Gyermekgondozási díj - GYED (havi ellátás)

Ki jogosult rá?

A biztosítási jogviszonyban álló szülő (vér szerinti és örökbefogadó szülő/gyám/az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van), HA

• a gyed igénylését- a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, VAGY
• a tgyásban részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a tgyás alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, ÉS
• a gyermeket saját háztartásában neveli.

A gyedre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, és bele kell számítani:

• a biztosítás megszűnését követő (passzív) táppénz, baleseti táppénz folyósításának az idejét
• közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot
• a rehabilitációs járadék folyósításának idejét (2008-tól)

Mennyi időre jár a GYED?

A csecsemőgondozási díj vagy az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejáratát követő naptól

• az anya által igénybevett GYED esetében a szülést
• más jogosult által igénybevett GYED esetében a jogosultság kezdetét

megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időre, vagy legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. (2013. december 31-e után született ikerek esetében a GYED folyósításának ideje az előbb megállapított időtartam lejártát követően plusz egy évvel hosszabbodik meg).

​Mennyi az összege?

2015.01.01-jével változtak a GYED kiszámításának szabályai!

Alapjában véve a gyermek születésekor fennálló munkaviszonyból származó jövedelmet lehet figyelembe venni a számításkor! Az előző évekhez képest annyi a változás 2015-ben, hogy a GYED megállapításakor azt is meg kell nézni, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel. 

Akinek a gyermeke 2015. január 1‐je előtt, (de 2013.07.14. után) születik, azoknak a régi (2013. július 14-ei) és az új szabályok szerint is ki kell számolni az ellátás összegét, és számukra kedvezőbbet kell folyósítani.

A GYES pontos összegének kiszámításához szükséges régi, és új szabályokról itt lehet tájékozódni.

Mekkora a GYED összege?

Az ellátás alapját az irányadó időszakban elért jövedelem alapján állapítják meg. A gyed a számítási időszakban elért átlagkereset, jövedelem 70%-a, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70%-a. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2015. évi felső határa havi bruttó 147.000 Ft.

Ha a biztosított egyidőben több jogviszony alapján is jogosult a GYED-re, akkor a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, de az ellátás összege ekkor sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát.

Amennyiben a szülő több (különböző korú) gyermek után jogosult GYED-re, akkor a gyermekgondozási díj maximális összege gyermekenként a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

A gyedből személyi jövedelemadó előleget és nyugdíjjárulékot/magánnyugdíj pénztári tagdíjat vonnak. A családi kedvezmény (adó- és járulékkedvezmény) érvényesítéséhez az külön nyomtatványt kell kitölteni, és a gyed-et folyósító szervhez benyújtani.

Mikor nem jár annak, aki egyébként a jogosultsági feltételekkel rendelkezik?

A GYED rendeltetése, hogy az otthon babázás miatt kieső bért pótolja, ezért nem jár akkor, ha

• a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja
• a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét (ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár a gyed)
• a jogosult a Szociális ellátáskról szóló törvényben meghatározott, ún. egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont), ami innen érinthet kismamát az pl. rokkantsági nyugdíj, álláskeresési támogatás, rendszeres szociális járadék, rendszeres szociális segély, EU tagállamból kapott hasonló típusú ellátás
• a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el
• a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést, és ha a gyermek elmúlott 1 éves
• a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti

 Hol kell igényelni?

Munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló kismamának az igényt a munkáltatónál/foglalkoztatónál kell bejelenteni, akkor is, ha passzív jogon igényli a GYED-et.

Az igényléshez szükséges űrlapot innen lehet letölteni. Ha passzív jogon nyújtjuk be a dokumentumot, akkor még a TB-kiskönyvet is mellékelni kell!

Akkor is ez az eljárás, ha a munkáltatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, mert hivatalosan az ő dolga továbbítani az igényt a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárhoz. Ha a továbbítást nem bízzuk rá, akkor sem lehet a munkáltatót kihagyni, mert biztosítástól és jövedelemtől függő ellátásról van szó, úgyhogy a biztosításra és jövedelemre vonatkozó adatokat ún. foglalkoztatói igazoláson közölnie kell, ez alapján fogják megállapítani a GYED-et.

Aki álláskeresési támogatásban részesül, az a munkaügyi központokban nyújthat be igénylési kérelmet.

Egyéni és társas vállalkozók, őstermelők, önfoglalkoztatók esetében a székhely szerinti Egészségbiztosítási Pénztár az illetékes. Álláskeresési támogatásban részesülők a Munkaügyi Központ után – mert ilyenkor innen kell a foglalkoztatói igazolás és egyéb papírmunkák is vannak – a lakhely szerinti Egészségbiztosítási Pénztárnál tudják igényelni a GYED-et. Az igény benyújtást megelőző 6. hónap első napjáig lehet visszamenőleg GYED-et igényelni. Az ehhez szükséges űrlapot innen lehet letölteni.

Mi kell az igényléshez?

• a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjat ugyanarra a gyerekre más személy igényli, mint akinél a csecsemőgondozási díjat/terhességi-gyermekágyi segélyt megállapították,
• örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,
• családbafogadó gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozat,
• magánnyugdíjpénztár tag esetén a záradékkal ellátott magánnyugdíjpénztári belépési nyilatkozatot,
• a biztosítás megszűnését követően benyújtott gyed kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (ún. Tb. kiskönyvet) is mellékelni kell,
• aki 2015. január 01-jét megelőzően született gyermekére tekintettel igényel gyed-et, annak a kérelméhez csatolni kell az ellátás igénylését megelőző év első napjától az igénylés napjáig terjedő időtartam vonatkozásában, a korábbi foglalkoztatók által kiállított "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésű nyomtatványt. 

Igényelhető-e visszamenőleg a GYED? ​

A gyermekgondozási díjat az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani, és folyósítani.
​
Lehet-e dolgozni a GYED mellett? 

A szülő 2014. január 1-jétől a gyermek 1 éves kora után, a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát. 

Ha a gyermek elmúlt már 1 éves, és a szülő (2014. január 1-jét követően) szeretne visszamenni, vagy akár más munkáltatónál dolgozni a gyermekgondozási díj folyósítása mellett, akkor a munkába állását nem kell bejelenteni a gyermekgondozási díjat folyósító szervnek, csak a munkáltatót kell tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett gyermekgondozási díjban részesül. 

Amennyiben a szülő gyermekgondozási díjra való jogosultsága első alkalommal a gyermek 1 éves kora után kerül megállapításra, akkor az ellátásra való jogosultság első napjától számított 60 napig nem jár a gyermekgondozási díj, ha a szülő

• kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, vagy ha a gyermekgondozási díjban részesülő meghalt.

Abban az esetben, ha a szülő a gyermek első életévének betöltését megelőzően, a munkába állása miatt lemondott a gyermekgondozási díj folyósításáról, a gyermek első életévének betöltése után munkavégzés mellett a jogosultság még hátralévő időtartamára írásban kérhető az ellátás továbbfolyósítását. Ilyenkor a korábban megállapított összeget utalják. Az igényléshez a „Kérelem gyermekgondozási díj továbbfolyósítására” című dokumentumot kell kitölteni.
 

Kép: tungphoto, Freedigitalphotos.net