A fertőző májgyulladások kezdeti tünetei nagyon hasonlóak lehetnek, ezért a pontos diagnózis megszületéséig hepatitis infectiosa összefoglaló néven kerülnek bejelentésre. A fertőző májgyulladás egyik nagyon gyakori változata a hepatitis A, amelyre jellemző, hogy könnyen és gyorsan terjed.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 1,4 millió új Hepatitis A-fertőzés fordul elő évente[1]. Magyarországon az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a Hepatitis A-megbetegedések száma, a WHO 2012 óta a közepesen fertőzött területek közé sorolja hazánkat. Míg 2011-ben 82 fertőzött beteget regisztráltak, addig 2014-ben már 1556 embert fertőzött meg a vírus. Az elmúlt évben ugyan csökkent a regisztrált esetek száma, de 2015-ben még mindig mintegy ezer esetet jelentettek[2].
Az elmúlt évekhez hasonlóan az összes Hepatitis vírus okozta fertőzésen belül is abszolút dominált a Hepatitis A aránya. A Hepatitis infectiosa-diagnózissal bejelentett megbetegedések 80,6%-áért a Hepatitis A vírus felelt.[3] Hazánkban a megbetegedések országos eloszlása egyenetlen: a legtöbb fertőzést évek óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jelentik[4].
A Hepatitis világnapja előtt dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont járványügyi főorvosa elmondta: „Nem szükségesek ma egzotikus utazások vagy rossz higiénés körülmények a vírus robbanásszerű terjedéséhez. A hosszú és tünetmentes lappangási idő miatt bárhol, bármikor kialakulhatnak járványok. Sajnos a sokcsillagos szálloda sem feltétlen garancia a betegség elkerülésére. Bár az alapvető higiénés rendszabályok betartásával ugyan csökkenthetjük a Hepatitis A vírussal történő megfertőződés esélyét, azonban nagyfokú és hosszú távú védelmet csak védőoltással szerezhetünk”.
A Magyarországon is jellemző, sporadikus Hepatitis A-járványok gócpontjai lehetnek iskolák és az óvodák is, ahol a gyerekek közvetlenül érintkeznek egymással. A Hepatitis A vírus igen könnyen terjed, emiatt a közvetlen kapcsolat a fertőzött személyekkel betegségeket okozhat. A kórokozó szájon át mosatlan zöldségekkel, gyümölcsökkel, fertőzött élelmiszerekkel, a part menti fertőzött vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem megfelelően elkészített ételekkel, szennyezett vízzel kerülhet a szervezetbe.
A Földközi-tenger kagylóinak bizonyos hányada is hordozza a Hepatitis A fertőzést. Tavaly – a betegség hazai történetében először – két olyan Hepatitis A-járványt jelentettek, amelyekben a kórokozó valószínűsíthetően étel közvetítésével terjedt, és tömegesen azonos vendéglátóhelyen étkezőknél fordult elő.
A Hepatitis A nem csak itthon jelent reális kockázatot, hanem a külföldi utazások, nyaralások kapcsán is. A magyarok közkedvelt úticéljai közül Egyiptom és Tunézia kiemelt[5], Törökország, Olaszország, Horvátország és Görögország pedig közepes kockázatú terület.
„Annak ellenére, hogy a Hepatitis A az utazók egyik leggyakoribb, védőoltással megelőzhető betegsége[6], kétharmaduk továbbra sem védekezik ellene[7]” – mutatott rá dr. Béres Zsuzsanna.
Dr. Béres Zsuzsanna elmondta: a betegségnek viszonylag hosszú a lappangási ideje, a tünetek – melyek közül a legszembetűnőbb a bőr sárga elszíneződése – azonban nem minden estben alakul ki –, általában 14-28 nappal a fertőzést követően jelentkezhet. A betegség tünete lehet még a fejfájás, a hányinger, hányás, az étvágytalanság, a fáradékonyság, a sötétebb színű vizelet is. A súlyosabb eseteket kórházban kezelik. A betegség komolyabb veszélyt jelenthet korábbi májérintettség esetén is.
„Kevesen tudják, de a betegség az egyik leginkább érintett korcsoportban, a 6 éves kor alattiaknál gyakran tünetmentes – tette hozzá dr. Béres Zsuzsanna –, de mivel a vírus feko-orális úton terjed, ezek a gyermekek hosszú ideig fertőzhetik a közvetlen környezetüket.”
A Hepatitis B akár májrákot is okozhat
A Hepatitis vírusok közül a Hepatitis B jelenti az egyik legsúlyosabb globális egészségügyi problémát, hiszen jelenleg a tizedik vezető halálok a fertőző betegségek között[8]. A WHO adatai szerint ez idáig a világ egyharmada, azaz 2 milliárd ember esett már át a májat megtámadó akut vagy krónikus betegséget is okozó vírusos Hepatitis B-fertőzésen[9].
