására is. Ilyenkor – mivel nincs célzott terápia a betegség gyógyítására – súlyos fokú állapotromlás is bekövetkezhet – az arcideg, a tarkó, a vállöv és a végtagok bénulása is felléphet –, és a betegség a legtöbbször csak maradványtünettel gyógyul” – hívja fel a figyelmet dr. Torzsa Péter.

A szakember elmondta: a Magyarországon jellemző vírustörzs csak az esetek csekély arányában – 1-2%-ában – okozhat halált. A vírus három altípusa közül a távol-keleti a legveszélyesebb, ennek halálozási aránya meghaladhatja a 20%-ot is (11). 

Európában a betegség előfordulása az életkorral nő, a legtöbb esetet idősebb korban jelentik és a bejelentett esetek számából az is kiderül, hogy férfiaknál magasabb a betegség előfordulási aránya (12).

A szülőknek különösen fontos megjegyezniük, hogy a kullancs-encephalitis tünetei gyermekkorban gyakran nem egyértelműek, emiatt a betegség nehezebben ismerhető fel.

Egy svéd tanulmány szerint 124 neurológiai tünetekkel orvoshoz forduló 18 év alatti gyermekből 10-nél (8%) kullancs-encephalitist diagnosztizáltak, amely arányaiban csaknem háromszorosa az adott régió hivatalosan jelentett adatainak (13).

A kullancs nem válogat!

A kullancsok parazita életmódot folytató nagyméretű atkák, amelyek az ember, a szárazföldi emlősök, a madarak és a hüllők vérével táplálkoznak. Világszerte több mint 800 fajt ismernek, hazánkban közülük 20-30 kullancsfaj előfordulásáról tudunk.

A kullanccsal terjesztett vírusfertőzés veszélye szinte egész Európában fennáll; Magyarország a környező országokkal együtt közepesen fertőzött országnak számít.

Észak-Magyarország, Nyugat-Magyarország, a Duna menti térségek és a Balatoni régió számít nagy kockázatú területnek, míg fertőzött megyéink Sopron, Zala, Somogy, Vas, Heves, Borsod és Nógrád megye.

„A kullancsok kedvelik a lombhullató erdőket, tisztásokat, a dús aljnövényzetű erdőket, a nádasok, a rétek, a mezőgazdasági területek térségét, de a városi parkokban, a kertes házak udvarán és kertjeiben, a gondozott sportpályákon, a sétányokon is előfordulhatnak. Megjelenésükre különösen számítani kell minden olyan helyen, ahol háziállatok vagy fogságban tartott vadállatok élnek” – hangsúlyozta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.

Hanga Zoltán hozzátette: az enyhe, csapadékos időjárás – mint amilyen az elmúlt tél is volt – optimális körülményeket teremt a kullancsok átteleléséhez és szaporodásához. 

A szakma is ajánlja a megelőzést!

Torzsa Péter szerint az esetek egyharmadában a súlyos lefolyású – nem ritkán komoly maradványtünetekkel gyógyuló – kullancs-encephalitis megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek (14) is szorgalmazzák: a védőoltás több éve az Országos Epidemiológia Központ által ajánlott oltási körben van.

„A védekezés szempontjából az egyik legfontosabb az időtényező, hiszen a védettségnek még a kullancsok első, tavaszi aktivitási időszaka – azaz, április-május – előtt ki kell alakulnia. Ezért az oltási sort idejében, már ezen a héten érdemes elkezdeni!” – emlékeztetett dr. Torzsa Péter.

Magyarországon jelenleg kétféle oltóanyagot forgalmaznak, mindkettőnek van gyermek és felnőtt változata is. Az oltási sort célszerű ugyanazzal az oltóanyaggal befejezni, amelyikkel az oltásokat elkezdték.

Az alapvédettség kialakításához három adag oltás szükséges, amelyet a családorvosoknál, illetve a dedikált oltóközpontokban is be lehet adatni.

Alapesetben az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd újabb 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. Ha gyors immunizálás szükséges, akkor az oltások közötti időszak lerövidíthető. Az alapimmunizálást követően úgynevezett emlékeztető oltásokkal tartható fenn a védettségünk, amelyet a harmadik oltást követően 3 év múlva kell először beadatni. A további emlékeztető oltások időpontja az oltóanyagtól és életkortól függően eltérő, ezekkel kapcsolatban a családorvos vagy az oltóközpont ad részletes tájékoztatást (15).

Bár számos ország oltási programja tartalmazza a kullancs-encephalitis elleni védőoltást, de Európában az átoltottság általánosan alacsony szintű. Kivétel csak a szomszédos Ausztria, ahol a kiemelkedően magas, 80% feletti átoltottságnak köszönhetően 10 év alatt 60%-kal csökkent az encephalitis esetek száma (16).

