Sokan irtóznak, félnek a rovaroktól, pedig csak kis hányaduk képes valóban megcsípni az embert. A csípés általában önvédelemből történik, mérgüket ilyenkor beleeresztik az áldozatukba, ha azonban ezt táplálkozási céllal teszik, akkor nem bocsátanak ki méreganyagot. A dongó darázs sok kellemetlen meglepetést tud okozni. Nyáron a kertes ház környékén a legkülönbözőbb részén raknak fészket. Ezek lehetnek 10 - 80 cm nagyságúak, s egy-egy fészekben több ezer darázs is tartózkodhat. A darázscsalád igen mozgalmas életet él napközben, de szürkületkor behúzódnak a fészekbe, s ott éjszakáznak. Az embert is megtámadhatják, mivel veszélyeztetve érzik magukat általa. Semmiképp ne próbáljuk meg elhajtani őket, ne hadonásszunk, mert azt támadásként értelmezik! (Közvetlen környezetünkben leggyakrabban a kecskedarázzsal találkozunk.) A darazsak irtása a fészek vagy fészkek helyének megállapításával kezdődik. Az irtással minden darázs egyszerre pusztítható el, általában az esti órákban. De ezt bízzuk szakemberre!
A darazsak csípésükkel, fullánkjukon keresztül juttatják a méreganyagot áldozatukba, így az emberekbe is. A csípés során bejutott méreganyag bekerül a kötőszövetbe, mely gyulladást okoz.
Méregmirigy a potrohban
A darazsak, a méhek is hártyásszárnyúakhoz tartoznak, potrohvégüktől kell óvakodnunk. Itt található ugyanis a tojócsőből módosult fullánk, amelynek végéhez a testben általában méregmirigy is kapcsolódik. A méhek elsősorban közvetlen támadás esetén, önvédelemből csípnek, A méhek fullánkja szúráskor kiszakad, az állat hamarosan elpusztul, emiatt a méhek csak végső esetben támadnak (ha háborgatják fészküket ill. táplálkozás közben fenyegeti őket veszély). A darazsak viszont agresszívebbek, a területükre behatoló, gyanútlan embert is megtámadhatják.
Két dolog lehetséges, a támadás csak fáj, kellemetlen, avagy súlyos allergiás reakciót vált ki. A darázscsípés helye megduzzad, fájdalommal, viszketéssel párosul. Darázscsípés kezelése: fogyasszunk kálciumos pezsgőtablettát, és/vagy antihisztamin tartalmú krémet. Pl: Fenistil-gél. Amennyiben a rosszullét jele mutatkozik, azonnal forduljunk orvoshoz!
A rovarcsípés-allergiát a rovarméreg ellen a szervezetben termelődött IgE antitestek okozzák.
A méreg bejut a véráramba, így testszerte fellépnek a tünetek. Enyhe formában csak viszketés, csalánkiütés és vízenyő léphet fel, súlyosabb formában halálos is lehet. Súlyos esetben a bőrtüneteken kívül a rovarcsípés okozta allergia anafilaxiás tüneteket okoz: gégevízenyő, nehézlégzés, gyengeség, gyomorfájás, hányás, hasmenés, ájulás.
Ha többször megcsíp
Az első alkalommal még nem alakul ki a túlérzékenységi reakció, az ellenanyag termelődéséhez a szervezetnek többször kell találkoznia az allergénnel.
Ha valakit már ért rovarcsípés, és a csípés helyén éles helyi reakció (bőrpír, duzzanat) alakult ki, annak fokozottan figyelnie kell a rovarokra, mivel egy következő csípéstől súlyosabb állapotba kerülhet. Óvatosságból nyaraláskor és kiránduláskor vigyünk magunkkal antihisztamin tablettát, illetve csomagoljunk a táborozó gyermeknek (háziorvossal feliratható), és csípés esetén azonnal vegyük be.
Aki allergiás a méh csípésére, az általában a darázscsípésre nem az. Ez fordítva is igaz.
Előfordulhat olyan eset, hogy a beteg mindkét rovar csípésére allergiás, de a keresztreakció a méh- és darázsméreg között nagyon ritka. Az általános reakciókat (viszketés, fájdalom, vörös duzzanat a csípés helyén) nem allergia okozza, hanem a méregben lévő toxinok.
Azonban ilyenkor is felléphet életveszélyes állapot, ha az embert a nyelvén vagy a torkában szúrja meg a rovar, mivel a helyileg kialakuló duzzanat, gégeödéma elzárhatja a légutakat.
Ha valamely érbe történik a csípés, akkor a méreg közvetlenül a véráramba kerül, és a közvetlenül véráramba bekerülő méreganyag szintén kiválthat általános reakciót. Mivel a vérbe idegen fehérjék jutottak, ilyenkor is felléphet anafilaxiás roham, de ez nem valódi allergia: a következő rovarcsípés helyi tüneteken kívül semmit sem fog okozni.
