Pl. nekem eszembe nem jutna másfél évig küzdeni azért, hogy végre olyan helyzetbe hozhassam magam, ami korlátozza a jövedelmemet. Nekem is van családom, vannak kiadásaink, nem is alacsonyak, épp ezért olyan jövedelemforrásra volt szükségem, ami nem korlátozott, így lehetőséget teremt az életünkhöz kapcsolódó kiadások fedezésére.

Az én gondolkodásmódom szerint - és ezt nem kell mindenkinek elfogadni -
az, hogy mivel foglalkozom és az, hogy miből élek, nem kell, hogy ugyanaz a dolog legyen. Akik munkahelyet keresnek és alkalmazottként dolgoznak azoknál pedig ez a két dolog pontosan ugyanaz. Sokszor mondják nekem emberek, hogy én szeretem a munkámat... Rendben. Akkor ha holnaptól nem kapnál egy kumma vasat sem, akkor is szeretnéd, amit csinálsz? Akkor is dolgoznál tovább, ha nem kapnál érte fizetést?
Ilyenkor általában nem a válasz, hiszen a pénz az kell... Persze, de akkor ne a pénzért dolgozzunk, hanem azért dolgozzunk, mert szeretjük azt a dolgot csinálni, a pénzt, a jövedelmet alakítsuk ki, építsük fel másképp! Így lesz pénzed ahhoz hogy élj, és nem csak megélj, és közben valóban azt teheted, amit szeretsz. Ha dolgozol, dolgozol, de nem a pénzért. Sőt, azt is megteheted, hogy nem dolgozol és azt a napi 8-10-12 órát másra fordítod. A családodra, barátokra, az egészségedre, bármire...
Én ezt így gondolom, de másnak nem kell így gondolnia... A saját életéről mindenki maga dönt. Varázs nélkül is.

A személyiségem varázsa nem megfelelő fizető eszköz a postán vagy benzinkúton, és általában sehol, ahol pénzre van szükség. Fizetni én is csak pénzzel szoktam. Viszont a gondolkodásmódom a pénzzel, a jövedelemszerzéssel kapcsolatban valószínűleg más, mint nagyon sok embernek és ez segít megoldani a pénzügyi feladatokat. Sőt! Csak ez segít.

Szia Jutka! Na ez az igen, de... kategória. Én elfogadom, ha valaki nem úgy gondolkodik, ahogyan én, semmi gond nincs ezzel.

Az ismerősöd bizonyára mindent megtett, de talán mégsem... talán pont azt az egy dolgot nem tette meg a sok millió megtett között, amit kellett volna ahhoz, hogy ne keressen munkát ennyi időn kersztül, hanem hamarabb találjon.

A betegségek, amik elragadják szeretteinket, hm... szeretnék neked erre is valami okosat mondani, de nem tudok. Nem vagyok Isten, és nem rendelkezem földön kívüli képességekkel. De a földiekkel igen! És azt tudom, hogy ha nem érem el azt, amit szeretnék, akkor vagy nem szeretném igazán elérni, vagy nem tettem meg MINDENT érte.

Biztos van sok példa az életben, amikor azt mondhatjuk, hogy de itt van ez, ott van az a dolog, azzal mit lehet kezdeni. Van sok olyan, amire van megoldás, és ismerjük is, és van sok, amire van megoldás, de még nem ismerjük. A pozitív gondolkodás abban segít, hogy az ember megismerje a létező, de számára még ismeretlen dolgokat.

Lehetne ezt még ragozni, bizonyára millió 1 példát tudnátok kapásból felsorolni, ami az általam mondottak ellen szól, amit az életben tapasztaltatok, amit a környezetetekben láttok. De nem ez a lényeg. Én elfogadom azt, ha valaki a negatív dolgokat könnyebben észreveszi, mint a pozitív dolgokat, elfogadom, ha valaki nem akar változtatni a helyzetén, ha neki úgy megfelel, csak azt az egy dolgot tudom fenntartásokkal kezelni, amikor valaki azt mondja valamire, hogy lehetetlen, meg hogy könnyű neked...

Zsolt, hát persze, a személyed varázsa biztosan megteszi a magáét.

Van egy ismerősöm, aki több, mint fél éven át keresett munkát. Hiába volt pozitív, megpróbált már mindent, a végzettsége alatti munkákra is pályázott, mégsem sikerült. Most már van munkája, de most sem azt csinálja, amit szeretne, viszont a pénz... Az tényleg döntő. Hiszen családja van, egyszerűen nem teheti meg, hogy válogat! És még szerencsésnek is mondták a munkaügyi hivatalban, hogy egyáltalán talált állást.
És ugye itt vannak a mindenfelől ömlő betegségek, amik akár gyerekeket is elragadnak. Pedig egy gyerek mindig pozitívan áll hozzá, élni akar, meg akar gyógyulni, és a szülők is úgy állnak hozzá, hogy sikerülni fog. És van, hogy mégsem...
És még sorolhatnánk azokat a dolgokat, amikbe mintha nem lenne beleszólásunk. Hiába akarom, hogy megnyerjem a lottó ötöst már 20 éve, nem sikerül!