„Annak ellenére, hogy hazánk is a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, itthon még mindig nagyon alacsony, csupán 5–15% az átoltottsági arány”– húzta alá dr. Torzsa Péter.

A Lyme-kór és tünetei

A kullancs által terjesztett másik betegség a Lyme-kór, amelynek lappangási ideje változó. Legelső tünete a csípés körül megjelenő, általában ovális alakú bőrpír (Lyme-folt). A Lyme-kór megelőzése csak a kullancscsípés elkerülésével lehetséges, védőoltással elérhető immunizálás egyelőre nem létezik. A kezelés általános módja bizonyos antibiotikumok alkalmazása, melynek elmaradása életre szóló krónikus állapotot és változatos tüneteket – ízületi problémák, szív- és érrendszeri érintettség – eredményezhet (17).

Tények és tévhitek

A mai napig számos tévhit él a köztudatban a kullancsokkal és a kullancscsípés kezelésével kapcsolatban. Jegyezze meg az alábbiakat!

• Nem riasztja el a cigarettafüst és az étel, ital szaga! A közhiedelemmel ellentétben ugyancsak hatástalan a kullancs ellen – preventív céllal – fogyasztott B6 vitamin, alkohol és fokhagyma is.
• Nem szabad bekenni! Az olajos, vazelines házi kezelés hatására visszaöklendezi a sebbe a sok kórokozót tartalmazó félig megemésztett vért.
• Nem szabad piszkálni! A kullancs eltávolítására a legjobb a kifejezetten erre a célra fejlesztett kullancscsipesz. Gyufával, varrótűvel, szemöldökcsipesszel csak kárt okozhat. 
• Nem fákon él, és nem tud ugrani! Nem is tudna felmászni a fára, és általában egy méternél nem is jut magasabbra.
• Nem csak az erdőben él! A kullancs élőhelye a dús aljnövényzet és a magas páratartalmú környezet, azaz nemcsak az erdőben, de a parkokban, a játszótereken és akár a gondozott kertekben is előfordul.
• Nem baj, ha eltávolítás közben beszakad a feje! A maradvány (ami egyébként az állkapcsa) néhány napon belül magától kilökődik. Ha nem, akkor is el kell távolítani, mert fertőzést nem, de gyulladást okozhat.
• Tilos összenyomni a kullancsot! Ez exponenciálisan növeli a fertőződés kockázatát.
• Terhesség előtt nem szabad kockáztatni! A terhesség alatti kullancs-encephalitis-fertőzés veszélyes mind az anyára, mind pedig a magzatra. A terhesség alatti Lyme-fertőzés is veszélyes lehet: összefüggésbe hozták magzati fejlődési rendellenességgel, koraszüléssel, magzati halállal (18)

Forrás:

(1)      OEK, Epinfo, 2016 23/6, 2016. február 19., OEK, Epinfo, 2014 21/27, 2014.07.11.(2)      WHO. Wkly Epidemiol Rec 2011;86:241-56.
(3)      Zavadska D. Human Vaccines & Immunotherapeutics 9:2, 362–374; February 2013
(4)      Kunze et al. Ticks and Tick-borne Diseases 6 (2015) 545–548
(5)      OEK Módszertani levele a 2016. évi védőoltásokról 23. évfolyam 1. KÜLÖNSZÁM
(6)      OEK, Epinfo, 2016 23/6, 2016. február 19.
(7)      WHO. Wkly Epidemiol Rec 2011;86:241-56.
(8)      Süss, et al. Wien Med Wochenschr 2010; 160: 94–100
(9) Epidemiological situation of tick-borne encephalitis in the EU/EFTA countries TECHNICAL REPORT http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/TBE-in-EU-EFTA.pdf
(10)   WHO. Wkly Epidemiol Rec 2011;86:241-56.
(11)   WHO. Wkly Epidemiol Rec 2011;86:241-56.
(12) Epidemiological situation of tick-borne encephalitis in the EU/EFTA countries TECHNICAL REPORT http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/TBE-in-EU-EFTA.pdf
(13)   Kunze et al. Ticks and Tick Borne Dis 2012; 3: 197–201.
(14)   Hum Vaccin Immunother. 2013 Feb;9(2):362-74. Epub 2013 Jan 4. Recommendations for tick-borne encephalitis vaccination from the Central European Vaccination Awareness Group (CEVAG).
(15)   OEK Módszertani levele a 2016. évi védőoltásokról 23. évfolyam 1. KÜLÖNSZÁM
(16)   Heinz et al. Emerging Infectious disease Vol. 19, No. 1, January 2013
(17)   Lakos A. 2009;150. évfolyam, 16. szám, 725–732.
(18)   McClure E et al. Semin Fetal Neonatal Med. 2009 August ; 14(4): 182–189
Fotó: www.flickr.com