Ne higgy a szemednek!

Nézd az eseményeket más szemmel, - most megtudod, hogyan próbálják kicselezni az érzékeidet, és mit tehetsz ellene. A világból érkező hírek nem a világot mutatják neked. Egy humorista így viccelődött valamikor: „Fantasztikus, naponta mennyi minden történik a világban, egy egész napilapot meg lehet tölteni vele!"

Az a töménytelen sok hír, ami a médiákból árad, bárhogyan is hasonlít egymásra az egyes csatornák kínálata, soha sem a teljes valóságot fogja közvetíteni számodra, mindig létrehoz benned egy képet és ez lesz a te véleményed.

Tipp: Értesülj mindig első kézből: A pénzügyi helyzetről ne csak az újságokban tájékozódj, legalább egy banki dolgozónál vagy gazdaságban járatos szakember ismerősödnél is érdeklődj.

Ha tényleg tudni szeretnéd, milyen a közhangulat Líbiában, kérdezősködj e-mailben olyan személytől, aki ott él. A helyzetet azoknak az embereknek a szemével nézd, akik közvetlenül érintettek.

Az „információt az első kézből” elvet a magánéletedre is tudod alkalmazni. Ha egy bizonyos személyről elkezdenek terjeszteni valamit - legyen az a munkahelyeden, az óvodában, vagy egyéb közösségekben, ne azt nézd, mit pletykálnak mások, igyekezzél inkább közelebbről megismerni a szóban forgó embert.

Az előítéletek legjobb ellenszere egyébként az lesz, ha közösen részt vesztek egy tevékenységben az illetővel.

Senki sem objektív

Az információk kiválasztását különféle tényezők befolyásolják melyek, lehetnek:
Bizonyos hívószavak, az újságíró érdeklődési köre, vagy egyszerűen csak a véletlen. Egyetlen médium sem semleges, - különösen azok nem, amelyek ezt állítják magukról.

Tipp: válassz egy másik információs forrást, és onnan tájékozódj egy hónapon keresztül. Állíts be egy másik kezdőoldalt a neten, másik TV-csatornát, hallgass több rádiót TV-nézés helyett vagy éppen fordítva, vagy olvass egy másik napilapot a régi helyett. Amikor szabadságon vagy, kapcsolj ki minden információforrást az életedből, hogy teljesen kipihend magad, csodát fogsz átélni: nem fogod egyetlen hír miatt sem felidegesíteni magad.

Amikor elolvastál egy jelentést, vagy láttál a híradóban egy tudósítást, fogalmazd meg egyetlen szóval, milyen érzelmet akart benned előidézni a hír szerzője: irigység, csodálat, félelemkeltés, megnyugtatás. Kérdezd meg magad, tényleg elérte-e a célját nálad. Ha nem, akkor jó. Ha igen, akkor már látod a mechanizmus lényegét.
 
Amikor pl. egy parlamenti beszédből, idéznek és téged nagyon megérintett a téma, akkor érdemes egyszer-egyszer csak úgy szórakozásképpen a teljes eredeti szöveget megkeresni az interneten. El fogsz képedni, mennyire szándékosan ragadott ki az összefüggéseiből egy bizonyos idézet.

A nagyító-effektus

Egy német forgatócsoport felkeresett Brazíliában egy „nyomornegyedet”, melynek lakói illegálisan épített fakunyhókban éltek. Az emberek vidékről a városba költözött parasztok voltak. A környéken szegénység de ugyanakkor vidám falusi légkör volt tapasztalható. A filmesek ezután vidékre utaztak és ott azt látták, hogy azon a vidéken a deszkakunyhók teljesen normális lakásnak számítanak, ilyenekben élnek a földművesek. Ha ezt nem tudták volna, a városi negyedről készített film megrázó hatást tett volna nézőire. A teljes kontextus ismeretében minden más megvilágításba került.