No ragdoll, én épp ezért mondom, hogy minden rajtunk múlik... Te is azt mondod, hogy a pénz az úr, és egy bizonyos szint alatt nem tudsz mit tenni... Ezt sokan gondolják így, de ettől még nem biztos, hogy így is van. Hiszen a pozitív gondolkodás pont arról szól, hogy mit kell tennem nekem, hogy a bizonyos szint fölé kerülhessek?! Hogy az anyagiak ne gátolják az életemet, az álmaim megvalósítását. Erre végtelen lehetősége van az embereknek, de a tapasztalatom szerint egyszerűbbnek tűnik azt mondani, hogy igen, de... mint azt kérdezni, hogy mit javasolsz, és utána megtenni a szükséges lépéseket. Azt is egy nálam okosabb ember mondta, hogy:
- Én hajlandó vagyok változtatni az életemen, ha az nem jár kényelmetlenséggel, és nem kerül sem időmbe, sem pénzembe...

Drága Mamika! Valamit félreértettél... Ez ahogy le van írva, ez nem csak így szép, ez így is van. Nekünk, embereknek kell változni előbb, ha a körülményeinken változtatni akarunk. Elsősorban a gondolkodásmódon. Vagyis nem arra kell gondolni ilyenkor, hogy ez így leírva szép, de az élet nem ilyen, hanem arra kell gondolni, hogy ÉN mit tehetek azért, hogy az én életem ilyen legyen...

Ahogy azt egy volt amerikai elnök is mondta anno: Nem az a kérdés, hogy a haza mit tesz értem, hanem az, hogy mit tehetek én a hazámért!?

Ezt a személyünkhöz kötődő gondolkodában is ebből a szempontból érdemes vizsgálni. Sok ember másoktól várja a megoldást, a segítséget, pedig a megoldás, a segítség önmagában van. Minden csak azon múlik és olyan, ahogyan gondolkodunk róla. Ez a világnak egy megcáfolhatatlan törvénye. Persze nem biztos, hogy én gondolom jól...

Sziasztok!
Takarítás ügyében csatlakoznék lencsilányhoz, úgy a legjobb, ha az ember lánya mindennap csinál egy kis házimunkát, egy kis takarítást, és akkor nem nő a fejére a munka. Pont ezt csináltam én is Dórika megszületése előtt, de mostanában néha azon kapom magam, hogy ez is elmaradt, azt se csináltam meg... De azért nem esek kétségbe, mert nem erről szól az életünk. A munka megvár, ahogy azt mondani szokás. És tényleg így is van!

Zsolt, ez az idézet szóról szóra igaz, és jó, ha az ember fejben pozitívan áll a dolgokhoz, de sajnos az élet valóban nem ezt igazolja. Illetve nem mindig. Ebben a kutya világban nem sok választási lehetőség van egy bizonyos szint alatt, és itt sajnos az anyagiakra gondolok. Rettenetes nagy úr lett a pénz, de ebből élünk, nincs mese.

Így leírva ez nagyon szép. De az élet nem ennyire egyszerű.Nem mindenhol
adatot meg, hogy váltogasson a munkahelyek között, mert mi van ma?-ha nem tetszik mehetsz, vagy holnap már ne is gyere. Sajnos ma egyesek mindent megtehetnek.

Egy idézet a pozitív gondolkodással kapcsolatban Jim Rhon-tól:
- Mindnyájunk előtt két különböző választási lehetőség áll azt illetően, hogy mihez kezdünk az életünkkel. Az első választási lehetőség az, hogy kevesebbé válunk, mint amit a képességeink megengednének. Kevesebbet keresünk. Szerényebben élünk. Kevesebbet olvasunk és kevesebbet gondolkozunk. Kevesebbet próbálkozunk és kevesebb önfegyelmet gyakorlunk.
Ezek a döntések azok, amelyek egy üres élethez vezetnek. Ezek a döntések azok, amelyek - ha egyszer meghoztuk őket - egy szüntelen rossz előérzettel terhelt élethez vezetnek ahelyett, hogy a napjaink csodálatos és örömteli várakozással telnének.
És a második választási lehetőség? Megtenni mindazt, ami tőlünk telik! Kibontakoztatni minden lehetőségünket. Elolvasni minden könyvet, amelyhez hozzájutunk. A lehető legtöbbet keresni. A lehető legtöbb mindent megosztani másokkal és nyújtani másoknak. A tőlünk telhető legjobban iparkodni, termelni és teljesíteni.
Mindnyájunk előtt nyitva áll ez a lehetőség.

Ikeában ezer és egy féle-fajta tál van, én imádom őket
De ha nincs a közeledben, akor egy nagy befőttesüveget is el tudok hozzá képzelni, a tetejét szépen vmi anyaggal letakarva, mint régen a lekvárokat