Közülük mintegy 240 millióan jelenleg is krónikus Hepatitis B-fertőzésben szenvednek, ez pedig nemcsak járványügyi veszélyforrás, de az érintettek számára komoly egészségügyi kockázat is. A krónikus Hepatitis B-fertőzés nyomán ugyanis májzsugor és májrák is kialakulhat.
Évente körülbelül 500-700 ezer haláleset történik a Hepatitis B vírus fertőzése következtében,[10] holott a Hepatitis A-hoz hasonlóan ez a betegség is hatékonyan megelőzhető védőoltással.
Örvendetes tény ugyanakkor, hogy Magyarországon az akut B vírushepatitiszek száma jelentősen csökkent az előző évihez képest: 2015-ben 43 esetet regisztráltak, ami kétharmada a 2014-ben bejelentett megbetegedéseknek (67).[11]
1999 óta a Hepatitis B elleni vakcina hazánkban is a kötelező védőoltási program része, jelenleg az általános iskolák 7. évfolyamát végző tanulók részesülnek az oltásban.
Az életkorukból adódóan a védőoltási programban még nem oltott, szexuálisan aktív korosztály jelentős része továbbra is védtelen, hiszen hazánkban a betegség főleg nemi úton terjed. Pedig a védekezés fontos, hiszen a fertőzés következtében krónikus májgyulladás, májzsugor és akár májdaganat is kialakulhat.
A Hepatitis B vírus leggyakrabban vérrel és különböző testnedvekkel terjedhet. Közvetítheti szexuális kapcsolat, de a betegség forrása lehet akár fertőzött olló és borotva, piercing, tetoválótű, pedikűr és manikűr, közös fogkefe használata. A világ endémiás területein jellemző módon gyakran a már megfertőzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán. A vírus veszélyeztetheti azokat az utazókat is, akik olyan országba utaznak, ahol nagyon magas arányban fordulnak elő vírushordozók.
Itt egy kisebb baleset miatt szükséges orvosi beavatkozás is jelentősen megnöveli a fertőződés valószínűségét.
„Ezekben az országokban semmiképp se készíttessenek tetoválást, illetve testékszereket se helyeztessenek el!” – figyelmeztetett dr. Béres Zsuzsanna.
A Hepatitis B előfordulása a szub-szaharai országokban a legmagasabb, ahol a felnőtt népesség 5-10%-a krónikusan fertőzött. Dél-Amerikában, az Amazonas vidékén szintén magas a fertőzöttek száma, de ugyanez igaz Kelet- és Közép-Európa déli régióira. A közel-keleti országok és az indiai szubkontinens lakosságának 2-5%-a krónikusan fertőzött[12].
További rizikócsoportot jelentenek a szabados szexuális életet élők, a Hepatitis B-betegek családtagjai és közeli hozzátartozói, a droghasználók, az egészségügyi dolgozók, a veszélyes munkát végzők (rendőrök, tűzoltók, katonák, laboratóriumi dolgozók stb.) és a májbetegek.
A Hepatitis B-fertőzés után a tünetek megjelenéséig átlagosan 75 nap telik el, de ez az idő 30–180 nap is lehet. A Hepatitis B vírus fertőzés tünetei a következők lehetnek: sárga bőr és szemfehérje, sötétebb vizelet, erős fáradtság és levertség, hasi fájdalom, láz.
Dr. Béres Zsuzsanna aláhúzta: „A Hepatitis B-fertőzés krónikussá is válhat bizonyos esetekben; tapasztalataink szerint a betegek mintegy 10%-ánál májzsugorhoz és májrákhoz vezethet”.
Hepatitis elleni védekezés itthon és a világban
Jelenleg a világ több országában, például az USA-ban aktív immunizációs programmal küzdenek a Hepatitis A-fertőzések számának visszaszorításáért.
Hazánkban a Hepatitis A elleni vakcina nem szerepel a kötelező védőoltások között, az egyén felelőssége tehát, hogy magát és környezetét megvédje ettől a potenciálisan súlyos következményekkel járó és ragályos betegségtől.
A betegségek megelőzésével kapcsolatban a főorvosnő kiemelte: „Abban az esetben, ha legalább 6 hét áll rendelkezésre a védettség kialakítására, és az egyén még nem részesült hepatitis ellen védőoltásba, a gyermekeknél és a felnőtteknél is előnyös lehet a kombinált oltóanyag alkalmazása, így kialakítható a védettség mind az A, mind a B vírustörzs ellen.” Azoknál, akik életkorukból adódóan már részesültek a Hepatitis B elleni kötelező védőoltásban, náluk igény esetén elegendő a Hepatitis A elleni oltás beadása.
