Igény szerinti szoptatás - kinek az igénye?

Talán már te is találkoztál jó szándékú intelemmel a szoptatást illetően (is): elkényezteted, túlzottan magadhoz láncolod, hozzá szokik, ha szoptatással altatod, fájni fog a hasa, miért kell mindig megetetni, nem csoda, hogy annyit bukik, stb. Még ha addig természetesnek is érezted, hogy kisbabádat mellre teszed, mert sírdogált, mert melleden megnyugodott és ezáltal te is nyugodtabb voltál, így oltottad éhségét, szomját, ám ha ilyen és főleg viszonylag gyakran hallott tanácsokat kapsz, anyai ösztöneid megkérdőjeleződhetnek benned és elbizonytalanodhatsz.

A bizonytalanság nagy teher, hisz kérdőjelek szőhetik át akár az egész napodat s egyre messzebbre kerülhetsz benső magodtól. Néha, nehezebb időszakokban, mikor pl. nyűgösebb időszakát, újabb fejlődési fázisát éli csemetéd, hajlamosabb lehetsz igazat adni azoknak, akik féltettek gondoskodási módszeredtől.

Igény szerinti szoptatás

Valóban módszer?

Az igény szerinti szoptatás nem módszer, hanem biológiai norma. Nem azt várjuk ettől, hogy a baba „valamilyen” legyen, hanem alapvető szükségleteit elégítjük ki vele, melyek fizikai és érzelmi síkon természetes módon vannak jelen. Éhes, szomjas, biztonságra vágyik, a nap 24 órájában.
A szükségletek kielégítése nem jelent folyamatos rózsaszín ködöt, Mona Lisa mosolyt anya arcán, mert bizony van, hogy a szoptatási gyakorlat optimális kivitelezése kis (vagy több) időt igényel: egymásra hangolódást, a test és lélek változásainak követését, megtalálni az ideális pozíciót a szoptatáshoz, hagyni meghallani testünk jelzéseit, tehát ismerkedni ezzel az egészen új történéssel, ami már akkor kezdetét vette, mikor a baba megfogant a test meleg, biztonságos, puha kuckójában. Nyilván védted, óvtad magzatodat pocakodban, ismerkedtél a felelősség súlyával, de megszületése pillanatától teljesen új oldaláról látod meg és fogadod be az anyaság fogalmát. Világra hozni, táplálni, biztonságot nyújtani. A módszerek általános receptek kínálásáról szólnak, amik mindenkire megfelelnek, ám ebben az esetben elvész az egyediség, a jellegzetes, adott egyénre jellemző belső vonások. Minden baba más, a veleszületett temperamentumuk eltérő, más út vezet hozzájuk. Egy közös azonban van bennük: testközelségre vágynak és ősi ösztönök szerinti megnyilvánulásaik vannak, melyek képesek megszólítani az anyában élő ösztönöket s ezek összekapcsolódása alakíthat ki egy bizalmi kört.

A szoptatás több, mint táplálás

Az igény szerinti szoptatást sokszor azért nem értik és kritizálják, mert az a felfogás maradt fenn, hogy akkor „kell” szoptatni, ha a baba éhes. Ezzel szemben a szoptatás jóval több, mint pusztán az éhség csillapítása. Mikor egy kisbaba jól lakik, szívesen időzik még a mellen, esetleg el is alszik közben és ez semmilyen kóros-káros szokás alapköveit nem teszi le, ellenben megfelelő visszajelzés a baba aktuális állapotára, igényére. A komfortszoptatás iránti igény semmivel sem kevesebb, mint a jóllakottság érzése iránti szükséglet! Ez pedig óra szerint, időtartamban nem meghatározható!

Igény szerinti szoptatás a gyakorlatban

Általában könnyebben telnek a napok, ha valamiféle rendszer veszi körbe az embert. Talán meg van erre az igényed szülés után is. Vagy akkor épp hatványozottabban. Mert ezt javasolják, mert rossz érzéssel tölt el, ha nincs kontroll a történések felett és nehezen éled meg, mikor kifolyik a kezed közül az irányítás. Ha óra szerint szoptatsz, a kontroll tartható, ellenben babád nehezebben ismeri meg saját testének egyedi működését, jelzéseit. Ha igény szerint kerülhet mellre babád, megbízható visszajelzéseket kap szükségletei megnyilvánulásáról, miszerint ezek a jelzések rendben vannak, helyük van és idejük. Biztonságot kap, magabiztosságot, szabadságot. Valamiféle rendszer ilyenkor is spontán módon kialakulhat, de mire megszoksz egy napi rutint, babád máris új fejlődési szakaszba lép és változik a megszokottság. Épp ezért látszólag megnyugvást hozhat az órához igazodni, valójában hosszú távon egyre erősebben szoríthat az idő marka.

Természetesen mindenki megtalálhatja a saját ritmusát, hogyan tud az ő családjuk a lehető legjobb mértékben működni, nincs általános javaslat, mit és hogyan kell csinálni. Ám, ha rátaláltál saját szabadságodra abban, hogyan tápláld- érzelmi és fizikai szinten egyaránt- kisbabádat, próbáld megőrizni magabiztosságod és hallgass a belső hangodra!

Ha úgy érzed, elbizonytalanodtál, megerősítésre vágysz, kérd ezt olyantól, akiben tökéletesen megbízhatsz, aki hiteles számodra és nem elítélő: legyen ez szakember vagy egy elfogadó rokon, barát! A nagycsaládok korában némiképp könnyebb helyzetben volt az anya, mert a babának sosem kellett egyedül lennie, az anyák sem voltak elszeparálva egymástól, a gondoskodás mikéntje állandóan szem előtt volt, kapott a (leendő) anya mintát, segítséget, nem egyedül kellett megküzdenie a sok feladattal és helytállni mindenben. Ma a nagycsaládokat támogató körök, különböző anyacsoportok pótolhatják.

Összességében tehát az igény szerinti szoptatás és a gondoskodás többi eleme is csakis rátok tartozik, rád, párodra, többi gyermekedre, ha van! De másnak nincs joga belemászni ebbe az intim szférába, hacsak te nem igényled azt!

Fotó: fikirbaz / Foter / CC BY-NC-SA