A legnehezebb dolog kisgyerekeknek elmagyarázni, mit jelent a pénz és miért fontos. Bánki László pszichológus, a 11. kerületi Nevelési Tanácsadó munkatársaszerint 8-10 éves kor előtt ugyanis még nem alakul ki az a fajta absztrakt gondolkodás, ami a pénzügyi fogalmak megértéséhez szükséges, viszont a pénzzel, pénzügyi világgal szüleik révén hamar kapcsolatba kerülnek a gyerekek. A kicsik még többnyire a mesevilághoz hasonlítják a fogalmakat, ahol bármi megtörténhet. A mai kisiskolások ráadásul beleszülettek a digitális világba, használják a számítógépet, ismerik a mobiltelefont. Azt ugyanakkor nem feltétlenül értik, mit miért csinálnak. Így vannak az olyan mindennapi eszközök használatával is, mint a bankkártya vagy az ATM.
“Az elsősök, 6-7 éves gyerekek a tanév elején még csak épphogy elkezdenek a számokkal ismerkedni. Ekkor még nincsenek tisztában a pénz fogalmával, nem értik 
például, mi az a váltópénz. Ha beszélgetni kezdünk róla, rendszeresen kiderül, hogy azt hiszik, ha egy kétszáz forintosból vásárolunk, és visszakapunk egy ötvenest, egy húszast és egy ötöst, akkor több pénzünk lett, mert csak a darabszámra figyelnek. Külön el kell nekik magyarázni azt is, mire jó az ATM. Azt sokszor látják, hogy a szülők pénzt vesznek ki a “falból”, de azzal csak kevesen vannak tisztában, honnét származik az a pénz. Azt hiszik, hogy az ATM egy “pénzcsináló masina”, ami akkor segít, ha elfogyott a pénzünk. A bankkártyát is sokszor látják szüleik kezében, de nem tudják elmagyarázni, honnét származik az a pénz, amit költenek róla, s úgy vélik ez egy kifogyhatatlan varázslapocska.” – mondta Bartalis Katalin tanítónő, a Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola pedagógusa, aki általában a matematika és osztályfőnöki órákon szokott a pénzről beszélgetni első-másodikos diákjaival. Szerinte sok szülő nem fordít elég figyelmet arra, hogy az alapvető pénzügyi fogalmakat egyszerű, világos nyelven magyarázza el gyerekének.
“A kicsikkel először játékos formában kell megértetni az alapvető fogalmakat. Üljünk le velük és kutassuk át együtt a pénztárcánkat, zsebeinket. Mutassuk meg nekik az egyes pénzdarabokat, magyarázzuk el, miért ér többet a papírpénz az érménél. Számoljunk együtt: ha veszünk a boltban valamit, mennyit kell költenünk és mennyi lesz a visszajáró, mennyi marad a zsebünkben. Magyarázzuk el, hogy bárhonnét veszünk fel pénzt, legyen az bankfiók vagy ATM, vagy akár bankkártyával fizetünk a boltban, minden esetben azt a pénzt költjük, amit a szülők megkerestek. Vegyük át, mi mindenre kell egy hónapban költeni a családnak. Meséljünk a kicsiknek a rendszeres kiadásokról: hogy fizetni kell azért, ha ég a villany, fűt a radiátor vagy megy a tűzhely. Hogy miket kell vásárolnunk és hogy mindez pénzbe kerül.”- tanácsolja Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.
“A lényeg a tudatosságon van: mindig mondjuk el a gyermekünknek, milyen pénzügyi döntést hozunk épp és miért. Miért az egyik fajta terméket választjuk és nem a másikat. Ha a mindennapi döntéseinkbe bevonjuk a kicsiket, már egészen fiatal korban megértik a legfontosabb összefüggéseket, később pedig, ahogyan egyre összetettebbé válik a gondolkodásuk és gyarapszik a tudásuk, erre alapozva már a saját zsebpénzükről is felelősségteljesen tudnak dönteni. A tudatos gyermekből pedig felnőttkorára pénzügyeit tudatosan kezelő felnőtt válik” – tette hozzá a kommunikációs igazgató.
www.kh.hu
.jpg){kind=small}