Tipp: Amikor a TV képernyője előtt ülsz, képzeld el a látottakat úgy, mintha a szemed ki tudná varázsolni a képeket a TV-készülékből és az események ott játszódnának élőben körülötted.
 
Ezt a hozzáállást a magánéletedben is megvalósíthatod. Unalmas ember a munkatársad, rendetlen háziasszony a szomszédasszonyod. Keress olyan lehetőségeket, ahol alkalmad lesz más összefüggésekben is szemlélni az adott személyt. Lehet, hogy egy közös „munkaebéd” alkalmával kiderül, hogy ez a kollégád egy rendkívül jó humorú, szórakoztató társasági ember. Szomszédasszonyodról pedig kiderülhet, hogy tehetséges party-szervező.

A negatív eseményeket szeretjük felnagyítani

Emberek sokkal jobban bosszankodnak 1000 Ft-os veszteségükön, viszont 2000 Ft-os nyereségüknek jóval kevésbé tudnak örülni. Ez a mentalitás gyakran vezet hibás folyamatokhoz a gazdaságban. Ugyanis a veszteségek elkerülése, vagy azok jóvátétele érdekében bizonyos emberek nem tesznek meg nagy nyereséget hozó lépéseket.

Tipp: Próbálj meg felülről, globálisan tekinteni a pénzre, mint egy mindent mindennel összekötő áramlatra. Ha valamit nagyon drágán vásároltál meg, vagy pénzt veszítettél saját hibádból, vizsgáld át a legutóbbi számlakivonataidat. Addig nézegesd őket, amíg meg nem találod azokat a bevételeidet, amelyek összege végül is nagyobb lesz, mint a veszteséged.

A negatív tulajdonságok gyakran kitalációk

Nézzünk egy példát a közlekedéspszichológiából:
Nagy sebességgel megelőz téged egy autó. A számodra (teljesen ismeretlen) sofőrt ellenszenvesnek, felelőtlennek, sőt akár még az ellenségednek is fogod tekinteni. Egyéb okokból is hajlamosak az emberek gyorsan előítéletek alkotására.

Tipp: nézz a másik emberre barátságos szemmel. Képzeld azt, hogy a fekete limuzinban ülő vezető a legjobb barátod. Vagy gondold azt, hogy azért hajt ilyen gyorsan, mert ott ül a hátsó ülésen várandós felesége, akit sürgősen kórházba kell vinnie. Találj ki magadnak ehhez hasonló „feloldozó történeteket” és azután nem fogsz annyi feszültséget érezni a „gonosztevővel” szemben.

A szenzáció hitelesként jelenik meg

James Vicary egy marketingszakember 1957-ben feltalálta a „küszöb alatti” reklámot. Egy mozi nézőinek a másodperc töredékéig „igyál kólát” és „egyél pattogatott kukoricát” mondatokat vetítette le többször is a film közben. A kóla fogyasztását 18%-al a kukoricáét 50%-al megnövelte ezzel a résztvevők között. 5 évvel később bevallotta, hogy az egészet csak kitalálta, ettől a húzástól remélve hírnevet magának a reklámszakmában. Sajnos ez utóbbi tényt kevesen ismerik. Hazugságát modern mítoszként ma is sokan idézik.

Tipp: Ne higgy el vakon mindent, amit „tudományos eredményként” vagy "tudományos közleményként”  tálalnak eléd. Különösen akkor ne adj neki hitelt, ha egy TV-magazinban vagy a bulvársajtó hasábjain találkozol vele. Gyorsan rájössz, mi az igazság, ha az említett kutató nevének utána nézel a neten. Ilyenkor néha kiderül, hogy egy „kacsáról” tudatosan meghamisított híradásról van szó.
   
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy tudatos gondolkodással mindenki képes objektivitásra nevelni magát. A szorgalomnak meg lesz a gyümölcse, hiszen ha objektíven szemléled a világot, kevesebbet fogsz mérgelődni, szorongani és végül de nem utolsó sorban - jobban fogod szeretni embertársaidat.

Fotó: Franziska Elsner: News des Tages