A rehabilitáció célja, hogy a rokkant a rehabilitáció után a megmaradt képességének leginkább megfelelő munkát találjon, s járadék helyett bérből élhessen. A rehabilitációs járadék összege megegyezik az azonos szolgálati idő és átlagkereset alapján kiszámítható III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 százalékával. A rehabilitációs járadék legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének (III. rokkantsági csoport) 120%-ával.
A járadék összegéből nyugdíjjárulékot vonnak, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül.
A Rehabilitációs járadékra az ORSZI véleménye alapján az lesz jogosult, aki 50-79 %-os egészségkárosodást szenvedett, és így III csoportos rokkantnak minősül.
Feltétele a járadék megállapításának még:
1, a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas.
2, kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál.
3, továbbá - rehabilitálható, és - az életkora szerint, a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt megszerezte.
Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottsága a rehabilitációs szükségletek több körét határozza meg:
1, az orvosi rehabilitációs,
2, a szociális rehabilitációs,
3, valamint a foglalkoztatási rehabilitációs szükségleteket.
Így a bizottság egyszerre javasolhat:
1, fizikoterápiát,
2, pszichológiai tanácsadást és családsegítést a rehabilitálandó személynek, valamint
3, alkalmas-e, vagy alkalmassá tehető-e a megváltozott munkaképességű személy szakképesítése szerinti/vagy egyéb munkakörben történő foglalkoztatásra.
A rehabilitációs járadékban részesülő személynek - a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával - a határozat kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül meg kell keresnie az állami foglalkoztatási szervet a rehabilitációs megállapodás megkötése érdekében.
A rehabilitációs járadékban részesülőnek vállalni kell a rehabilitációs megállapodásban az együttműködési kötelezettség teljesítését, amely szerint elfogadja:
1, a számára felajánlott, megváltozott munkaképességének megfelelő munkahelyet,
2, vagy a térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget, ha átképezhető;
3, továbbá - a rehabilitációs járadékban részesülő önálló munkahelykeresésének formáit;
4, az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott, külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat;
5, valamint az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.
A rehabilitációs járadékra való jogosultság megszűnik, ha a kereső tevékenység folytatása esetén 6 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
Ebben az esetben a rehabilitáció sikeresnek bizonyult, a megváltozott munkaképességű személy ismét el tud helyezkedni a munkaerő piacon, és teljes életet élhet.
A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg, ennek időtartamát nem lépheti túl. Ha a rehabilitáció nem volt sikeres, akkor a járadékos egészségi állapotától függően rokkantsági nyugdíjra vagy munkanélküli, szociális ellátásra válhat jogosulttá.
Ha valakit a III. csoportú rokkantsági nyugdíjra javasol a bizottság, az önkéntesen kérheti a rehabilitációs járadékot, ha élni akar a rehabilitáció nyújtotta lehetőségekkel.
Aki 2011. december 31.-ig a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel, kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.