A Psychosomatic Medicine folyóiratban közölt kutatást 193, 21 és 55 év közötti, egészséges felnőtt részvételével végezték el. A páciensek orvosi ellenőrzésen vettek részt, s különböző teszteket végeztek el, melyekkel érzelmi életüket mérték fel. E téren pozitív beállítódásukat boldogságuk, nyugalmuk és kedvességük fejezte ki. Negatív érzelmi életükre idegesség, szomorúság, depresszió, harag és nyugtalanság utalt.
A résztvevők elmondták, hányszor élték át a fenti érzelmeket a vizsgálatot megelőző 2 hétben. A kutatók fő célja a vizsgált egyének általános hangulatának felmérése volt, nem pedig pillanatnyi kilengések alapján történő általánosítás.
A vizsgálatok összesítése után a kutatók pontozással minősítették a résztvevők általános hangulatát. Kifejezetten magas pontszámot 65 személy kapott pozitív érzelmi beállítódás alapján. Közepes pontszámot ért el 64, míg kifejezetten alacsony pontot kapott szintén 64 résztvevő.
Negatív érzelmi jellemzők alapján magas pontot 65 páciens, közepes pontszámot 62, míg kifejezetten alacsonyat 66 résztvevő szerzett.
Ezután a résztvevők beleegyezésével kutatók olyan vírusokat juttattak szervezetükbe, melyek megfázást, vagy influenzát okoznak. Megfigyelték, hogy a magas pontszámot elért, pozitív érzelmi jellemzőket mutató egyének körében kevesebb megbetegedést tapasztaltak.
Természetesen bárki lehet beteg. A boldogság nem jelent egyben egyértelmű biztosítékot az egészségre. A negatív érzelmek sem okolhatók közvetlenül a betegségek keletkezéséért.
Azonban az érzelmek, egészségre gyakorolt hatása jóval összetettebb és nagyobb jelentőségű lehet annál, mint ahogyan azt kutatók, orvosok és más egészségügyi szakemberek korábban feltételezték.
A hír alapjául a “Happiness Good for Health" cikk szolgált.
.jpg){kind=small}