Szia Gabriella!

Én itt vagyok. Mi nem megyünk sajna nyaralni, úgyhogy ha nem tudok írni, az azért van, mert a házat csinálgatjuk. Nekünk ez a második házunk. Az első egy kis parasztház volt. A menyecskepénzhez kaptunk kis családi kölcsönt, és abból vettük. Azt szépítgettük, újjítgattuk pár évig, majd kicsit drágábban eladtuk. Ehhez vettünk fel lakáshitelt, és így vettük a mostani kertes házunkat. Én el sem tudnám panelben képzelni az életünket, pedig nagyon fárasztó néha. Fűnyírás, kapálgatás a konyha kertben, ráadásul még állataink is vannak (csirkék, kacsák, kutyák :-))). Néha nagyon fárasztó, de szeretjük. És a gyerekeknek is itt a nagy udvar, komplett játszótérrel. Hát ez a mi történetünk.Sok minden hiányzik még, de az induláshoz képest már sok minden megvan.

mindenki házon kívűl?Nagyon jó,sikerült mindenkinek elmenni nyaralni?

Szépjó estét,Ő a mi kislányunk, fogadjátok sok szeretettel .....

Izgatottan várom ,várjuk a többiek történeteit is!Szép napot, most búcsuzom, vendégünk lesz 9 órakor és addig még rendet varázsolunk, nem nehéz azóta 54 nm-en élünk....bőven elférünk már..."........"

Amikor mi megbeszéltük, hogy összeházasodunk ,az én drága úracskám minden hónapban vett valamit a leendő közös életünkhöz!Egyszer ezt a szép kis üvegasztalt, még most is szép...Máskor a hűtőt, kb. 10 éves korában ki kellett cserélnünk, elromlott.Félautomatára tellett -mosógép-máskor, s a menyasszonyi ruhámat, a gyönyörű csokromat.Fél éves házasok voltunk amikor 34 nm-es lakást kaptunk a honvédségtől.11 év után megvehettük elmentünk albérletbe ,vettünk egy kissebb telket és építkezni szerettünk volna, de ez egy másik város ,nem tetszett nekünk,5 év múlva hazajöttünk Veszprémbe, nem építkezünk, nem nekünk való.Addig kertes házban laktunk és rájöttünk:emeletes házban is nőttünk fel kényelmesebbek vagyunk ,nem nekünk való.......

és mily csodaszép három gyermek!Majd én is mesélek!

de kedves kis történet!

pedig nem is volt annyira régen
kb 7 éve ... a kórházba még anyuéktól vonultam be ,szülés után a babával meg már az új lakásba mentünk haza ahol még csak kiságy volt ,pelenkázó , és kiskád .
Jah és fürdőszoba ...
párom azután ment sógorommal nekünk ágyat venni miután minket elhozott az Uzsokiból , hogy nekünk is legyen helyünk aludni
a konyhám kb még 1 hónapig nem volt szal mosdóba meg kádba mosogattam ( császár után ez fincsi volt)
kb 2 hét után vettünk mosógépet ,ami azért volt vicces ,mert a konyhabútornak kellett volna elrejtenie , de annak hiányában a konyha közepén állt a gép.
emlékszem az anyu gépére felültöltős hajdu ,viszont én elől töltőset álmodtam meg magamnak ... az első mosást nagyjából végigbámultam bútor híjján egy műanyag kerti székről :P
szal nagyon üresből indultunk ez volt az
http://kep.tar.hu/madoemszi/50548517#2
persze ezek a képek már akkor készültek mikor el akartuk adni ... most anyóséknál lakunk külön lakásba , nagy visszaesés a volt lakásunkhoz képest, de azért annyira nem gáz.
röviden :P ennyi

ez jó ezen kell gondolkoznom :P

Jogos és bocsánat!Nos akkor elmesélem majd fiatal asszonyka koromban még nem tudtam főzni és nem volt automata mosógépünk sem csak egy fél automata...Ti, hogyan lettekek asszonyok/élettársak, milyen nehézségekkel indultatok?