Óvoda,- és drámapedagógusként egy ideje igyekszem a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban is „segítségül hívni” az egyik korszerű pedagógia, a drámapedagógia módszereinek elemeit.
„A drámapedagógia a személyiségfejlesztésének olyan módszere, amelynek során a cselekvő ember (gyermek) ismeretei, képességei és társas kapcsolatai a nevelő által irányított és társakkal végzett közös dramatikus játékok során fejlődnek. A drámapedagógia eszköze: a drámajáték.” (Gabnai Katalin)
Mivel az óvodás korú gyermekek fő tevékenysége a játék, így a játéktevékenységen keresztül szereznek ismereteket, tapasztalatokat az őket körülvevő világról. A játékban alakítanak kapcsolatokat, melyekben megtapasztalják az alkalmazkodás, az egymásra figyelés, az esetleges konfliktuskezelés lehetőségeit. Eközben fejlődik figyelmük, megtanulják érzelmeiket kinyilvánítani, kordában tartani - érzelmi életük gazdagodik; verbális kifejezőképességük, kommunikációs képességeik is fejlődnek.
Ennek érdekében rendszeresen szervezek a csoportomban az éppen aktuális tevékenységekhez illeszkedő játékokat, Tehetségműhely-foglalkozásokon drámajáték-csokrokat ( egy témához kapcsolódó játékok láncolata narratív szöveg- összeköttetéssel.) , időnként nevelési drámát (ami egy adott problémahelyzet körüljárására, a problémák megoldására ad lehetséges megoldásokat.) Ezek a játékok „mintha” szituációban valósulnak meg, melyek interakciókban nyilvánulnak meg. Sok segítséget nyújtanak az önálló gondolkodás kialakulásához.
A drámajátékok a legkülönfélébb gyermeki képességeket, ezen belül a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlődését is elősegítik, mint a differenciált észlelés, percepciófejlesztés, figyelem -, emlékezet fejlesztés, képzelet, fantázia fejlesztése.
A játékok nagy előnye, hogy szinte eszköz nélkül játszhatóak , bármikor. A közösség alakításában csodálatos eredménye van; elfogadóak, együttműködőek , összetartóak a gyerekek. A felzárkóztatásra szoruló gyerekek is aktív részesei a játékoknak, felszabadultan, játékon keresztül részesülnek fejlesztésben.
Néhány gyakran alkalmazott játék, melynek során fejlődött a csoportom figyelme, fegyelme, beszédfegyelme, verbalitása, szociális magatartása, empatikus magatartása, számolási készsége, kreatív gondolkodása, reakció- és mozgásos készsége:
Mindennapi számlálás, avagy hány kisgyerek jött ma a csoportba?
Kényelmesen körbe ülünk a szőnyegen, egy kiválasztott kisgyerek elkezdi a számolást, előre nyújtja a kör felé a kezét, majd visszahúzza, ránéz a mellette ülőre(innen tudjuk, hogy jobbra vagy balra megy tovább a számlálás), a következő a kezét kinyújtva a következő számot mondja. A játék adogatással (labda vagy bármilyen tárgy, gyümölcs továbbadásával) is játszható.
Ezt a játékot még érzelmek megfigyelésére, továbbítására is alkalmazhatjuk: az első kisgyerek által kifejezett érzelmet, arckifejezést továbbítjuk( nem kell feltétlen számolással kísérni!), majd aki szeretné, elmondhatja, mit fejezett ki ezzel a mimikával? Milyen érzés volt így ránézni a társára?
Differenciálás: Először nem sikerülnek a tízes, húszas átlépések, van, akiknél a 10-ig valószámlálás is nehézséget okoz. Idővel, a gyakorlások során sikeresek lesznek a számlálásban-természetesen sok-sok megerősítés és dicséret, buzdítás hatására. A tehetséggondozásban pedig a százas és akár a több százas átlépés is lehetséges!
Atom
Zenére mozognak a gyerekek, amint a zene leáll, mondok egy számot( 3) . A lehető leggyorsabb időn belül ennyi gyereknek kell összekapaszkodnia. Nehezíthető a játék : számképek ( a dobókocka számképei, ujjak mutatása) taps, ritmushangszerrel adott hang mennyisége szerint alkotnak csoportokat; meghatározzuk, hány fiú, hány kislány legyen egy csoportban.
