Az alvászavaron és a fejfájáson is segít a neurológus

A fejfájás három típusa

Mindenképpen kivizsgálásra van szükség abban az esetben, ha valakinek gyakran van fejfájása. A vizsgálatot követően meg lehet határozni, hogy mely típussal állunk szemben, s ennek megfelelően lehet azt kezelni. Megkülönböztethetünk migrént, tenziós típusú, valamint cluster fejfájást.

1. A migrén rohamokban jelentkező, általában féloldali fejfájás. Sokszor kíséri émelygés, hányás, fény és hangérzékenység. A migrénes fejfájás akár órákig is eltarthat.
2. A tenziós típusú fejfájás általában pszichés feszültség következményeként alakul ki, és nem keverendő össze a magasvérnyomás okozta fejfájással – hívja fel a figyelmet az Oxygen Medical neurológusa.
3. A cluster típusról azt lehet elmondani, hogy általában azonos napszakban kezdődik, állandó időtartamban egy-két órán át tartó fájdalmat okozva. 

„Minden esetben szükséges a kivizsgálás, hogy kizárhassuk, hogy daganattal, vagy aneurizmával, azaz érfejlődési rendellenességgel állunk-e szemben. Ha így lenne, ezeken a rendellenességeken ebben a stádiumban még lehet segíteni” – részletezi Dr. Kapás István. Ilyenkor az érsebész az érfalat megfelelő módon megerősít, így az a későbbiek során nem durran, nem szakad szét. Így megelőzhető egy későbbi agyvérzés.

Az alvászavar a pszichiátria határterülete

Alvászavar esetén elsőként fontos tisztázni, hogy van-e valamilyen organikus idegrendszeri eltérés, mely neurológiai okok miatt okoz alvászavart. Ahogy azt Dr. Kapás István elmondta, ez azért az esetek kisebb százalékára jellemző. Az alvászavar a pszichiátriával határterület. Az ebben szenvedőknek van valamilyen társult betegségük, mely akadályozza őket az alvásban. Lehet ez fejfájás, alsó végtagi fájdalom, égő fájdalom, atípusos arcfájdalom, nyugtalan láb szindróma. Összefoglalva tehát, ha a betegnek az éjszaka során vannak olyan tünetei, melyek nem hagyják aludni, de ezek kisebb hányadban fordulnak elő. Általában inkább arról van szó, hogy a beteg, egy rossz szokás során folytán altatóhoz, nyugtatóhoz szokott, melynek később emelni kell az adagját. Előfordulhat az is, hogy egy szorongásos állapot alakul ki. Okozhatja ezt egy teljesítményszorongás, melynek következtében a beteg nem tud aludni. Ilyenkor a páciens attól fél, hogy másnapra nem fogja tudni kipihenni magát és ez a szorongás nem hagyja őt aludni. Ennek a neve pszichofiziológiai alvászavar. Ennek során elsősorban pszichés okok állnak döntően az előtérben. „Ha valakinek van egy szorongásos betegsége, vagy depressziója, akkor azt gyógyítjuk meg, de semmiképp sem altatót adunk neki” – emeli ki a neurológus.
 

A nyugtalan láb szindróma és a neuralgia gyógyszerekkel jól kezelhető

A nyugtalan láb szindróma is okozhat alvászavart. Ez mindig este, lefekvés után és mindig általában az ágyban fekve már elalvás előtt jelentkezik. A betegnek olyan érzése van, hogy fel kell állnia, és mozgatnia kell a lábát. Ez egy nagyon furcsa diszkomfort érzés. Ez a zavaró nyugtalanság pedig csak akkor múlik el, ha a beteg feláll, járkál egy kicsit, vagy mozgatja a lábfejét. Ettől megnyugszik és vissza tud feküdni. Rövid alvás után azonban az érzés megismétlődik az éjszaka folyamán még legalább négyszer-ötször. Ha ezt időben felismerik, akkor speciális gyógyszerrel jól kezelhető.

A trigeminusz neuralgia, vagy hétköznapi nevén arcidegzsába szintén jól kezelhető speciális gyógyszerekkel. „A háromosztatú agyidegnek az egyik ágában a beteg számára elviselhetetlen, tűrhetetlen fájdalom jelentkezik. Ez a rövid ideig tartó, villámütésszerű fájdalom, mely szinte megsemmisítő érzés a beteg számára nagyon nehezen viselhető el” – részletezi Dr. Kapás István. Mint fogalmaz, az úgynevezett idiopátiás eredetű arcidegzsába – melynek hátterében a vizsgálatok nem tárnak fel okot -, speciális gyógyszerkel jól kezelhető. Azonban előfordulhat, hogy a vizsgálatok olyan eltérést mutatnak ki, mely oka lehet ennek a fájdalomnak. Ha például egy érfejlődési rendellenesség, vagy akár egy csontos csatorna szűkülete, vagy egy arcideggyulladásból visszamaradt eltérés nyomja, kompresszió alatt tartja a háromosztatú ideg valamelyik ágát, akkor ezt idegsebészeti úton kell megoldani.
 

A képalkotó vizsgálatok szerepe a neurológiában

A neurológiai vizsgálat bő negyed órát vesz igénybe. Az agyidegek, az izomzat és az érzőkör vizsgálata történik meg. Attól függően, hogy a vizsgáló orvos ennek során mit talál, további eszközös kivizsgálásra küldi a pácienst. Dr. Kapás István az Oxygen Medical neurológusa kifejtette, hogy a legfontosabb képalkotó vizsgálatok a neurológiában a koponya CT, az MRI vizsgálat, a perifériás idegek idegizom vizsgálata, az ENG, valamint az elektromos agyi hullámokat vizsgáló EEG. Mint fogalmazott: „Ezek a legfontosabbak, melyek biztos és pontos információt szolgáltatnak arra vonatkozóan, amit keresünk.”

Forrás: Oxygen Medical
Fotó: FlickreviewR / https://commons.wikimedia.org