Adjunk mobiltelefont a gyereknek, vagy ne?

Verzár Éva | 2009-01-12 16:28

Játékgyártók sikeres fejlesztése: a kimondottan gyerekek számára tervezett mobiltelefon. Most már a fiatalabb korosztály tagjai sem maradnak mobilkészülék nélkül. Ezzel párhuzamosan kérdéseink egyre csak szaporodnak:
Adjunk mobilt a gyerek kezébe, vagy ne?

Annál is inkább fontos tisztázni e kérdéskört, mert ma Magyarországon több maroktelefon van forgalomban, mint az ország lélekszáma.
Kérdéseink, amikre keressük a választ:

Adjunk-e mobiltelefont a gyereknek?
Mennyire káros, káros egyáltalán?
Miért jó, ha van neki
Előnyök, hátrányok: tudósok és a szülők szerint.

I. Egy kis körültekintés Európában:

Németországban szinte minden első osztályos gyereknek van már mobiltelefonja.
Belgiumban, 2007 márciusában több mint harminc gyermekorvos írt alá egy nyílt levelet, amely a mobiltelefon betiltását kezdeményezi a tizenhat év alatti fiatalok körében. Az aláírók kitartanak amellett a meggyőződésük mellett, hogy a korán megkezdett és rendszeres mobilhasználat zavarokat okoz a gyermeki agytevékenységben.

II. Szakértők, tudósok, kutatók megfigyelései:

A mobiltelefonok egészségkárosító hatásairól régóta folynak viták, tudományos kutatások. Többnyire sugárbiológiai hatásait boncolgatják; különösen a gyerekek esetében, akiket kisebb fejméretük, vékonyabb csontozatuk, fejlődésben lévő szervezetük még érzékenyebbé tehet az esetleges káros hatásokra. Eddigi megfigyeléseik alapján, a mobiltelefonok sugárzása káros lehet az egészségre, és arra figyelmeztetik a szülőket, hogy gyermekeiknek lehetőleg ne adjanak mobiltelefont, legalábbis ne egy bizonyos kor alatt.

Az ilyen értelembe vett tanulmány szerzői nem tagadják, hogy nincs "minden kétséget kizáró" bizonyíték a kezükben a mobilsugárzás káros hatásáról, de a lehetőséget nem lehet kizárni. Kijelentették, hogy: "Nem állíthatják nyugodt lelkiismerettel, hogy a mobiltelefonok biztonságosak."

III. Miért is?

Azok között, akik legalább egy évtizede használtak rendszeresen mobiltelefont, magasabb volt egyfajta nagyon ritka, jóindulatú hallóideg-daganat (akusztikus neurinoma) kialakulása.
Egy 2004 decemberében megjelent európai publikációban az áll, hogy a mobiltelefonok kisugárzása károsíthatja a DNS-t.
2003-ban holland kutatók kapcsolatot fedeztek fel a mobiltelefonálás és a csökkent agyi funkciók közt.

A tudósok csak arra kérik az illetékeseket és a felhasználókat, hogy ne tekintsék lezártnak a mobiltelefonok káros hatásáról szóló közleményeket, s arra intik a szülőket, hogy ne adjanak kilenc évesnél fiatalabb gyermekek kezébe mobiltelefont, mert a legfiatalabb korosztály különösen érzékenyen reagálhat az esetleges káros mellékhatásokra. Ennek oka az, hogy a gyermekek feje kisebb méretű, így a sugárzás az agy nagyobb hányadát befolyásolhatja, ezen kívül a gyermekek idegrendszere még nincs teljesen kifejlődve. Ha a mobilozásnak valóban vannak káros hatásai - és szerintük vannak -, akkor minél fiatalabb gyermeket érintenek, annál nagyobb a veszély.

Azt is tudja már mindenki, hogy a mobiltelefonok rádiójeleket és elektromágneses mezőt bocsátanak ki, ezek pedig áthatolnak az agyon is. Ezt a hatást már lehet mérni érzékeny műszerekkel, valamint a vérkristály analízises vizsgálat is tökéletesen alátámasztja a mobiltelefonok agyra gyakorolt ártó hatásait.

Kutatások azt is bizonyítják, hogy a mobiltelefon nemcsak akkor árt, ha beszélünk valakivel, hanem akkor is, ha be van kapcsolva, de csak vételkész helyzetben van. Vételkész helyzetben két másodpercenként ad egy impulzust a legközelebbi adótorony felé, hogy hívásra alkalmas. Ezek az impulzusok, attól függően, hogy milyen távolságra vannak a testünktől, károsítják a szervezetünket.

