A házasság egyházi érvénytelenítése

A házas hittársak elhúzódnak, mintha a válás fertőző lenne

A válások magas száma miatt rengetegen élnek ilyen típusú és mélységű lelkiismereti problémában, főleg, ha újabb házasságot szeretnének kötni. A második, pusztán polgári házasságban élő katolikus ember viszont elzárja magát attól a lehetőségtől, hogy szentségekhez járulhasson, és így újabb házasságot sem köthet.

A hívő ember ebben a helyzetben azt élheti meg, hogy nem csak a házastársát veszítette el, hanem a közössége is elutasítja, hátul kucorog a miséken, és nem járulhat az oltárhoz, nem is gyónhat. A lelkiismeretfurdalás és a rendezetlenség érzése kerítheti hatalmába, és sehogy nem látszik számára a kiút. A házas hittársak elhúzódnak, mintha a válás fertőző lenne, amitől félteni kell a még tiszta családtagokat. Lehet, hogy nem beszélünk erről, lehet, hogy tovább éljük az életünket, de hátrahagyunk valami rendezetlenséget, valami megoldatlant, és nagyon nehéz ezt a terhet egy egész életen át vonszolni. Van, aki nem is tudja, hogy milyen teher nyomja a szívét, csak  viseli…

Az egyház nem választhat szét házaspárokat

A katolikus Egyház nem ismeri el a válást: „Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten összekötött, azt ember ne válassza szét” (Márk 10:7) - mondja a Biblia.

És mégis létezik az Egyháznak egy olyan intézménye, ami orvosságot jelenthet azoknak a számára, akik valóban szenvednek a helyzettől, akik Isten, a világ, és önmaguk előtt is szeretnének tiszta lappal és tiszta szívvel újra indulni. Ez a lehetőség pedig az egyházi érvénytelenítés ügye, a köteléki per iránti kérelem beadása. Ez a per azonban nem arról szól, hogy hogyan legyen két egyházi esküvőnk – hanem arról, hogy ennek a két embernek, aki Isten előtt mondott igent egymásra, minden tudása és képessége adott volt-e arra, hogy ezt a házasságot megkösse? És ha nem így volt, akkor legyenek újra szabadok.

Az egyházi házasság érvénytelenítése lehet a megoldás, de ez nem válás

Tehát az egyházi érvénytelenítés nem válás! A bíróság itt arról hoz döntést, hogy a házasságkötés pillanatában minden adott volt-e ahhoz, hogy a kötés létrejöjjön. Szentségi volt-e valóban az a pillanat, amikor a stóla összefogta a kezüket? Ezen értelmezés szerint a beadott egyházi keresetlevél nem tartalmazhatja azt, hogy ki hogyan viselkedett a házasságban, betegségre (mentálisra  sem) nem hivatkozhat, és visszafordíthatatlan elhidegülésre, megcsalásra sem. Az Egyház véleménye az, hogy a hívő embereknek jóban-rosszban ki kell tartaniuk egymás mellett, ezért legfeljebb a különélést teszik lehetővé, az ún. „ágytól-asztaltól való elválás” intézményével. Az érvénytelenítés nem elválasztja a feleket, hanem a házasságukat teszi érvénytelenné.

Itt, ellentétben a polgári válással nem azt bizonyítjuk, hogy milyen problémák adódtak az együttélés során, hanem azt, hogy milyen feltételek nem teljesültek a megkötés pillanatában.

2015 óta rövidebb az érvénytelenítés folyamata

2015 decembere óta lépett hatályba az az egyházjogi szabályozás, ami alapján az egyházi köteléki perek ma zajlanak. Az előző egyházi jogszabályhoz képest Ferenc pápa szabályozása annyi könnyítést hozott, hogy már első fokon is születhet jogerős ítélet, tehát rövidebb időt vesz igénybe, mint a 2015 előtti perek esetében. A mai érvénytelenítési perek már nem mennek föl a pápáig. Az új szabályozás több reményt hozott azok számára, akik a tisztázatlan élethelyzettől szenvedve alig láttak megoldást az életükre. Az egyházi érvénytelenítés egyfajta kegyelem annak a számtalan embernek a számára, akiknek az élete megbicsaklott, de akiknek továbbra is fontos, hogy a közösség szerves részei legyenek, és továbbléphessenek a magánéletükben is.

Hogyan kérvényezhetjük az egyházi esküvő érvénytelenítését?

Az Egyházban, mint a polgári közigazgatásban is, megyék vannak. A keresetlevelet annak az egyházmegyének az Egyházi Bíróságához kell benyújtani, ahol a templomi esküvő volt. A szentségi házasság érvénytelenítésére vonatkozó kérelem indoka lehet, ha valaki kényszer hatására, vagy nyomás alatt vállalta a frigyet, ha valamelyik fél lelkileg éretlen volt a házasságra, ha egyikük adatokat titkolt el a másik elől, pl. örökletes betegségről, vagy nem mondta el az esküvő előtt, hogy nem szándékozik gyermeket vállalni. Semmissé tételi ok lehet, ha valaki hazudott arról, hogy mennyire gondolja komolyan a hűségesküt, azonban maga a hűtlenség esete nem oldozza fel a feleket. A leírtak alapján az egyházi bíróság fogja kiválasztani azt a semmisségi okot, melyen a per alapul, sőt az egyházmegyei bíróságon segítséget kaphatunk a megfogalmazáshoz is.

Az Egyház hosszú hónapok után, komoly indokkal mondja csak ki az érvénytelenséget, a tárgyalás során mindkét felet külön behívja, és mindkettejük tanúit is meghallgatja. Ez az időszak veszteségfeldolgozás is lehet, gondolkodunk a történteken, beszélhetünk róla. A perben részt vevők az egyházi per során egyházi ügyvéddel képviseltethetik magukat, de ügyvéd nélkül is beadható a vizsgálati kérelem.

Lehet, hogy ez a lehetőség csak a keményszívűségünk miatt van. Lehet, hogy ez csak egy kiskapu. Lehet, hogy emberek által kitalált pótcselekvés… De lehet, hogy kegyelem. Lehetőség, hogy kimutassuk, mindent elkövettünk annak érdekében, hogy szabadok lehessünk.

Szabad dönteni. Aki megteszi, az viszont tegye őszintén.

Indexkép: Depositphotos.com