Interaktív eszköz révén, messze felülmúlja a TV-t és más korábbi szórakoztató eszközöket lehetőségeiben és hatásaiban is. A technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogy ahhoz bölcsen alkalmazkodni tudnánk. Éppen ezért kulcsfontosságú lenne, hogy tájékozottak legyünk. Olyan új jelenséggel állunk szemben, amit csak most kezdünk felfedezni. A legmodernebb hazai és külföldi kutatási eredmények megdöbbentő tényeket tárnak elénk a jelenségről, annak esetleges testi, lelki és szociális hatásairól.
Tudta Ön, kedves olvasó, hogy a számítógépes játékok esetében ugyanolyan súlyosságú érzelmi függőség alakulhat ki, mint bármely más, függőség esetében? Kínában a videójáték-függőséget az egyik legsúlyosabb népbetegségnek tartják, az USA-ban és Európa más országaiban is, vannak már olyan intézetek, ahol képzett szakemberek foglalkoznak ezzel a problémával.
Bizonyára Ön is ismer olyan embert a környezetében, akit ez érint…- ha esetleg úgy gondolja, hogy nem, nagy valószínűséggel téved.
Kutatási adatok alapján, ma Magyarországon csak a serdülők körülbelül harmada veszélyeztetettnek mondható e tekintetben. Becslések szerint pár éven belül nálunk is ugrásszerűen megnőnek majd az ebből fakadó problémák. Tudta Ön, hogy a túlzott játék és az ehhez kapcsolódó életmód, egész sor egészségügyi problémához vezethet?
Amerikában a szemészeti és ortopéd szakorvosi gyakorlatban is új kifejezések, gyűjtőkategóriák születtek már, ezekből fakadóan, és ez még csak a jéghegy csúcsa. Még nem is beszéltünk a számos érzelmi, szociális, és pszichológiai problémáról. Ha valaki természetéből, vagy éppen élethelyzetéből adódóan szorongóbb, hajlamosabb a depresszióra, akkor könnyen találhat átmeneti menedéket a számítógép nyújtotta virtuális világban. Azonban külföldi kutatók szerint, maga a játék is vezethet szorongáshoz és deprimáltsághoz, figyelmi zavarokhoz, alkalmazkodási, viselkedési problémákhoz. Innentől pedig ez már sajnos egy önfenntartó folyamattá válhat. Ha valaki azért játszik, mert rosszul érzi magát, hamarosan az is nyomasztani fogja, hogy egyre csak játszik, így a lelkifurdalással, önmarcangolással tovább tetőzheti rosszkedvét. De ha alaposabban átvilágítjuk a témát, megláthatjuk, hogy a hatások nem minden esetben negatívak.
Maga a játék egy olyan tevékenység, amit önmagáért teszünk. A játék egy örömforrás, ami lélektani szempontból nagyon fontos, a fejlődést és egészségmegőrzést segítő dolog, de ez alól valahogy kivételt képeznének a számítógépes játékok? Nem feltétlenül. Tudta Ön, kedves olvasó, hogy a számítógépes játékok fejleszthetik a térbeli, vizuális, figyelmi készségeket, és csökkentik a reakcióidőt? Tudta, hogy a játék egyfajta erőforrás lehet, ami jótékonyan hathat a szociális készségek, úgy mint kooperáció, vezetői készségek fejlődésére? A számítógépes játékok használata alkalmas lehet stressz oldásra, fejlesztheti az önismeretet, önértékelést és a tudatosságot. Azok a kísérletek, ahol a számítógépes játékokat oktatási célra alkalmazták, kiemelkedő pozitív eredményekkel jártak, például a nyelvtanulás terén. Úgy tűnik, tehát minden éremnek két oldala van, és minden életkorban más lehet a játék szerepe, hatása is. Gyermekkorban a legelfogadottabb tevékenység a játék, ám ilyenkor érdemes leginkább odafigyelni a fiatal nemzedékre, mivel ők a legképlékenyebbek és így egyben a legsérülékenyebbek is, és bizony a túl sok gépezés káros hatással lehet szellemi, lelki és testi fejlődésükre is. Serdülők esetében különösen kedvelt ez a fajta szórakozás, hiszen itt lehetségessé válik például önmaguk kipróbálása különböző szerepekben, azzá válhatnak, azt tehetnek, amit csak akarnak, nincsenek korlátozva a pillanatnyi élethelyzetük, vagy éppen a ”felnőttek” által. Felnőttkorban a kikapcsolódás, rekreáció, feltöltődés egyik hatékony eszköze lehet, ám minden életkorban vannak bizonyos határok, amin túl már túl sok lehet a jóból.
Min múlik az vajon, hogy az előnyös, vagy a káros hatások érvényesülnek valakinél? Van különbség játék és játék között? Hol húzódik az a láthatatlan, de nagyon is érezhető határ, ameddig jótékony, és amin túl, már kártékony lehet ez a fajta tevékenység? Van e különbség a hatásokban, veszélyeztetettségben a nemek, és különböző korosztályok között? Ezekre a kérdésekre hamarosan visszatérünk, addig is töprengjen csak el rajtuk kedves olvasó saját igénye szerint.
Tóth DánielDigi pszichológus, digitális nevelés szakértőElérhetőségeim: Telefon: 06-30/643-40-80 E-mail: tothdaniel01@gmail.com Honlap: https://pszichologuspasi.hu/ YouTube csatorna: https://www.youtube.com/channel/UCIZ13RDvj3PFpeOYgM99trQ |