A D-vitamin azon kívül, hogy pozitív hatással van a csont anyagcserére, bizonyítottan immunerősítő és tumorellenes hatású is. A szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminként és endokrin hormonként funkcionál, receptora szinte minden sejtünkben megtalálható és a génreguláció egyik fontos szereplője.
A jelenlegi konszenzus szerint minden csecsemő 2 hetes kortól egy éves korig napi 1 csepp Vigantolt kap, mely 500 NE D-vitaminnak felel meg.
Ahogy az alábbi ábra is mutatja a kisgyermekek D-vitamin szükséglete hétszer magasabb a felnőttekéhez viszonyítva.
Ezt a szükségletet kizárólag táplálékkal és napoztatással nem lehet fedezni, tekintettel arra, hogy az anyatej és a tehéntej D-vitamin tartalma is minimális, valamint magas faktorszámú fényvédő krémeket alkalmaznak.
Számos klinikai vizsgálat alátámasztotta, hogy a szoptató édesanyák nagy hányada már eleve D-vitamin hiányos, ezért tekintettel arra, hogy a zsírban oldódó D-vitamin átjut az anyatejjel, minden szoptató nőnek napi 2000-4000 NE pótlást javasolnak.
Tápszeres csecsemőknél a tápszert dúsítják D-vitaminnal (10 ug=400NE). 12 hónapos kor felett tehéntej helyett Junior italok fogyasztását javasolják, melyek szintén D-vitaminnal dúsítottak. A fentiek alapján úgy gondolnánk, hogy gyermekeink D-vitamin ellátottsága minden igénynek megfelel, mégis egy 2015-ben történt magyar felmérés alapján – hazánkban az 1-3 éves korosztály D-vitamin ellátottsága 65%-ban elégtelennek minősült: a 0-6 hónapos csecsemők 87%-a, a 12-24 hónaposak 46 százaléka, míg a 25-36 hónaposak csupán 40%-a kapott az ajánlás szerint D-vitamint.
Hogyan lehet ez? Tulajdonképpen miért a kisded korosztály a legveszélyeztetettebb a D-vitaminhiány szempontjából?
D-vitaminhiány következtében a csontban lecsökken a kálcium tartalom, ezáltal csontvesztés jön létre. Tartósan fennálló D-vitaminhiány esetén jellegzetes csonteltérések alakulnak ki, a csont szerkezete megváltozik, ún. csontmineralizációs zavarok jönnek létre, melyek fizikális vizsgálattal és röntgen képalkotással is jól észlelhetők, ez a kórkép a rettegett angolkór, más néven rachitis. A rendszeres D-vitaminpótlás eredményeként manapság Magyarországon és a fejlett országokban az angolkór igen ritka kórképpé vált, de elszórtan sajnos még találkozunk vele.
Rachitis (angolkór)
Az angolkór jellegzetes gyermekkori kórkép melyben a csonteltérésekhez súlyos D-vitamin hiány is társul.
Klinikai csonttünetek: a hosszú csöves csontok elgörbülnek (O-láb), a koponya ellaposodik, a nagykutacs tátongó, a nagykutacs 18 hónapos korig nem záródik, megkésett fogzás, a csont- és porchatárokon a csontvégek megvastagodnak (rachitises karperec, rachitises “olvasó” a bordák porchatárán), megkésett mozgásfejlődés. Ezek a gyermekek alacsony növésűek maradnak, csontjaik életük végéig deformáltak lesznek, gerincük elgörbül, gyakran orthopédiai beavatkozásra szorulnak.
Kialakulásához a csontok gyors növekedési üteme is szükséges, tehát a tünetek a gyors hossznövekedés stádiumában dominálnak.
Hogyan történjen a helyes D-vitamin pótlás?
A jelenlegi konszenzus alapján csecsemőkorban napi 1 csepp Vigantol, 1-3 éves korban szezonálisan ősztől tavaszig napi 2 csepp Vigantol vagy napi 1000 NE Fresenius D3 vitamin tabletta adása javasolt.
Azonban, ha a gyermeket a nyári hónapokban nem éri rendszeres minimum 15 perces napsütés vagy krónikus megbetegedés miatt rizikócsoportba sorolható folyamatos, esetenként magasabb dózisú pótlást igényel. Koraszülötteknél mindig fokozott D-vitamin hiánnyal kell számolni, ezért koraszülöttség esetén egy éves korig napi 2 csepp Vigantol (napi 1000 NE) adása indokolt.
Fontos, hogy a Vigantol cseppet közvetlenül a csecsemő szájába vagy nyelvére cseppentve, esetleg egy kiskanálnyi anyatejre vagy főzelékre cseppentve adja be.
Üres kiskanálra, cumira, cumisüvegre, mellbimbóra történő cseppentés nem jó megoldás, mert így a D-vitamin pontos felszívódási mennyisége kérdéses, hatékonysága pedig csökken.
A nemzetközileg elfogadott jelenlegi konszenzus alapján csecsemőknek maximum napi 1000 NE, 1-3 év közötti kisdedeknek napi maximum 2000 NE D-vitamin adható.
D-vitamin túladagolással nagyon ritkán találkozunk, de gyanú esetén az alábbi klinikai tünetek jellemzőek: étvágytalanság, a súlygyarapodás leállása, vontatott súlyfejlődés, hányás, hasi panaszok, székrekedés. Túladagolás gyanúja esetén mindenképp a szérum D-vitamin szint, valamint a vizelet kálcium szint meghatározása indokolt!
A túladagolás elkerülése végett figyeljünk arra, hogy a tápszerek és a Junior italok már D-vitaminnal dúsítottak, így amennyiben a gyermek akár tápszerből, akár Junior italból elfogyasztja a napi D-vitamin szükségletének megfelelő menyiséget (10 ug D-vitamin=400 NE) a pótlást mellőzhetjük.
Mindig figyeljen arra, hogy a napi össz. D-vitamin bevitel ne haladja meg az ajánlott napi maximumot!
A cikk segíti az online betegfelvilágosítást, a hiteles, szakmailag megalapozott információszerzést, azonban nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot.
Több, hasonló cikket is találsz a https://www.gyogyhirek.hu oldalon.
Felhasznált irodalom:
elso1000nap.hu
Takács és mtsai. Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Magyar Orvos, Szupplementum, 2014/1:5-26.
0-3 éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyák táplálkozási felmérése, TNS Hoffmann – MDOSZ – Nutricomp, 2015
Forrás: GyógyHírek
.jpg){kind=small}
