A jelentést május 7-én Lola Velarde, az intézet európai hálózatáért felelős munkatársa mutatta be az Európai Parlamentben.
I.
A család érték, így van ez gazdasági értelemben is, de nagyobb súlyt nyom a latba erkölcsi értéke. Sok a negatív példa, a statisztika elrettentő. Felmerül a kérdés, hova lett a család értéke, mi történik a társadalommal?
Az adatok alapján a lakosság csökken, növekedés csak a bevándorlás miatt tapasztalható egyes területeken. Elöregedés, abortusz, válás, magányosság…
1980 óta a házasságok száma 23,9 százalékkal csökkent. Magyarországon 50 százalékkal. 30 másodpercenként van egy válás, 27 másodpercenként van egy abortusz Európában. A tíz év alatt történt 10,1 millió válás 15 millió gyermeket érintett. Az európai otthonok 67 százalékában nincs gyermek, és több mint 54 millió állampolgár él magányosan.
II.
Az Unión belüli családtámogatások összege nagyon eltérő: míg Luxemburgban egy kétgyermekes család a szülők fizetésének összegétől függetlenül havi 471 eurót kap az államtól, addig a szintén kétgyermekes családok Lengyelországban 32 eurót, Bulgáriában 23 eurót kapnak, de azt is csak a fizetés összegétől függően. Lengyelország és Bulgária mellett számos más országban (Olaszországban, Portugáliában, Máltán, Szlovéniában, Csehországban és Spanyolországban) hasonló a rendszer, aminek következményében sok család esik el a támogatástól.
A családpolitikát is országoktól függően más szinten és fontossággal kezelik. Már a nyelvből leszűrhető az adott országra vonatkozó helyzet. Például a gyermek, fiatal, idős, nő fogalmak külön váltak az egységtől: a család fogalmától. A családkérdést tehát sokféleképpen kezelik, de egyelőre semmiféleképpen nem egységesen az Unión belül.
Uniós szinten több kezdeményezés volt, azonban mindeddig különösebb hatás nélkül. Fontos lenne a férfiak és nők közti egyenlőségről, az anyaságról, gyermekvállalásról, családvédelemről szóló kommunikáció a tagok között.
III.
A jelentés harmadik részében hosszú javaslatlistát találhatunk. Ezek célja, hogy a fiatalok vállalhassanak annyi gyermeket, amennyit szeretnének, hogy ne érje diszkrimináció a családokat a gyermekek számából vagy jövedelmükből adódóan
Például a csökkentett ÁFA értékű termékeket tartalmazó listába uniós szinten lenne mód arra, hogy a kisgyermekkorban alapvető szükségletű termékek bekerüljenek – ahogy a pelenka bekerült Portugáliában (majd kénytelen volt megfelelni az Uniónak, és kivenni a listából).
Kampányok mind uniós, mind tagállami szinten szükségesek.
Feladat mindenkire vár tehát, kérdés, hogy a politikusok is felismerik-e a téma fontosságát.
Kellenek az újabb és újabb generációk, amelyek majd megtermelik azt a szükségletet, amelyet a társadalom igényel.
Forrás: www.noe.hu