„Ezek az oltások – utazástól függetlenül is – bárkinek fontosak lehetnek, hiszen egy relatíve gyakori, igen ragályos betegségről van szó, mely akkor is kiesést okoz a munkából, ha enyhe lefolyású. A Hepatitis B krónikus hordozói állapot mindenképpen komoly kockázatot jelent hosszútávon is. Míg egy Hepatitis A fertőzés jó eséllyel csak átmeneti munkaképtelenséget okozhat, egy Hepatitis B fertőzést követő krónikus hordozói állapot krónikus gyulladást, májzsugort, illetve májdaganat kialakulását is eredményezheti” – mutatott rá a szakember.
2016 májusában a Világ Egészségügyi Tanács (WHA) elfogadta „A Vírusos Hepatitis Elleni Globális Egészségügyi Iparági Stratégiát” a 2016–21 közötti időszakra. A stratégia célja a krónikus hepatitis fertőzés incidenciájának csökkentése a jelenlegi 6-10 millióról 0,9 millióra és az ebből adódó haláleseteknek pedig 65%-os csökkentése 2030-ra, illetve ezáltal a vírusos Hepatitis-fertőzések globális egészségügyi kockázatának radikális csökkentése. A stratégia országszintű konkrétumokat is tartalmaz a célkitűzések eléréséhez szükséges lépésekről.[13]
Hasznos tippek utazóknak
- A Hepatitis A főként szennyezett élelmiszerrel és vízzel terjed, tehát a mediterrán térségben, különösen az arab országokban kerüljük a nyers ételek és a jégkocka, fagylalt fogyasztását! Fontos, hogy az utazók csak palackozott vizet fogyasszanak lehetőleg még fogmosáshoz is.
- Ahol a csapvíz nem iható, ott előfordulhat, hogy nem megbízható vízből készítenek jégkockát, koktélt, gyümölcslét, fagylaltot, amelyek így mind tartalmazhatnak Hepatitis A vírust
- Kerüljük az utcai árusok ínyencségeit. Zöldséget, gyümölcsöt csak akkor fogyasszunk, ha megfelelően megmostuk-megpucoltuk, meghámoztuk, illetve megfőztük. (Wash it, peal it, cook it – or forget it!)
- A gyakori kézmosás talán a megelőzés legfontosabb része, de pusztán ezzel nem lehet kivédeni a fertőzést!
- Az idei utazási szezonban a magyarok főként Törökországba, Tunéziába, Egyiptomba, valamint a Földközi-tenger partvidékére – Horvátországba, Olaszországba és Spanyolországba – látogatnak el. Az Egészségügyi Világszervezet ezekbe az országokba általánosan ajánlja a Hepatitis A és B elleni védőoltások felvételét.
- A Földközi-tenger kagylóinak egy része Hepatitis A-fertőzött, emiatt veszélyesek lehetnek a nem kellően átsütött, megfőzött tenger gyümölcsei is.
- A balkáni régió, a szubszaharai és az arab mediterrán országok felnőtt népességének jelentős hányada Hepatitis B vírus hordozója. Ha ide tervez utazást és még nem kapott Hepatitis B elleni védőoltást, ezt mindenképp érdemes pótolnia.
- A Hepatitis B szexuális úton, vérrel és testnedvekkel terjed. Könnyen átadható tetoválószalonban, piercingkészítéssel, nem steril intravénás tű használatával.
- Az észak-afrikai országok higiénés körülményei messze elmaradnak az európai normákétól, ezeken a helyeken előfordulhatnak tífuszos megbetegedések is. Ez utóbbi ellen szintén létezik védőoltás.
- Az utazás alatt számos egészségügyi veszély leselkedik a felelőtlen turistákra. Leggyakoribb a hasmenés, a napégés, a hányás, de apróbb balesetek is történhetnek. Utazás előtt érdemes időben ellátogatni a legközelebbi oltóközpontba, ahol egészségügyi szempontból teljeskörűen felkészítik az utazókat a külföldi tartózkodásra.
- A védőoltásokon kívül érdemes úti patikát is a bőröndbe készíteni: láz- és fájdalomcsillapítót, naptejet és aloe vera gélt, sebfertőtlenítőt, széntablettát és hányás elleni gyógyszert.
További információk: http://www.utazaselott.hu
[1] http://www.who.int/csr/disease/hepatitis/whocdscsredc2007/en/index4.html
[2] EPINFO 23. évfolyam 27. szám 2016. július 15.
[3] EPINFO 23. évfolyam 27. szám 2016. július 15.
[4] EPINFO 23. évfolyam 27. szám 2016. július 15.
[5]http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/hepatitis_A/factsheets/Pages/Factsheet-for-the-general-public.aspx
[6] Steffen, et al. Int J Antimicrob Agents 2003; 21: 175–80
[7] Zwar, et al. J Travel Med 14; 2007: 31–6
[8] http://www.who.int/csr/disease/hepatitis/whocdscsrlyo20022/en/index3.html
[9] http://www.who.int/csr/disease/hepatitis/world_hepatitis_day/en/
[10] http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs204/en/
[11] EPINFO 23. évfolyam 27. szám 2016. július 15.
[12] http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs204/en/
[13] http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs328/en/
Fotó: commons.wikimedia.org