Differenciálás: Amíg új a gyerekek számára a játék, addig csak a hármas atomig jutunk el, majd egyre növeljük a csoportok számosságát. Mindig megszámoltatjuk a csoportok létszámát – ha valahol több vagy kevesebb számú gyerek alakított csoportot, igyekszünk képszerűen(csoportok összehasonlításával-párosítással, egymás mögé állítva a két különböző számú csoportot)érzékeltetni és javítani a csoport létszámát. A tehetséggondozásban főként a gyors feladat végrehajtást gyakoroljuk, vagy a feladatok nehezítésével ( pl.: Alakíts atomot, ahány fiú nevet mondok! Vegyesen 3kislány-, és 5 fiú -név hangzik el) A játék végén mindig megbeszéljük, melyik feladat miért volt érdekes, melyik volt kicsit nehezebb, miért.
Mozgás zenére – Érintés :
Zene szól. Járjatok úgy a térben, hogy ne érjetek egymáshoz! Járjatok úgy, hogy akivel találkoztok, mosolyogjatok rá (Érintsétek meg! Öleljétek meg! Érintsétek meg úgy, ahogy nektek is jól esne! Fogjatok vele kezet! Akivel találkozol, érintsd hozzá a térded, vállad…..!)
Kövesd, akit jellemzek!
Lassan járunk a térben, (először felnőtt, majd az ügyes gyerek is jellemezheti társát) külső és belső tulajdonságokat sorolunk egy, a csoportba járó kisgyerekről, aki ráismer, beáll mögé és követi(végén egy hosszú sor alakul)
Földrengés:
A székek egymással szemben kb. 3-4 m távolságban egymástól. Minden széken ül egy gyerek. Egy valakinek nem jut szék, ő középen, a székek közötti (folyosón) térben sétál, majd váratlanul elkiáltja magát: Földrengés! Mindenki helyet változtat, a középen lévő igyekszik helyet találni magának…...az az ügyes, aki mindig talál helyet(számolhatjuk, ki hányszor került középre!)
Madarak hess!
Egy széken két „madár” (egymás ölében 2 gyerek). Középen áll akinek nem jutott hely. Kiált: Madarak hess! Mindenkinek új helyet kell találnia, a középen lévőnek is helyet kell keresnie! Akinek nem jutott, az lesz a kiáltó.
Cseréljen helyet az, aki…
Körben ülünk, valaki a kör közepén áll. Eggyel kevesebb a szék, mint a játszók száma. A középen álló mond egy tulajdonságot, így : Cseréljen helyet az, akinek barna a szeme! Akire igaz ez a körben ülők közül feláll és új széket keres magának. A középen álló is széket foglal, így a végén megint valaki szék nélkül marad. Ezután ő mondja a mondatot…
Differenciálás: Mindig próbajátékkal kezdünk, hogy meggyőződjünk arról, mindenki megértette -e a játék szabályát, igyekezünk sokat buzdítani játék közben, először az ügyesebbeket választjuk „kiáltónak”, de bizalmat szavazunk a kevésbé bátraknak, akiknek segítséget adunk, de a dicséretről sem feledkezünk meg! A tehetséggondozásban szintén a gyorsaság és a fantázia(Cseréljen helyet…,Kövesd ,akit…) a fő szempont.
Az említett játékokon kívül rengeteg lehetőség adódik a játékkal való fejlesztésre. Saját kútfőből kitalálva a Barkochbán keresztül a találós kérdéseken át, a színkereső - ( keress a szobában olyant, ami zöld, piros stb.) és gyűjtőfogalom – játékok ( mondj bútorokat, gyümölcsöket, fiú neveket) is hasznosak az időkitöltésre (felzárkóztatásra, tehetséggondozásra), kiscsoportos, akár az egyéni, otthoni játszásokra.
„A játékok nem esetleges találmányok. Megvilágítják a felnövekvés gondjait és örömeit, megkönnyítik a csecsemőkortól a felnőttkorig való utánzást. Megtanítják a gyermeket arra, amiről soha nem is gondolta, hogy meg kell tanulnia, és soha nem is fog emlékezni rá, hogy valaha tanulta, Ellátja őt a legkülönbözőbb tapasztalatokkal, amelyekre semmilyen más módon nem tehetne szert.”
(Cherfas J.:Ez csak játék)
A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.
.jpg){kind=small}