Különösen veszélyes ez a gyermekekre, akiknek a szervezete folyamatos és gyors fejlődésben van. Ha viszont használjuk is a mobiltelefonunkat - beszéd, sms, stb -, akkor az ártó hatás nagysága függ a beszélgetés idejétől és a mobiltelefon mozgásától.

Mozgó metrón, vonaton, vagy villamoson, autóbuszon utazva próbálunk meg hívást kezdeményezni, akkor nagyon nagy adóteljesítmény kell a folyamatos kapcsolathoz és ez hatványozottabban árt, mintha álló helyzetben vennénk igénybe a mobiltelefont.
Tömegközlekedési eszközökön, ha egyidejűleg többen is mobiloznak, akkor olyan nagy teljesítménysűrűség keletkezik, hogy az még a nem mobilozókra is egészségkárosító hatással van.
A gépjárműben való mobiltelefon használatot nem csak azért tiltják, mert a kézben tartott mobiltelefon és maga a telefonálás is elvonja a figyelmét a vezetőnek a biztonságos vezetéstől. Sajnos, ha nem a vezető használja a mobilját, hanem az utas, az is ugyanúgy veszélyes a közlekedés biztonságára, mert mindenkinek árt a mobilsugárzás frekvenciája és erőssége, aki a gépjárműben tartózkodik.
Különösen veszélyeztetettek a gépjárműben utazó kisgyermekek, a terhes kismamák, de még a fejlődésben lévő kamaszok is.
Sajnos csak arról van rendőrségi, baleseti statisztika, hogy hány, és milyen fokú baleseteket idézett elő, amikor a gépjárművezető menet közben mobiltelefonon beszélgetett valakivel. Arról viszont nincs statisztikájuk, hogy ha a vezetőn kívül más folytatott mobiltelefonálást a gépjárműben, abból hány és milyen kimenetelű baleset következett be?
Nem véletlen az sem, hogy a repülőgépeken ki kell kapcsolni a mobiltelefont. Ha a repülőgép "agyának" - a fedélzeti komputernek - árt a mobilsugárzás, akkor miért hiszi azt az ember, hogy az ő, vagy főleg a gyermeke agyának nem árt, amikor jóval közelebb van hozzá, mint a repülőgép komputeréhez?

Vannak felelőtlen kismamák - vélekednek a kutatók -, akik hosszú percekig folytatnak beszélgetéseket a mobiljaikon, s nem gondolnak a magzatukra. Ugyanilyen felelőtlenek azok a kismamák is, akik a bekapcsolt mobiltelefonjukat a gyermek mellé teszik a babakocsiba, vagy a gyermek kezébe adják, hogy játsszon vele. Vajon hány magzati rendellenesség, vetélés, vagy gyermekrák eset írható a tudatlan és felelőtlen kismamák számlájára? - teszik fel a kérdést a szakértők.

Kutatási munkák igazolják, hogy szervezetünk minden sejtje állandóan küld és fogad elektromágneses jeleket. Ez a folyamat létfontosságú a szervezet egészének folyamatos működése szempontjából. Ez a folyamat gondoskodik arról, hogy testünkön belül mindenhol és mindig az történjen, aminek történnie kell. Ezért minden sejt úgy épül fel, hogy gyenge elektromágneses jeleket tudjon értelmezni. Ha egy fogadott jelet - pl. mobilelefonról -, biológiailag értelmez a sejt, akkor a legtöbb esetben úgy reagál rá, hogy akár gátlástalan sejtnövekedést sejtburjánzást is elindíthat. Ez függ az egyén immunrendszerétől és a szervezet fejlettségétől. Egy fejlődésben lévő szervezet - kisgyermekek, óvodások, általános iskolások, fiatal felnőttek - esetében sokkal hamarabb idézi elő ezt a folyamatot egy ilyen kívülről jövő fogadott jel, hisz minél tovább tart a mesterségesen előállított elektromágneses mező hatása szervezetünkre, annál több téves parancsot "produkálnak" a biokémiai rendszereink, (fehérjeszintézis felborulása, metasztázisok kialakulása, stb.).

Ezért nem mindegy, hogy mennyi ideig telefonálunk!

