Elöl fekvő méhlepény: Akkor fordul elő, amikor a méhlepény mélyen fekszik a méhen belül és részben vagy teljesen eltakarja a méhnyakat. 200-ból 1 nőnél fordul ez elő. Kezelése: ágynyugalom, pihenés és rendszeres ellenőrzés. Ha teljes vagy részleges mélyen tapadó lepényt diagnosztizálnak, akkor általában császármetszésre van szükség. Ha a diagnózis marginális placenta previát mutat (amikor a placenta közel van a méhnyakhoz vagy meg is érinti, azonban nem takarja el azt), akkor hüvelyi szülés is lehetséges.
Méhlepény leválás: Ez a placenta leválását jelenti a méhnyálkahártyáról, ami általában a terhesség harmadik harmadában fordul elő. A várandós nők körülbelül 1%-ánál fordul elő méhlepény leválás. Az anyuka tapasztalhat vérzést és fájdalmat a méhben. Ez a szétválás megzavarhatja a baba oxigénellátását és súlyosságától függően akár sürgősségi császármetszésre is szükség lehet.
Méhrepedés: A méh megrepedése a terhesség vagy szülés közben körülbelül minden 1500 esetből egyszer fordul elő. Ez vérzéshez és a baba oxigénellátásának zavarához vezethet. Az ilyen állapot azonnali császármetszésre ad okot.
Farfekvés: Egy farfekvéses babánál, a császármetszés gyakran az egyetlen lehetőség, bár bizonyos körülmények között a hüvelyi szülés is kivitelezhető lehet. Mindazonáltal, ha a baba oxigénhiányos állapotban van, vagy a köldökzsinór előre esik (ami gyakoribb a farfekvéses babáknál), akkor a császármetszés elkerülhetetlen. Abban az esetben is végezhetnek császármetszést, ha a baba koraszülött.
Köldökzsinór előreesés: Ritkán fordul elő, de amikor mégis megtörténik, sürgősségi császármetszést hajtanak végre. Akkor beszélünk köldökzsinór előreesésről, amikor a köldökzsinór átcsúszik a méhnyakon és előrenyúlik a hüvelyben, mielőtt a baba megszületik. Mikor a méh összehúzódik, nyomja a köldökzsinórt, amely csökkenti a vér áramlását a babához.
Szülés folyamatának leállása: Ez akkor történhet meg, ha a méhnyak nem tágult ki teljesen, a szülés lelassult vagy megállt, vagy ha a baba nincs optimális szülési pozícióban. Könnyen diagnosztizálható, amint a nő eléri a szülés második fázisát (a tágulás nagyobb, mint 5 cm), mivel az első fázis (0-4 cm-es tágulás) szinte mindig lassú.
Ismételt császármetszés: A császármetszésen már átesett nők 90%-a képes hüvelyi úton szülni a következő terhesség végén. Ilyenkor a méhrepedés jelenti a legnagyobb kockázatot, ami az ilyen szülések 0,2-1,5%-ában fordul elő. Azonban bizonyos kritériumoknak meg kell felelned ahhoz, hogy másodjára természetes úton szülhess. Konzultálj az orvosoddal a jelenlegi helyzetedet és a lehetőségeidet illetően.
Téraránytalanság (CPD): Ha a baba feje túl nagy, vagy az anyuka medencéje túl szűk ahhoz, hogy a baba átférjen rajta.
Aktív genitális herpesz: Ha az anyukának aktív genitális herpesze van (pozitív tenyésztés vagy tényleges elváltozás által diagnosztizálható), akkor végrehajthatnak császármetszést, hogy megelőzzék a baba vírus általi veszélyeztetését, amíg áthalad a szülőcsatornán.
Cukorbetegség: Ha terhességi cukorbetegséged van, vagy már a terhesség előtt is cukorbeteg voltál, előfordulhat, hogy túl nagy a babád vagy más komplikációk lépnek fel. Ez megnöveli a császármetszés valószínűségét.
Preeclampsia: A terhesség alatti magas vérnyomásos állapotot nevezzük preeclampsiának. Ez az állapot megakadályozhatja a megfelelő mennyiségű vér eljutását a placentába és csökkentheti az oxigén áramlását a baba felé. Ezért néha javasolják a korábbi szülést. Csak súlyos preeclampsiánál alkalmaznak császármetszést.
Születési rendellenességek: Ha egy babát születési rendellenességgel diagnosztizáltak, alkalmazhatnak császármetszést, hogy megelőzzenek más, a szüléssel járó komplikációkat.
Ikerszülések: Az ikreket hüvelyen át is meg lehet szülni, a testhelyzetüktől, becsült súlyuktól és koruktól függően. Hármas- vagy többes ikrek esetében nem vezetnek hüvelyi szülést.
Oxigénhiány: Ha a magzati megfigyelés során problémákat tapasztalnak, akkor sürgősségi császármetszést hajthatnak végre.
Lektorálta: Dr. Eszlári Péter
Bemutatkozás Aktuális Cikk Kérdezz-felelek |
Dr. Eszlári Péter
|