Milyen hatása van annak, ha teljesen, vagy egy ideig az apa van otthon a kicsivel? Biztosan oka van annak a Nyugat-Európa egyes országaiban bevett gyakorlatnak, hogy a teljes családi támogatást csak akkor kapja meg a család, ha egy időt az apa is otthon tölt. Van néhány európai ország, ahol az állam kifejezetten arra ösztönzi az apákat, ők is maradjanak otthon gyermekükkel. Svédországban például 60 napot lehet az apa a gyerekkel – erre az időre fizetésük 80 százalékát kapják, míg a finn férfiak csak 12 napot kapnak és 66 százaléknyi fizetést. Érdekes a friss német minta. Ők úgy módosították a gyermektámogatási rendszert, hogy csak akkor kapható támogatás a teljes, 14 hónapos időszakra, ha ebből 2 hónapot az apa tölt ki (erre az időre az előző havi nettó fizetés 67 százalékát kapja). Már az első negyedévben jelentős volt a növekedés, bár kiderült, a német apák félnek a negatív munkahelyi következménytől.
Apáknak nem lehet
Az nyilvánvaló, hogy a szülés utáni 24. hétig az anyáké a főszerep. Ezt anyagi szabályozó is ösztönzi, a kismamák ugyanis ekkor igényelhetik a terhességi-gyermekágyi segélyt, ami a bruttó fizetés 70 százalékának megfelelő összeg, és nincs felső limit. (Erről a formáról tudni kell, hogy 168 napon át jár, már a szülés előtt 4 héttel elindítható, de erre apák nem jogosultak).
Nálunk az a tradíció, hogy az anya marad gyeden, gyesen is. Csak a családok elenyésző hányada, jelesül 5-6 százaléka dönt úgy, hogy nem az anya, hanem az apa marad otthon a kisgyermekkel. Hogy mi az ok? Részben a tradicionális „szereposztás”, és az anyagiak. Apaként akkor éri meg a gyed (gyermekgondozási díj, mely a terhességi-gyermekágyi segélyt követi, megfelelő biztosítási jogviszony esetén ezt már az apa is kaphatja egészen a gyermek 2 éves koráig), ha a férfi munkanélküli lett, vagy a feleség jóval többet visz haza (mert a gyed összege az átlagkereset 70 százaléka, maximum bruttó 96 600 forint, ami nettó 81 300.) Ez utóbbira nálunk nem nagyon van példa, mivel a férfiaknak átlagosan 15-20 százalékkal magasabb a fizetése, ők a családfenntartók.
Pedig munkaerőpiaci szempontból (is) fontos lenne az egyenlőbb helyzet, a több éves kimaradás ugyanis jelentősen csökkenti a nők versenyképességét. A statisztikák szerint hazánkban a gyesen/gyeden lévő apák száma és aránya évről évre szinte változatlan. 2006-ban 198 ezer fő igényelt gyest vagy gyedet, a férfiak száma ebből 9 ezer volt. 2007-ben 165 ezer igénylőből 10 ezer volt a férfi.
Sok férfi hiúsági szempontot is csinál a dologból - még akkor is, ha alárendeli ezt a tényezőt az ésszerűségnek. Ha kellően gondoskodó, odafigyelő az apa, a gyerek – a pszichológusok szerint – nem sínyli meg a helyzetet. A gyereknek az lesz a természetes. Egyéves korig, vagy amíg szopik a baba, magától értetődik az anyához kötődés. De kényszerből még ez is megoldható.