IV. Betegségek

Összegezve: sajnos olyan daganatos megbetegedések jelennek meg egyre növekvő számban, különösen a fejlődésben lévő gyermekeknél, amelyek eddig ismeretlenek voltak:

agydaganat,
fülmirigyrák,
glioma,
hallóideg tumor,
hallócsontrák,
középfül rák,
halántékcsontrák,
alsó állkapocs felső részének daganatos elváltozásai, stb).

Ezen megbetegedések száma napjainkban a mobiltelefon elterjedésével arányosan növekszik.

A világ tizenhárom legfejlettebb országára kiterjedő vizsgálatok azt is megállapították, hogy a daganatok leginkább a fejnek azon a felén alakulnak ki, amelyik oldalon a legtöbbet telefonálnak.

Hazánkban Varga professzor kutatta elsőként a mobiltelefonok káros hatását, és védekezésre nem fülhallgatókat ajánlott, hanem magas antioxidás tartalmú erdei gyümölcsök leveinek - fekete berkenye - fogyasztását, valamint az úgynevezett EMF harmonizálók használatát. Ez a harmonizáló 95 %-al képes csökkenteni a mobilok, és egyéb drótnélküli telefonok ártó hatásait.

V. Szociális hatások

A fenti - egészségügyi - hatások mellett viszonylag ritkán esik szó a gyerekek mobilhasználatának pszichoszociális és pszicholingvisztikai hatásairól.

Mennyire tud - vagy kénytelen - önállósulni a gyerek, ha minden pillanatban, a legkisebb problémával, vagy jelentéktelen aprósággal is felhívhatja a "nagy és erős" apukáját?
Mennyire tanulnak meg - és ez ránk, felnőttekre is ugyanúgy érvényes - elraktározni élményeket, fontosnak tartott eseményeket egy-egy várva várt beszélgetésre, ha minden történés után rögtön tudathatják azt az éteren át, akivel csak akarják?
Megtanulnak-e különbséget tenni számukra lényeges és lényegtelen információ között?
Mennyire torzul - vagy "gazdaságosodik" - a nyelvhasználat, ha a gyerekek még tanórák alatt is sms-ben társalognak egymással.
Tudnak-e vigyázni a drága készülékekre?
Tisztában lehetnek-e a hívások, sms-ek anyagi vonzataival? A kérdések sora pedig végtelen...

Összegezve tehát, bizonyított tény a mobiltelefon káros hatása a gyerekekre, felnőttekre. Ugyanis a veszélyek gyermeket, felnőttet egyaránt érintenek a mobiltelefon használat során, csak a gyermekek bármely fejlődési szakaszban is vannak a felnőtté váláshoz vezető út során, ezen fejlődési szakaszban bekövetkező zavarok miatt, még fokozottabban vannak veszélyeztetve.

VI. Szülők

De mi a szülők véleménye a mobiltelefon használatáról? Csak néhány példa:

Két gyerekük van. Amióta elkezdték az általános iskolát van telefonjuk. Bár a szülők korainak tartják, mégis szükségesnek érzik, hogy mobilt adjanak gyerekeiknek, hisz annyifelé járnak különórára, meg elég sokat is vannak egyedül.
A szülők sokáig dolgoznak, így nyugodtabbak.
Egy anyuka eszerint válaszol: Fia harmadikos, van telefonja, mert más településre jár iskolába, ha a buszt lekési, rögtön utána tud menni. Órán kikapcsolja a készüléket a gyerekek.
Egy másik anyuka kizárólag akkor ad telefont, ha táborba, vagy messze utaznak gyerekei.
Egy kislány: Középiskolás korában kapott mobilt szüleitől.
Tizenöt éves kortól vett telefont gyermekének, sok szülőnek így hangzik a válasza.
A mobil beférkőzte magát mindennapjainkba, lenézik a gyereket, ha nincs telefonja, s akkor is, ha nem modern a készülék.
Csak alapgépet kap a gyerek, kizárólag felügyelet céljából.
Tanárok nem helyeslik, csak szünetben engedélyezik legtöbb iskolában, mert az iskolába könyvet, tollat, ceruzát kell vinni, és nem mobilt.
Mi is felnőttünk mobil nélkül!
Csak ne legyen túl drága, mert elvehetik tőle...
A mai világban mi az egészséges? Még a levegő sem az. Miért ne venném meg, ha nekem így egyszerűbb.
Nyaggat a gyerek...