Minél fejlettebb a világ, annál több civilizációs betegséggel kell szembenéznünk

A 7 leggyakoribb civilizációs betegség

1. Az érelmeszesedést már az egyiptomi múmiák maradványaiban is kimutatták, mégis a civilizációs betegségek közé sorolható, mivel következményei – a szív- és érrendszeri betegségek, az érkatasztrófák, a trombózis, az infarktus és a stroke – a fejlett országokban a halálozási statisztikák élén állnak. Kialakulásához hozzájárulhat az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány és a stressz is.
    
2. A szemproblémák is gyakoribbá váltak megváltozott életmódunk következtében, hiszen az aránytalanul sok monitor előtt töltött idő, a mesterséges fények, a klimatizált munkahelyek száraz levegője szemszárazságot, szemfáradást és látászavarokat okozhat.
    
3. Az elhízás önmagában is kóros állapotnak minősül, és felgyorsíthatja a szív- és érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, anyagcsere- és felszívódási zavarok, cukorbetegség, májproblémák, mozgásszervi gondok kialakulását is. Az oka leggyakrabban az, hogy több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyire annak szüksége van, tehát amennyit az alapanyagcserével és az aktivitással elégetünk.
    
4. Az aranyér (a végbélnyílás környékén kialakuló visszértágulat) összefügg az ürítési nehézségekkel, a hátterében pedig a mozgásszegény vagy ülőéletmód, a rossz táplálkozási  szokások, az elégtelen folyadékbevitel,  és bizonyos esetekben az egyéni hajlam is állhat.
    
5. A felnőttkori mozgásszervi betegségek a gyerekkori mozgásigény és az ergonomikus környezet hiányára vezethetők vissza. Helytelen testtartás esetén az izmokra, ízületi felszínekre és tokokra, az ízületeket körülvevő szalagokra és a csigolyaközti porckorongokra az ideálisnál nagyobb terhelés hárul. Emiatt az első mozgásszervi panaszok akár már 20-25 éves korban is jelentkezhetnek.
    
6. Az allergiás megbetegedések száma jelentősen nőtt az utóbbi 20-30 évben, amelynek számos oka van: szerepet játszik benne a természetes környezettől való eltávolodás, szervezetünk legyengült immunvédelme, a városi légszennyezés és a sokféle kemikáliával való találkozás.
    
7. A pszichés zavarok, például a szorongás, a depresszió, a pánikbetegség is felkerült a civilizációs betegségek listájára. Ennek oka elsősorban a tartós stressz, amelyet súlyosbít, hogy a feszültség eredményes kezelése helyett sokan káros szokásokban keresik a feszültségoldást, például alkoholfogyasztásban, túlevésben, cigarettában, drogfogyasztásban.

Miért ezek a legelterjedtebb betegségek?

Általánossá vált az ülőmunka, sőt számos hobbitevékenységet is ebben a testhelyzetben végzünk, így a modern életvitel egyik legjellemzőbb vonása a mozgásszegénység lett. Ez viszont melegágya a legkülönfélébb betegségeknek, például az ízületi bántalmaknak, a kóros elhízásnak, a szív- és keringési bajoknak, a magas vérnyomásnak és a 2-es típusú cukorbetegségnek.  

A modern életvitel másik alapvető jellemzője a tartós stressz, amely kezeletlenül hagyva többek között alvászavarokhoz, pszichés betegségekhez, depresszióhoz vezethet. Mindehhez olyan helytelen életmódbeli szokások társulnak, mint a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, például a sok finomított szénhidrátot, cukrot, zsiradékot, tartósítószert, sót tartalmazó, rostban és vitaminban viszont szegény kényelmi ételek fogyasztása, továbbá a nem megfelelő folyadékbevitel.  Ezek sokféle érrendszeri, emésztőszervi megbetegedés, daganatos elváltozás alapjai lehetnek, amit súlyosbítanak az egyéb káros szokások, így a dohányzás, a drogok, az alkohol.  

Ráadásul a fejlett iparral, közlekedéssel rendelkező országokban a lég- és környezetszennyezés, a sokféle kemikália is gyengíti a lakosság immunvédelmét, hozzájárul a daganatos betegek számának növekedéséhez és az allergiás tünetek gyakoribbá válásához, valamint a járványokkal, fertőzésekkel szembeni védekezőképesség csökkenéséhez.

A baj nem jár egyedül, mivel a civilizációs betegségekhez vezető káros hatások összegződnek, az egyik betegség elősegíti a másik megjelenését, például az elhízás gyakran együtt jár a magas vérnyomással, a máj megbetegedésével vagy ízületi károsodásokkal.

Dr. Gosztola Petra belgyógyász szakorvos

A hosszabb élettartam és a globalizáció hatása

A civilizációs betegségekhez szoktak sorolni néhány olyan betegséget is, amelyek előfordulási esetszámai nem a modern életmód káros hatásai következtében nőttek meg, hanem amiatt, hogy az elmúlt évszázadban jelentősen nőtt a várható élettartam. Ma ugyanis többen élik meg azt az életkort, amelyre ezek az elváltozások fokozottan jellemzőek. Ilyenek például a demenciát okozó betegségek, mint az Alzheimer-kór, de az idősödő populáció gyakori betegségei közé tartozik a csontritkulás is. Közvetve kapcsolódik a civilizációs életvitelhez az a jelenség, hogy az utazások nagy száma, illetve a globalizáció miatt ma már bármelyik elzárt helyi betegséggócból, endémiából kialakulhat nagy embertömegeket érintő, több országra vagy földrészre, sőt akár az egész világra kiterjedő járvány, pandémia.

10 egészségmegőrző tanács a civilizációs betegségek elkerülésére

1. Ne dohányozzon! Ha tud, szokjon le, ha nem, gyújtson rá kevesebbszer!
2. Táplálkozzon változatosan, fogyasszon minél több zöldséget és gyümölcsöt!
3. Maradjon fizikailag aktív!
4. Kezelje a stresszhelyzeteket, például a problémák megbeszélésével, és szánjon időt a kikapcsolódásra, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra!
5. Ha alkoholt fogyaszt, azt mértékkel tegye!
6. Védekezzen a tűző nap ellen, és védje a gyermekeket a leégéstől!
7. Törekedjen a biztonságos szexuális életre!
8. Vigyázzon az utakon, tartsa be a KRESZ-t!
9. Ismerje meg az elsősegélynyújtás legfontosabb elemeit!
10. Vegyen részt szűrővizsgálatokon!