Kell-e zsebpénzt adni egy gyereknek? Ha igen, hány éves kortól érdemes? Hogyan fogja megtanulni a pénz értékét?
Milyen rendszerben érdemes zsebpénzt adni?
Önmagában a zsebpénz nagyon jó eszköz arra, hogy a gyermek meg tanulja az anyagi javakat értékelni. A zsebpénz rendszere akkor működik jól, ha előre meghatározzuk, milyen kiadásokat kell a gyermeknek ebből az összegből fedeznie. Természetesen a napi megélhetéshez szükséges dolgokat (pl. ruha, élelmiszerek, iskolai felszerelés) a szülő fizeti, de ha a gyermeknek extra igényei vannak, azokat egy idő után önmaga finanszírozhatja. Lehet ez a matricagyűjtő hobbi vagy a kedvenc heti magazin megvásárlása. A lényeg, hogy egyértelműen legyen meghatározva annak a köre, mire költheti a zsebpénzét.
Hány éves kortól és mekkora összeget adjunk a gyermeknek?
Az esetek többségében általános iskola alsó tagozatában a gyermek már ismeri annyira a számokat és megérti úgy a pénz jelentőségét, hogy tudjon vele bánni. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a többi gyerek mikor kap zsebpénzt. Bizonyos életkorban már az is fontos számára, hogy ne lógjon ki a sorból. A pénz összegét tekintve nem lehet egyértelmű választ adni, mert ez természetesen a család anyagi helyzetétől függ.
Mikortól és hogyan lehet bevonni egy gyereket a család pénzügyeibe?
Sok családban tabutéma a család anyagi helyzete. A gyerek könnyen kifecsegheti a szülők fizetését, és az esetleges komoly anyagi nehézségekkel sem neki kell foglalkozni. Ugyanakkor a kamaszokat már érdekli, miből él a család, milyen anyagi keretek között mozoghatnak a kérései. Természetesen az is a család egyéni döntése, mennyire avatják be a serdülőt a pénzügyekbe. Azonban minél idősebb, minél közelebb kerül az önállósodás felé, annál fontosabb, hogy reális képet kapjon a világ pénzügyi dolgairól. Tudja, mi az a fizetés, számlák, hitel stb.
Jó stratégia az, ha a szülő bizonyos munkákért fizet a gyereknek?
Számos családban láthatunk példát arra, hogy a gyermek dolgozik a pénzért. Különbséget kell azonban tenni aközött, hogy a zsebpénzért vagy azon felüli kiegészítésért dolgozik. Amennyiben a zsebpénz rendszere általános keretek között működik, de a gyermeknek még extra igényei lennének, úgy célravezető lehet, ha megállapodnak, milyen munkával szerezhet plusz pénzt a gyerek. Például, ha a kamasz a drágább telefont szeretné megvenni, a különbözeti összegért vállalhat extra feladatokat otthon. Az extra ebben az esetben azt jelenti, hogy olyan segítséget nyújt a családnak, ami egyébként nem lenne a kötelessége. Rossz módszer tehát a szobában való rendrakásért vagy a tanulásért pénzt adni, de ha ő bevállalja az autómosást vagy az ablakpucolást, úgy hogy ez máskor nem kötelessége, kaphat érte pénzt. Ezzel is azt tanulja meg, milyen értéke van a munkának.
Mire figyeljünk még oda, ha zsebpénzt adunk a gyereknek?
A zsebpénz rendszere akkor működik jól, ha azt úgy kapja a gyermek, mint a felnőttek a fizetésüket. Ez azt jelenti, hogy a zsebpénz mindig a megbeszélt időben jár változatlan összegben. Zsebpénzmegvonással vagy csökkentéssel inkább ne büntessenek, el ne vegyenek tőle, és lehetőség szerint a szülő ne kérjen belőle kölcsön. Mindenképpen beszéljék meg közösen azt is, ha változtatnának azon a körön, mire költheti a zsebpénzt.
Sem a túl kevés, sem a túl sok zsebpénz nem alkalmas arra, hogy valóban megtanuljon a gyermek bánni a pénzzel. A túl kevés pénzből nem tud megtakarítani. A túl sok pénz hamar kifolyhat a kezéből és nincs ösztönző hatással a spórolásra.
Mindezek mellett nagyon fontos, hogy rendszeresen beszélgessenek a világ pénzügyi dolgairól a gyermekkel. Össze lehet hasonlítani egyes termékek árát. Meg lehet mutatni, mire elég 100 Ft és mire 1000 Ft. Ismerkedjenek a fémpénzzel és a papírpénzzel. Idővel pedig a bonyolultabb pénzügyi fogalmakat is megértik már a gyermekek. (hitel, kamat, megtakarítás, csekk stb.)
Fotó: www.foter.com
Bojti Andrea - szabadságonKlinikai gyermek- és ifjúságpszichológusElérhetőségeim: Személyre szabott segítség az alábbi oldalon kérhető: Magabiztos Szülők Klubja E-mail: info@bojtiandrea.hu Honlap: https://bojtiandrea.hu Instagram: Bojti Andrea (@gyermekpszichologusblog)> Facebook: Gyermekpszichológus blog |