Egyszerre sok csípés esetén az egész testre kiterjedő reakciók indulnak be a befecskendezett méreg összmennyisége miatt. Ez sem allergiás reakció, bár a tünetek hasonlóak és orvosi ellátásra is szükség lehet, mert hányás, hasmenés, szédülés, fejfájás, láz, különböző idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek.
Mikor gondoljunk allergiára rovarcsípéskor?
Amikor a csípés helyétől távol is tünetek lépnek fel (viszketés, csalánkiütés, duzzanat), valódi allergiás reakcióra gyanakodjunk. Ne felejtsük el, hogy az első gyenge allergiás reakciót az allergénnel való következő találkozáskor egy újabb (akár életveszélyes) roham is követheti. Akiknél allergiás reakciót vált ki a rovarcsípés, később egy újabb rovarcsípés alkalmával nagy veszéllyel anafilaxiás sokk léphet fel.
Mi a teendő rovarcsípés okozta allergiás tünetek esetén?
Aki tudja magáról, hogy allergiás valamely rovar csípésére, és elszenvedi a rovarcsípést, az azonnal adja be magának az adrenalin-injekciót. Ne várjon a súlyos tünetek jelentkezéséig.
A kálcium-injekció nem mindig elégséges, mai korszerű szemlélet szerint az elsődleges sürgősségi gyógyszer az adrenalin és származékai. A többi gyógyszer - az antihisztaminok, a szteroidok - segítenek, de nem azonnal.
Ha a betegnél nincs elsősegély-csomag az injekcióval, azonnal orvosi segítség szükséges, hívjon mentőt. Ha valakin a csípést követően a fent leírt tünetek jelentkeznének, az haladéktalanul keresse fel az allergológust.
A kivizsgálás azért nagyon fontos, mert valódi allergia esetén a beteg folyamatos életveszélyben van. A kivizsgálás célja megállapítani, hogy valódi allergiáról van-e szó, és ha igen, akkor a túlérzékenység méh- vagy darázsméreggel szemben áll-e fenn.
Kerüljük el őket!
A legjobb elkerülni a darazsakat és a méheket.
Nyári időszakban kerüljük a feltűnő sárga vagy virágmintás ruházatot, ami vonzza a rovarokat. A szabadban töltött étkezésekkor különösen figyeljünk, mert az édes italra/ételre észrevétlenül rászállhatnak a különböző rovarok (méh, darázs), amik így a szájüregbe jutva csíphetnek. A rovarriasztó szerek a szúnyogok ellen hatékonyak, de a fullánkos rovarokat nem riasztják el.
A méheket vonzzák bizonyos parfümök, illatos kozmetikumok, testápolók, krémek.
Kedvelik a lóherét (gyepes, füves helyeket), könnyű rátaposni, ezért allergiás személy ne járkáljon mezítláb a fűben. A méheket vonzza a víz (medence, gyermekpancsoló) is.
A darazsak szeretik az édességet (lekvár, méz, sütemény), előszeretettel bemásznak a nyitott sörös- és üdítős dobozba. Vonzza őket a szemetesvödör, kuka (ezek legyenek jól zárhatóak, ne legyen körülöttük szemét). Az autóba berepült fullánkost kicsi és vastag takaróval könnyen el lehet kapni.
A legelső és legfontosabb teendő, hogy kíséreljük meg megtalálni a rovart, amely a csípés után valószínűleg elpusztult, hogy megtudjuk, esetleg méh vagy darázs volt-e. Ha a fullánk jól látható, távolítsuk el csipesszel, sterilizált tűvel, vagy tiszta körömmel.
A csípést semmiképpen ne nyomkodjuk, mert a váladék egyre mélyebbre hatol a bőrben! Ha a méhszúrás nyomán a fullánk benn maradt a bőrben, oldalirányban próbáljuk meg késpenge vagy a körmünk segítségével kikaparni, mert a bennmaradt fullánk még 10 percen át mérget juttat a bőrbe.
Ne próbáljuk kihúzni, mert a méregtömlőt összenyomva így is még több méreg kerül a bőrbe.
Ha a csípés a szájban történt, szopogassunk jeget a nyelv megduzzadásának csökkentésére, amíg a kórházba érünk. (Ha csak egy csípés ért minket és jól vagyunk, elláthatjuk magunkat otthon is.)
Darázscsípés esetén gyenge savas oldattal (ecet, citromlé) mossuk le a csípés helyét!
Bármilyen rovarcsípésre alkalmas a hagymalé, mert antiszeptikus, gyulladásgátló hatású. Ezért dörzsöljük be a csípést egy felezett hagymával, miután kiszedtük a fullánkot, és használjunk hideg borogatást (törülközőbe csomagolt jeget), hogy a duzzanatot csökkentsük.
Hívjunk mentőt vagy menjünk az érintettel a legközelebbi kórház ambulanciájára, ha több csípés ért minket, illetve ha a csípés a szánkban történt.