Mit vizsgáltak?
A termékeket fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szempontok alapján rangsorolták. A pontozásnál azt vették figyelembe, hogy a csomagoláson és a tojásokon feltüntetett információk megfelelnek-e az előírásoknak, valamint előfordul-e olyan név vagy kép a csomagoláson, amely a ténylegestől eltérő (állatvédelmi szempontból jobb) tartásmódra utal, vagyis megtévesztő.
Eredmény
A teszt legfőbb tanulsága, hogy a gyártók és csomagolók megtévesztő képekkel és nevekkel igyekeznek elfelejtetni velünk, hogy a többségében ketreces tartásból származó tojások milyen körülmények között készülnek.
Öt terméknél (Wellness E-vitaminos Farm Tojás, 10 db-os mélyalmos Farm Tojás, 10 db-os Extra Sárga Farm Tojás, Szalmonella ellen kezelt Farm Tojás, 6 db-os Farm Tojás) a név volt megtévesztő. Ezeknél a név könnyen azt a hitet keltheti a fogyasztóban, hogy kifutón élő tyúkok tojásairól van szó, holott a termékek 2 esetben mélyalmos, 3 esetben pedig ketreces tartásból származtak.
Megtévesztő képet szintén öt esetben (Tesco Friss tojás mélyalmos tartásból, 10 db-os Magyar friss tojás, 10 db-os Spar Friss Tojás, 6 db-os Farm Tojás, 10 db-os Friss tojás) találtak, egynél az elnevezés is megtévesztő volt. A zöld mezőt vagy zöld mezőn kapirgáló tyúkot ábrázoló képek minden esetben ketreces tartásból származó termékhez tartoztak. Ez igen ironikus, tekintve, hogy a ketreces tartásban a tyúkok napfényt sem látnak, nemhogy a szabadban kapirgáljanak.
A tesztelt termékek a jogszabályban előírt tájékoztatás tekintetében megfeleltek. Mindössze egy-egy esetben fordult elő, hogy a csomagoláson nem szerepelt az amúgy kötelezően feltüntetendő lejárati idő, a tárolásra vonatkozó tanács vagy a tartásmódok betűjelét magyarázó táblázat.
Környezetvédelmi szempontból a termékek csomagolását és származási helyét vették figyelembe. A műanyag dobozos termékek pontot veszítettek, mivel ezek nem minden településen dobhatók a szelektív hulladékgyűjtőbe. Két esetben külföldről származó termékkel is találkoztak a tesztelők.
Részletes eredmény
Legmagasabb pontszámot a Farm Tojás Kft. Biotojása és Omega-3 tojása, valamint a Spar Natur Pur Biotojás érte el. A jó helyezést indokolta, hogy ezek a tojások bio- vagy mélyalmos gazdálkodásból származnak, illetve további hozzáadott értékkel rendelkeznek, pl. omega zsírsavakat tartalmaznak. A csomagolás környezetvédelmi szempontból nem volt kifogásolható. A dobozon feltüntetett információk fogyasztóvédelmi szempontból megfeleltek, megtévesztő információt nem tartalmaztak sem a dobozok, sem a tojások.
A tesztben a legrosszabb eredményt a 6 db-os Farm Tojás, a Tescóban vásárolt 10 db-os Friss tojás, valamint a Tesco Friss „A” osztályú tojás érte el. Mindhárom ketreces tartásból, a két utóbbi külföldről (Lengyelország, Szlovákia) származott. A termékek műanyag csomagolásuk miatt is pontot veszítettek. Ráadásul a Tesco Friss „A” osztályú tojás nagyon kicsi volt, és bár a tömegét feltüntette a gyártó, annak betűjelét nem.
A teszt eredményei és az összefoglaló elemzés a http://www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/1566 oldalon található.
Mit jelent a pecsét a tojáson?
„Egyforma, mint két tojás” – tartja a mondás. De a tojások csak látszólag egyformák. Van, amelyiket olyan tyúk tojt, amelynek egész életében csupán egy A4-es lapnyi hely jut, egészen az olyan szárnyasokig, akik természetes körülmények között élnek.
A csomagolás és a tojás jelölését a 74/2003 (VII. 1) FVM rendelet valamint a 557/2007/EK rendelet szabályozza. A tojáson lévő számok sok mindent elárulnak. Lássuk, mit is!
Az első számjegy az alkalmazott állattartási technológia kódja
- 0 - biotojás, ökológiai tartásból;
- 1 - szabadtartás, kifutós tartási rendszerből;
- 2 - alternatív vagy mélyalmos tartási mód;
- 3 - ketreces tartásmód.
Utána következik a származási ország betűkódja, ami a magyar tojás esetében „HU”.
Ezután az állattartó telep azonosítója, ahol az első két szám a megye vagy a főváros kódja:
01 | Baranya | 11 | Nógrád |
02 | Bács-Kiskun | 12 | Pest |
03 | Békés | 13 | Somogy |
04 | Borsod-Abaúj-Zemplén | 14 | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
05 | Csongrád | 15 | Jász-Nagykun-Szolnok |
06 | Fejér | 16 | Tolna |
07 | Győr-Moson-Sopron | 17 | Vas |
08 | Hajdú-Bihar | 18 | Veszprém |
09 | Heves | 19 | Zala |
10 | Komárom-Esztergom | 20 | Budapest |
Ezt követi az állategészségügyi kerület sorszáma, a tojótyúk jelölése „T”, az állattartó telep kétjegyű sorszáma, és a legvégén általában perjellel elválasztva az istálló száma.
Vásárlás előtt érdemes kinyitni a dobozt, és megnézni a tojás kódját is, ugyanis hiába derül ki a dobozról, hogy Magyarországon csomagolták, a tojás még származhat külföldről.
A piacon történő értékesítéskor legfeljebb 50 db tojótyúkig a termelőnek nem kell jelölnie a tojást, de az értékesítés helyén fel kell tüntetni a termelő gazdaságának nevét és címét. Ilyen módon hetente legfeljebb 360 db tojást szabad értékesíteni, ennél nagyobb mennyiség esetén a tojást jelölni kell. Ebben az esetben legfeljebb emberismereti képességünkre hagyatkozhatunk, ha ki akarjuk deríteni, hogy a kofa milyen tartásmódból származó tojást árul. |
Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete
Fotó: www.pexels.com
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva: