Miért kerüli az iskolát a gyerek?
Ezért nem éri meg lógni
Biztosan sokunknak van olyan emléke, amikor lógott egy-egy óráról, vagy a környezetében volt olyan, aki csak úgy heccből nem ment be időnként a suliba.
Lógni azonban egyértelműen nem éri meg. Jó, ha tudja a gyerekünk, hogy a sok lógásnak több negatív következménye is van, például:
- lemarad, és idővel már behozhatatlan lesz a hátránya a tananyagban
- tíz igazolatlan óra után az iskola értesíti az önkormányzatot, a gondviselőt pedig fel fogja hívni a jegyző, aki elmondja a várható következményeket
- ötven igazolatlan óra után a jegyző elrendelheti a gyerek védelembe vételét, ami azt jelenti, hogy kirendelnek egy családgondozót, vagy súlyosabb esetben a gyermeket új családi környezetbe helyezhetik át. A családi pótlék iskoláztatási támogatás részét szüneteltetik, vagyis a család elesik ettől az összegtől.
Ezek az okok állhatnak az iskolai lógás hátterében a pszichológus szerint
Szajli Claudia pszichológus a Családinetnek azt mondta, hogy az iskolai lógás hátterében számos tényező állhat, például:
- sikerélmények hiánya,
- konfliktus a kortársakkal vagy a tanárokkal,
- vagy akár iskolai bántalmazás is.
"A lógással a gyermek az elkerülést választja mint megküzdési stratégia, nem vállalja tovább az iskolai kudarcoknak való kitettséget, vagy a másokkal való konfrontációt, helyette inkább kilép a szituációból, ezzel egy ideig csökkentve a stresszt, ugyanakkor hosszú távon a belső feszültség tovább nőhet. Az iskolából kimaradó gyermekek fejében az iskola mint totális intézmény jelenhet meg, ahol szigorú szabályoknak és a tanárok teljesítménnyel kapcsolatos nyomasztó elvárásainak kell megfelelniük" - mondja a szakértő.
Hozzáteszi, hogy gyakori az is, hogy az iskolát meghatározónak tekintik a jövőbeli életút szempontjából, és ha sikertelenül alakulnak a tanulmányaik, csalódnak az intézményben.
Például ha egy gyermek bizonytalan a jövőjét illetően, vagy éppen egy kedvezőtlen életutat lát maga előtt és azt éli meg, hogy az iskola sem változtathatja meg ezt az utat, inkább a menekülést választja.
Ha hosszú előadást tartunk arról, hogy miért fontos iskolába járni, azzal csak rontunk a helyzeten
A pszichológus szerint szülőként fontos, hogy nyitottan forduljunk gyermekünk felé, próbáljuk feltárni, átbeszélni vele, hogy mi zavarja, és közösen dolgozzunk ki egy tervet az iskolába való visszatérésre. Elképzelhető, hogy gyermekünk nem tudja azonnal megfogalmazni, mi bántja, ekkor maradjunk türelmesek és ne erőltessük a beszélgetést.
"A legfontosabb üzenet az, hogy hiszünk benne, hogy képes legyőzni a problémát és ott leszünk mellette, hogy segítsünk. Kerüljük a hosszas előadást arról, hogy miért fontos iskolába járni, hiszen ahelyett hogy segítene, tovább ronthat a helyzeten azáltal, hogy a negatív figyelem megerősítheti és fenntarthatja a problémát.
Amennyiben betegségre hivatkozik a gyermek, érdemes átlátható szabályokat bevezetni, hogy mikor indokolt az otthonmaradás (például láz esetén), és ha betegség miatt marad otthon, akkor annak milyen keretei vannak (például ágyban kell maradnia, csökkenteni kell a digitális eszközhasználatot, valamint nem találkozhat barátokkal sem stb.).
Ha pedig nem beteg, de otthon marad, akkor érdemes szimulálni a tanulási környezetet: íróasztalhoz ülve elolvasni a tananyagot, pótolni a házi feladatokat, így kevésbé vonzóvá tehetjük az otthonmaradást" - javasolja Szajli Claudia.
Indexkép: Depositphotos.com
.jpg){kind=small}
