Bármilyen hihetetlen is, de a hiszti ártalmatlan dolog. A gyermek fejlődésének velejárója, hiszen kicsi korban még nem képesek uralkodni az indulataikon, nehezen kezelik a hirtelen rájuk törő érzelmeket. Sokszor egyik pillanatról a másikra elkezdenek toporzékolni, kiabálni, visítani, netán még földhöz is verik magukat. Ha mindezt nyilvános helyen teszik, nagyon kellemetlen tud lenni a szülők számára.
Sokan nem tudják, hogyan reagáljanak rá. Előfordul, hogy ők is rákiabálnak a gyermekre, hogy megpróbálják kizökkenteni, esetleg megrázzák, hogy magukra vonják a figyelmét. A helyzet akár még ijesztő is lehet újdonsült szülők számára, mert bizony vannak olyan csöppségek, akik képesek annyira behisztizni, hogy eljutnak a hányásig.
Milyen formában törhet rá a hiszti a gyermekre?
Hányás
Ez nem is olyan ritka, mint elsőre gondolnád. Alapesetben nem kell megijedni tőle, mert nem más okozza, mint az erőlködés, amit a hiszti közben produkál a gyermek. Aki hajlamos erre, annál még akár 3-4 éves korban is előfordul, hogy úgy belelovallja magát az értelmetlen üvöltésbe, hogy hányás lesz a vége.
Vannak olyan gyermekek, akik maguk is előidézhetik a hányást egy-egy sérelem esetén. Ha a gyermek úgy érzi, hogy sérelem éri és nem tudja, hogyan dolgozza fel, akkor előfordulhat, hogy meghánytatja magát. Ennek oka abban keresendő, hogy a gyermek felméri, hogy ha hány, akkor az anyuka vele foglalkozik, aggódik érte, szeretgeti és ezt szeretné újra és újra elérni.
Ha a gyermeked hajlamos a hányásra hiszti vagy sírás közben, akkor ne hagyd, hogy eljusson odáig. Figyeld meg őt és vedd észre, ha figyelemre van szüksége. Reagálj a kérésére szeretettel, figyelemmel, öleld jól magadhoz és próbáld megnyugtatni.
Önbántalmazás
Vannak sajnos olyan gyerekek, akik nem riadnak vissza attól, hogy önmagukat bántalmazzák, önmagukban kárt tegyenek egy-egy ilyen hiszti roham kapcsán. Náluk szintén az a probléma, hogy nem tudják kezelni az indulataikat, nem tudják felmérni a tetteiknek a következményét. Először bántják magukat, később pedig már azért sírnak, mert fáj a seb, amit okoztak maguknak. Ördögi kör.
A gyermek életkorától függ, hogy hogyan reagálhatsz erre. Ha még nagyon kicsi és nem tudod meggyőzni, akkor próbáld elterelni a figyelmét. Keress valami olyan dolgot, amiről tudod, hogy kizökkenti abból a kétségbeesett helyzetből, amiben érzi magát. Kísérletezz, próbálgasd a lehetőségeket, ismerd meg a gyermekedet. Lehet, hogy egy sípoló játék, lehet, hogy figyelemfelkeltő dal vagy egy kis csiklandozás zökkenti ki? Mivel minden gyermek más, ezért érdemes több dologgal próbálkozni. Előbb-utóbb biztosan megtalálod azt, amivel elterelheted a figyelmét.
Ha a gyermek már egy kicsit nagyobb, akkor megpróbálhatod megbeszélni vele a dolgot. Persze az ő szintjén. Vigyázz, hogy ne szidalmazással vagy fenyegetéssel fordulj hozzá, mert az általában csak olaj a tűzre. Guggolj le hozzá, mondd el neki, hogy tudod, hogy most rosszul érzi magát, megérted őt és szeretnél segíteni. Próbáld magadhoz ölelni, még akkor is, ha először ellenkezik. Maradj mellette, várd meg türelmesen, amíg kisírja magát. Nagyon fontos, hogy te hogy reagálsz. A gyermekek a szüleiket másolják. Ha te is sokszor ingerülten reagálsz egy-egy megoldhatatlannak tűnő helyzetre, akkor a gyermeknek is az lesz a normális.
Úgy tűnik, hogy nem vesz levegőt
Sajnos az is előfordulhat, hogy a gyerek egy esés vagy hiszti következtében nem vesz levegőt. Ez nagyon ijesztő lehet. Ahelyett, hogy bepánikolnál próbálj meg ráfújni vagy pár csepp vizet locsolni az arcára. Ez általában kizökkenti ebből a helyzetből.
Ha tudod, hogy a gyermeked hajlamos egy-egy sírásnál annyira beleélni magát, hogy a légzése is kimarad, akkor próbáld meg megelőzni ezt az állapotot. Soha ne hagyd magára, amikor sír. Öleld magadhoz, tartsd szorosan és nyugodt hangon beszélgess hozzá. Mondd el neki, hogy megérted, tudod, hogy rosszul érzi magát, de az, amit csinál nem jó. Nagyon nehéz ilyenkor nyugodtan maradni, de muszáj, mert csak ez vezet eredményhez. Még egy jó módszer, ha elkezdesz hangosan levegőt venni akkor, amikor az öledben tartod. Ez arra készteti a gyermeket, hogy ő is így lélegezzen, a nyugodt légzés pedig segít neki ellazulni és megnyugodni.
Ha ezekkel a módszerekkel sem sikerül megnyugtatnod, és gyakran kerül olyan állapotba, hogy nem vesz levegőt, akkor érdemes konzultálnod a gyermekorvossal.