A petefészek ciszta ritkán okoz panaszt
A petefészekben megjelenő ciszták folyadékkal telt, hártyával vagy vastagabb fallal körülvett tömlők. Fogamzóképes korban a petefészekben növő tüszők a peteérést követően – amennyiben nem reped meg a tüsző fala – tovább növekedvén könnyen cisztává alakulhatnak. Az így kialakult tömlők néhány menstruációs ciklus után minden beavatkozás nélkül elmúlhatnak. Ilyen esetben esetleg csak a rutinvizsgálat során derül fény az elváltozásra, amely nem okoz tünetet.
Ha mégis panasz jelentkezik, a beteg már ezzel jelentkezik a nőgyógyásznál, aki a fizikális vizsgálatokon túl ultrahangos vizsgálattal is fény deríthet a petefészek ciszta jelenlétére és szerkezetére. A funkcionális (a petefészek működésével kapcsolatba kialakult), panaszt nem mindig okozó, a petefészek, illetve a hormonrendszer működési zavara miatt kialakult elváltozások általában nem haladják meg az 5 centis átmérőt. Az ennél kisebb ciszták esetén a megfigyelés és az esetleges gyógyszeres kezelés az általános irányelv, de adott esetben, képalkotó eljárásokra vagy szövettani anyagvételre is sor kerülhet, hogy kizárható legyen a valódi daganatok jelenléte.
A ciszta betegségre is utalhat
A méh nyálkahártyája az egyedfejlődés korai szakaszában szétszóródhat a szervezetben vagy a menstruációs vérrel visszakerülhetnek a hasüregbe a méhnyálkahártya-darabok, és ott azután megtapadhatnak – ezt nevezik endometriózisnak. Ennek velejárójaként is kialakulhatnak petefészek ciszták. Ugyanígy fény derülhet sok apró ciszta jelenlétére a PCOS (policisztás ovárium szindróma) nevű betegségnél, amelyet kísérhet emelkedett inzulinszint, inzulinrezisztencia vagy lappangó diabétesz is.
- Sajnos, a petefészek ciszták kialakulását nem lehet megelőzni, azonban a szájon át szedhető, hormontartalmú fogamzásgátló tabletták alkalmazása csökkenti egyes cisztatípusok előfordulási gyakoriságát. A ciszták, illetve rosszindulatú petefészek elváltozások gyakran öröklődnek, ezért azoknak, akinek a családjában már volt ilyen megbetegedés, rendkívül fontos a rendszeres, célzott nőgyógyászati szűrővizsgálat – hangsúlyozza dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza.
Elkerülhetetlen a műtét?
Előfordulhat, hogy a rendszeres ellenőrzésnél, esetleg gyógyszeres kúránál nem szükséges komolyabb eljárást alkalmazni. Ám amennyiben nem szívódik fel a petefészek ciszta, vagy nem múlnak a panaszok, esetleg más okból gyanakodni lehet a rosszindulatú elváltozásra, sok kerülhet a műtétre.
A legkisebb beavatkozás során a hüvelyen át lecsapolják a cisztában felgyülemlett folyadékot. Ám mivel így nem távolítják el magát a tömlőt, fennáll a kiújulás esélye. A végleges eltávolítás történhet hasmetszéssel (laparotomia) és hastükrözéses módszerrel (laparoszkópia). Míg előbbi elsősorban a nagyobb ciszták eltávolítására szolgál, a műtétet altatásban végzik, 10-15 centis metszéssel. A laparoszkópiás beavatkozásnál kisebb metszéssel is be lehet jutni a kismedencébe és a gyógyulási idő is rövidebb. Mindkét esetben elvégzik a műtét utáni szövettani vizsgálatot, és ha beigazolódik a petefészek-daganat diagnózisa, az egész petefészket el kell távolítani.
Olvasd el ezeket a cikkeket is a petefészek cisztáról:
PCOS (policisztás ovárium szindróma) I.
PCOS (policisztás ovárium szindróma) II. rész
PCOS (policisztás ovárium szindróma) III. rész
PCOS (policisztás ovárium szindróma) IV. rész
PCOS (policisztás ovárium szindróma) V. rész
A PCOS igenis kezelhető!
Forrás: http://www.oxygenmedical.hu
Fotó: Helga Weber via Foter.com / CC BY-ND
.jpg){kind=small}
