Veszélyeztetett terhességnek nevezzük azt az esetet, amikor az édesanya és/vagy magzata életét betegségek, szövődmények veszélyeztetik. Ez esetben nagyobb odafigyelést igényel anya és magzata egyaránt. A szükséges vizsgálatok megfelelő időben történő elvégzésével, és az orvos utasításainak betartásával a kismama könnyebben elkerülheti várandósság alatt adódó problémákat. A gyakoribb orvosi vizsgálatok lehetővé teszik a betegségek időben történő felismerését. Az intenzívebb gondoskodást igénylő kismamát nem egyszer betegállományba helyezik, vagy kórházba utalják.
A várandós nők több mint fele volt veszélyeztetett terhes az elmúlt évben. Szakemberek szerint ez több indokkal is magyarázható. Az elmúlt évtizedekben növekedett a dohányzó, rendszeresen alkoholt fogyasztó nők száma, emellett a szülés ideje is kitolódott, egyre idősebb korban kerül sor a gyermekvállalásra. Sokan abortuszt, vagy komolyabb fertőzést követően vállalnak gyermeket, amely szintén veszélyezteti a terhességet. Harminc év felett ugrásszerűen megnő a terhesség alatti problémák kockázata, főként a toxémia. Ez esetben a kimutatható fehérjék száma ugrásszerűen megnő, amely vesekárosodásra is utalhat, vizenyők jelenhetnek meg a test egész felületén, a kismama véralvadási rendszerét is károsíthatja.
A vetélés illetve koraszülés kockázata azoknál is nő, akik átestek már terhesség megszakításon. Azok, akik abortusz után esnek teherbe, mintegy 25 százalékkal nagyobb eséllyel várhatnak koraszülésre, illetve a spontán vetélés kockázata is magasabb. Egyes felmérések szerint a veszélyeztetett terhesek csupán 30 százaléka vállalja a táppénzes időszak egész terhessége idejére, legtöbben továbbra is munkába járnak.
A veszélyeztetett terhesség felismerése
Többek között azért szükséges a terhes gondozás, hogy a várandósság idején felmerülő problémákra idejében fényt derüljön, s azok ne veszélyeztessék sem az édesanya, sem pedig a magzat egészségét. A rendszeres orvosi- és nőgyógyászati vizsgálatok, illetve a laboratóriumi vizsgálatok során fény derülhet a várandósság idején veszélyt jelentő betegségekre, kockázati tényezőkre. Fontos továbbá, a vérnyomás, testsúly, pulzusszám, illetve a has körfogatának folyamatos figyelemmel követése.
Előre megadott időpontokban sor kerül az ultrahangos vizsgálatokra, magzat növekedés, fejlődését figyelik meg, illetve kiszűrik az esetleges fejlődési rendellenességeket.
Kiváltó okok
A terhesség kockázata szoros kapcsolatban áll az édesanya korával. Szakértők szerint 20-30 éves kor között legideálisabb a szülés időpontja. A túl fiatal, még fejlődésben lévő, vagy kevésbé regenerálódó idősebb szervezet számára nagyobb megterhelést jelent a várandósság időszaka. A harmincöt évnél idősebb nőkben nagyobb eséllyel alakul ki toxémia, mióma, vagy cukorbetegség, illetve nagyobb eséllyel lépnek fel problémák a szülés folyamán.
A kromoszóma rendellenességgel (pl. Down- kór) születő gyermekek száma is nagyobb. Amennyiben az édesanya a várandósságot megelőzően 50 kg-nál kevesebb volt, illetve a kilenc hónap alatt sem lesz jelentősen több a testsúlya, várható, hogy a magzat a korának megfelelő testtömeghez képest kisebb súllyal jön világra. A 150 cm-nél alacsonyabb nőknek általában a medenceméretük is kisebb, így a szokásosnál fokozottabb a koraszülés kockázata. A kórelőzmény is fontos lehet, ezen belül a korábbi terhességek lefolyása, a koraszülések és vetélések száma. A várandós nő, illetve magzata halálának nagyobb a kockázata, ha terhessége alatt cukorbetegségben szenved.
A vetélés és koraszülés esélyét a várandós nő alkata is befolyásolhatja. Növekszik a vetélés esélye, amennyiben a méhnyak gyenge, vagy a méhben mióma található. A kismama egészségi állapota is veszélyt okozhat; pl. a magas vérnyomás, cukorbetegség, vagy pajzsmirigy betegség.
Fotó: jparesl / 123RF Stock fotó
.jpg){kind=small}
