Mi a boldogság egyáltalán?
Erre nézve számtalan elmélet létezik az ókor óta, amelyek az anyagi jólét boldogító hatásának megírásától haladnak a későbbi jóléti társadalmak meghatározásai felé: ez utóbbiak különös módon arra jutottak, hogy a boldogság hangsúlya valójában túlmutat az anyagiakon, és inkább eszmei érték. Nem a materiális örömök tesznek bennünket valójában boldoggá, bár a szűkösség természetesen szintén nem boldogít…
A gyerekvállalás boldogságra gyakorolt hatásának vizsgálatakor rögtön szembesülünk azzal a kérdéssel, hogy a boldogságról alkotott mítoszunk vajon mennyire tesz minket ténylegesen boldoggá? Nem pont az gátolja a boldogságunkat?
Az általános társadalmi elképzelés és az örökbe kapott családi mém-ünk is az, hogy a gyermek születése csodálatos esemény, ami csakúgy, mint a házasság, a jó munkahely vagy a gazdagság, örökre boldoggá tesz minket, és biológiai alapon csakis a gyermekvállalás adhat igazi kiteljesedést és önmegvalósítást a női létnek. A mítosz amellett, hogy komoly értéket képvisel, teherként is nehezedik a nőkre.
Ez a megközelítés egyébként teherként lehet a gyerek vállán is, aki azt hiheti, hogy azért jött a világra, hogy a szüleit boldoggá tegye.
A mitikus cukormázas gyermekvállalással szemben egy amerikai vizsgálat (Jennifer Glass, 2021, Texasi Egyetem, Austin) a boldogság és a szülőség kapcsolatát kutatva arra az eredményre jutott, hogy a gyerekvállalás borzasztóan hat az életminőségre, és a számszerű adatok arra utalnak, hogy a szülők élete sokkal stresszesebb lesz a gyermekkel, mint gyermek nélkül.
Ha anya vagy, boldognak kell lenned!
A szülőség alapvetően óriási lemondásokat követel a pártól, állandóan döntések és választások elé állítja őket, vagyis a gyermek valójában nem tesz jót a boldogságszintnek. A névtelen kitöltők pontszámai azt mutatták, hogy boldogabbá tesz minket, ha magunkkal foglalkozhatunk, filmet nézhetünk, vásárolunk, vagy akár főzünk, mint a gyerekkel töltött idő. A gyereknevelés által okozott boldogtalansági faktorok abból adódnak, hogy egyrészt szélsőségesen kötött napirenddel jár a gyereknevelés, ami monotóniához vezet, másrészt faramuci módon mégis tele van a szülők élete bizonytalansági és váratlansági helyzetekkel. A szülőség komoly stressz forrás, ez az igazság!
Az anyák szülés utáni mentális állapotával még mindig kevesen foglalkoznak, és az anyasággal kapcsolatos negatív érzések kimondásának nem biztosítunk felületeket. Ha anya vagy, boldognak kell lenned!
A gyermek születése utáni egy évet a vizsgálatok többsége „boldogságdöccenésként” írja le. Egy évbe telik, mire az új családtag létét fel tudja dolgozni a pár, és a hormonális és érzelmi boldogságfröccs hatása múlni kezd. Egy év után a boldogságszint lecsökken – az apáké valamivel kevésbé, mint az anyáké (Pew Researc Center: Happier Moms, Happier Dads), és kiderül, hogy az addigi élet teljesen felborult, hogy érdekellentéteket hozhat a gyermek ellátása a párkapcsolatba, és hogy a gyermek időnként teherré és nyűggé tud válni, amit ki sem mondhatunk, mert rombolnánk a mítoszt.
Az apák kevésbé stresszesek, nem szoronganak annyira a gondozás miatt, tehát jobban jelen tudnak lenni a gyerekkel töltött minőségi időben, és különösebb aggodalom nélkül tudnak kilépni belőle.
A magyar szülők boldogabbak?
A Kopp Mária Intézet Népesedésért és Családokért (KINCS) vizsgálata viszont arra az eredményre jutott, hogy a felnőtt ember „boldogságérzetét kifejezetten javítja a gyermek, ezzel 90% egyetért és 88% érzi magát boldognak, azzal pedig 78% egyetért, hogy a gyermek születése teszi teljessé az életet.”
Az eredmények elgondolkodtatóak és ellentmondásosak. Gyereket vállalni csodálatos? Minél több gyermek, annál több boldogság? Vagy a gyereknevelés túl fiatalon talál meg minket, rengeteg anyagi lemondással, alváshiánnyal, stresszel, fizikai és lelki megterhelésekkel jár?
A szülőség boldogságra való hatása e kutatások tükrében nagyban függ az adott ország gyermeknevelési politikájától, a családtámogatás rendszerétől, például attól, van-e fizetett szülői szabadság (az USA-ban ez pár nap), vagy otthon tudnak-e maradni az anyák a gyerekkel néhány évig. A magyar rendszer ebből a szempontból a norvégokéhoz hasonlóan jól működik, és a védőnői hálózat, mellyel mi rendelkezünk, világszinten is ritkaság. Magyarország egyébként jelenleg a világ 75. legboldogabb országa, és kifejezetten gyermekszerető közösség hírében áll.
A gyermekvállalás és boldogság viszonyában nagyon fontos adalék, hogy a boldogságunkat hogyan határozzuk meg.
Boldogabbak tudnak lenni azok a gyerekes szülők, akik meg tudják élni a mindennapi kis örömöket boldogságként, és kevésbé érzik boldognak magukat azok, akik egy állandóan megélt érzést szeretnének boldogságként megkapni.
Miért vállalunk gyereket?
Ösztön, társadalmi nyomás, boldogságmítosz áll a döntés hátterében?
Bármi is az, ami miatt gyerekeket szeretnénk nevelni, jó, ha tudjuk, nem azért vállaljuk őket, hogy boldogabbak legyünk. A gyerekvállalás tartalmasabbá, gazdagabbá teszi az életünket, olyan ajándék, amit lényegében nem kapunk, hanem adunk... Nem azért szülünk gyereket, hogy boldogabbá tegyen minket, hanem hogy fontos és értékes legyen az életünk matériája. A gyerekvállalás túlmutat a boldogságon, olyan feladat, ami méltó az emberhez.
Felhasznált források:
- Dr. Jennifer Glass, Sociology Professor at The University of Texas at Austin
- KINCS: gyermekvállalásról szóló kutatásának előzetes eredményei
- Takács Dávid: A boldogság közgazdaságtana. A boldogság fogalmáról és mérhetőségéről
- Szélesné Ferencz Edit-Hornyák Andrea: Tanulható-e a boldogság?
Indexkép: Depositphotos.com
.jpg){kind=small}
