A reflux ma már népbetegségnek számít a világon, különösen a fejlett országokban. A becslések szerint Észak-Amerikában a felnőttek 18%–27%-a, míg Európában a 9%–25%-a szenved refluxos panaszoktól, Ausztráliában pedig minden tizedik ember.1 A reflux nem más, mint a savas, emésztőenzimekkel teli gyomorváladék visszaáramlása a nyelőcsőbe. Bár a köznyelvben a refluxot a gyomorégés szinonimájaként használják a két jelenség nem teljesen azonos, még a tüneteket illetően sem. Ezzel kapcsolatban Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központjának vezetője, gasztroenterológus szakorvos elmondta: „A refluxos betegek panaszai rendkívül szerteágazóak lehetnek, de természetesen léteznek tipikusnak tekinthető tünetek. Egyrészt a beteg azt érzi, hogy valami feljön a nyelőcsövébe, azt marja, szorító érzést okozva a mellkasában, ami akár a hátába is kisugározhat. Ha régóta fennáll a probléma vagy a váladék túl magasra jut, akkor torokfájás, köhögés, esetleg krónikus orrmellékgyulladás jelentkezhet. Ezzel szemben a gyomorégés a gyomorsav túltengés okozta gyomorfalat irritáló hatásnak köszönhető, és egyfajta égő érzést, fájdalmat jelent.”
A refluxos panaszokhoz vezethet strukturális rendellenesség fennállása, például egy rekeszizomsérv megléte, aminek következtében nem zár megfelelően a gyomorszáj, és ezért kerül a gyomortartalom a nyelőcsőbe. Sokszor a refluxot a gyomorürülés funkcionális zavara hozza létre. Ezt Dr. Sike Róbert így magyarázza: „Az emésztés során az elfogyasztott élelmiszer bejut a gyomorba, ahol maró sósav, pepszin és más emésztő enzimek termelődnek, amelyek alkotóelemeire bontják az ételt, majd ezután ez a félig elfolyósodott anyag kerül tovább a belekbe. Ma már jól tudjuk, hogy a bélműködés szabályozásában jelentős mértékben vesz részt a mikrobiom, azaz bélben lakó mikroorganizmusok összessége. Az emésztési folyamatban ezek a mikroorganizmusok is kiemelt szerepet játszanak. Amennyiben megváltoznak az emésztés körülményei, akkor a bélrendszerben található többmilliárd baktérium kóros mértékű bélrendszeri gáztermelést generál, mely az emésztőrendszer mozgási-mozgatási képességét negatívan befolyásolja. Ezáltal a gyomorban lévő maró-savas váladék kiürülését lassítja, akadályozza, a gyomorürülés nehezítettsége miatt annak tartalma könnyedén a nyelőcsőbe kerülhet.”
A kérdés az, hogy mit tehet egy refluxos beteg? Dr. Sike Róbert szerint a savlekötők nem oldják meg tartósan a problémát, mivel ezek a gyógyszerek huzamosabb ideig szedve átalakítják a gyomor PH értékét, és tovább ronthatnak a helyzeten: „Érdemes minden refluxos betegnél kivizsgálni, hogy mi okozza a tüneteket, van-e a háttérben esetleg rekeszizomsérv, kialakult-e felmaródás a nyelőcsőben. Ezt endoszkópos vizsgálattal állapíthatjuk meg egy gyomortükrözés során. A refluxos betegeknél egyébként – akiknél évekig fennáll a probléma –kialakulhat gyomorszáji daganat is, így nem érdemes a betegséget elhanyagolni. A panaszok csökkenthetők megfelelő diétával, a csípős, fűszeres ételek kerülésével, az alkoholfogyasztás mérséklésével, a szénsavas italok mellőzésével és a mikrobiom működésének helyreállításával.”
Nyitókép: depositphotos
1 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4046948/
.jpg){kind=small}
