Anyaság és munkaügyek II. - Munkába állás előtt

Felmondás

Sajnos egyre gyakrabban kell számolni azzal, hogy a határozatlan időtartamra szóló munkaszerződéssel a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően újra munkába álló szülőt a munkahelye nem tudja vagy nem akarja foglalkoztatni. Az otthon töltött idő alatt a felmondási védelem védte, és még néhány napig védi is. Rendes felmondás esetében ugyanis a felmondási idő, ha a felmondási védelem időtartama a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap elteltével kezdődhet el. [MT 90. § (2)] Tehát a felmondási tilalom megszűnése után a felmondási védelem még 30 napig fennáll, a felmondást csak ezután lehet közölni és a felmondási idő csak akkor kezdődhet. Ezért mindenki legalább 60 napig el van látva bérrel, aki gyesről/gyedről tér vissza a munkába.

Fontos tudni, hogy a munkáltató rendes felmondáskor köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania [MT 89. §]. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének indokául.

A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg [MT 93. §].

A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. A munkáltatónál munkaviszonyban töltött

1. három év után öt nappal,
2. öt év után tizenöt nappal,
3. nyolc év után húsz nappal,
4. tíz év után huszonöt nappal,
5. tizenöt év után harminc nappal,
6. tizennyolc év után negyven nappal
7. húsz év után hatvan nappal  meghosszabbodik [MT 92. §].

Munkabér módosítása

Akár folytatja munkáját, akár felmondanak neki, a munkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó [MT 84. §].

Különféle jogcímen járó szabadságok

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ha az esedékesség éve eltelt, a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki a szabadságot.

Ha az akadályoztatás egybefüggően elérte, vagy meghaladta a 183 napot, akkor a szabadságot az akadályoztatás megszűntét követő 183 napon belül kell kiadni.

Rendes szabadság a GYES, GYED idejére csak az első 6 hóra jár.

Mivel gyermeke születése miatt az anya akadályoztatva volt a szabadsága kivételében, ezért rá is ez a szabály érvényes: így tehát a szülés előtt esetleg ki nem vett szabadság nem veszik el, hanem az újbóli munkába álláskor a többi, az otthon töltött időre járó szabadsággal együtt kivehető.

Lássuk, milyen jogcímeken jár a munkába visszatéréskor szabadság a szülőnek.

A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

• a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából;
• a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül;
• a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében (feltétel az otthon történő ápolás!). [MT 138. § (5)]

A gyermekvárás és gyermeknevelés alatt otthon töltött időre (munkaviszony szünetelése) is jár a munkavállalónak rendes szabadság [MT 130. § (2)]:

• a keresőképtelenséget okozó betegség (táppénz) tartamára;
• a szülési szabadság (TGYÁS) tartamára;
• a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság (GYED vagy GYES) első évére. (Itt összesen egy év vehető figyelembe, nem ellátási fajtánként jár!)

A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb

• egy gyermeke után kettő,
• két gyermeke után négy,
• kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig tizenhatodik életéve betöltésének évében kell figyelembe venni [MT 132. § (2)].

Az eddig leírtak szerint ha pl. valaki 3 évet otthon töltött egy gyermekkel, akkor számára többféle jogcímen jár szabadság:

• ha a szülés előtt munkával töltött időre időarányosan járó szabadságot esetleg nem vette igénybe teljesen a szülés előtt, arra az időszakra járó maradék szabadság,
• ha a szülés előtt esetleg táppénzen volt, a táppénz időtartamára járó időarányos szabadság,
• az igénybevett szülési szabadság (TGYÁS) 168 napjára (24 naptári hét) járó időarányos szabadság,
• a GYED-en vagy GYES-en töltött időszak első 365 napjára járó időarányos szabadság,
• a gyermekek utáni - gyermekek számától függő - pótszabadság a TGYÁS és GYED/GYES időtartamára arányosítva.

Ezek a szabadságok nem vesznek el attól, hogy a jogalapot képező időszakban nem vették igénybe, mivel a munkavállaló ekkor akadályoztatva volt a kivételében, ezért csak az akadályoztatás megszűnése után tudja kivenni [MT 134. § (3)]. Csak abban az évben kell arányosítani, amikor már nem fed le teljes évet a gyed/gyes 1. éve, mert akkor az alap (és pót)szabadság együtt jár időarányosan.

A szabadság kiszámításánál az egyes években esedékes életkort is bele kell kombinálni. A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a következő kategóriához meghatározott életkort betölti [MT 131. §].

Figyelem! Az itt megadott szabadság azokra érvényes, akik a Munka Törvénykönyve szerint kapják szabadságukat. A Közalkalmazotti törvény és a Köztisztviselői törvény a hatályuk alá tartozó munkavállalóknak ettől eltérő szabadságnapokat foglal jogszabályba.

A szabadság díjazását már az újból munkaviszonyba állás után módosított munkabérrel [MT 84. §] kell elszámolni.

Munkavégzés körülményeinek szabályozása

 A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges, és ilyenkor a munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél, amely megilleti akkor is, ha áthelyezése: rövidebb munkaidejű munkakörbe, vagy ha éjszakai beosztással járó munkakörből más munkakörbe, több műszakos munkakörből egy műszakos munkakörbe történt. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani. [MT 85. §]

Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is [MT 105. § (3)].

Rendkívüli munkára [MT 127. § (6)] és éjszakai munkára (a huszonkét órától hat óráig végzett munka) [MT 121. § (1)] nem vehető igénybe

a) a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,

b) a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára [MT 127. § (7)].

Kedvezmények

A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár [MT 138. § (6)]. 

Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg a vér szerinti, vagy az örökbe fogadó apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár - ennek összegét a munkáltató közterhekkel együtt visszaigényelheti a Magyar Államkincstártól. Ez a munkaidő-kedvezmény akkor is jár, ha a gyermek meghal, vagy halva születik. [MT 138A. §]

A cikk I. része a várandósság alatti tudnivalókról itt olvasható.