SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Dobiné Olasz-Papp Nóra


Dobiné Olasz-Papp Nóra
Baba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadó

Elérhetőségeim:
Honlap: http://www.dobinenora.hu
             http://www.valaszkeszszulok.hu

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.

Nem figyel

Jónapot októberben lesz kisfiam 3 éves korai fejlesztésre járunk vele autizmust gondolnak meg nincs diagnózis
Szeparanzációs mozgása nincs kicsit el tér a korához képest
Önállóan eszik iszik szobatiszta
Meg nem beszél néha mond összetett szavakat is kortasaival nem játszik szívesebben játszik idősebb gyerkőcökkel
Alkalmazkodási zavart állapított meg nála a neurológus
Fenn áll az autizmus vagy valami más lehet a háttérben ?
Kedves Kérdező!

Sajnos ezt az ezen területen dolgozó szakember sem tudná megállapítani így a távolból, ennyi információ alapján.
Bízom benne, hogy a korai fejlesztés is jó hatással lesz kisfiára, és szükség esetén az ott dolgozó szakemberek a megfelelő irányba javasolják a további vizsgálatokat!
Budapesten a Vadaskert szakértőit meleg szívvel javaslom, ha úgy adódna!
Önöknek sem lehet egyszerű ezt az utat bejárni, aggódhatnak, nagyobb lehet a feszültség, ezért Önöknek szülőknek is jó, ha létre tud jönni a megfelelő érzelmi, mentális támogatás és alapos tájékoztatás az egész folyamatra nézve!

Kitartást kívánok mindannyiuknak!

Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2022-07-28 13:45:34
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Hasfájás, állandó sírás

Kedves Doktornő!

5 hetes babám iranyított csaszarral született, sajnos nem tudok szoptatni, tápszert kap. Máe valtottunk tapszert, mert nagyon hasfajós. Két hettel ezelőttig ha nehezen is de naponta volt szeklet. Most 2 napja nincs és ez mar a harnadik alkalom. Nagyon szenved, már mindent kipróbaltunk. Infacol, espumisan tegnap óta Lactase Comfort, pocakmasszázs, Biogaja. Ráadásul sajnos trauma is érte szegenyt. Vasárnap a pihenőszék fogóresze eltörött es a picim leesett a földre a székkel együtt, mivel Hal Istennek be volt kötve. Ő először csak nezett rám én viszont bepánikolzam, hirtelen felkaptam akkor rögtöm sírni kezdett. Kialtotzam férjemnek, hogy segítsen, megvizsgaltuk de a bizzonságkedvéért elvittük a Heim Pal kórházba. 24 órá bent voltam vele, mert annyira pici mindenképpen meg akarták figyelni ennek mondjuk örültem. A hideg kiráz még most is ha belegondolok mi történt és iszonyúrosszul érzem magam tőle. Tegnap haza jöttünk, de azóta ha felveszem, felvesszük sír. Ma mar jobb volt, de délután keservesen 20 percig üvöltött. Sajnos kakija még mindig nincs ez is okozhatja de felek a trauma is okozza. Nagyon finoman emelgetem, beszelek hozzá, énekelek, ringatom, de nagyon aggódom miatta. Hogyan tudnek neki segíteni? Egytészt a kakilasban másrészt, hogy biztonságban érezze magát és jól aludjon, ne sírjon ilyen keservesen. A szivem szakad meg.
Nagyon köszönöm!

Szilvi
Kedves Szilvi!

Széklet ügyben és a megfelelő tápszer megtalálásában gyermekorvos tud segíteni, keressék fel őt, ezt tudom javasolni!

Az eséssel kapcsolatban: nem csodálom, hogy megijedt! Még alig telt el eleve idő a szülés óta, az ember szinte fel sem fogja, hogy szülővé vált, ráömlik a sokféle érzelem, érzelmi hullámvasút, felelősség súlya. Ezekkel önmagukban is elég megbirkózni, nem még egy ilyen hirtelen váratlan és ijesztő esettel! Örülök, hogy fizikailag nem lett baj! A lelki résszel több idő lehet megbirkózni, ami teljesen normális, főleg, hogy még a gyermekágyas időszak is tart, ami eleve egy érzelmileg fokozott és kiszolgáltatott állapot/szakasz.
Kranioszakrális terápiát kipróbálnék a babájuknál mindenképp! Testnek-léleknek csodálatos hatású és hatékonyságú, egy vagy több alkalmas folyamat,traumákat is old, harmonizál és nem lepődnék meg,ha még a székletproblémára is jótékony lenne!
A sok sírás egy ilyen pici babánál önmagában sem meglepő és néha nem is olyan egyszerű megtalálni egymáshoz az utat. Ez is lehet abszolút normális, de ha úgy érzi, nehéz ezzel megbirkózni, érdemes lehet szakember segítségét is bevonni! Tudok ajánlani doktornőt, aki a fizikai síkon túl a lélekben is szakképzett. Ha szeretné, megírom szívesen őt, csak írjon nekem az info@dobinenora.hu címre!

Legjobbakat kívánom Önöknek és mihamarabbi nyugalmat testben és lélekben!

Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2022-03-29 21:16:52
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

1,5 éves gyerek csapkod

Kedves Nóra,

másfél éves unokaöcsém, amikor nem tetszik neki valami, nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan szeretné, akkor csapkod. Tárgyakat, embereket, és újabban a saját fejét is. Soha semmilyen fizikai bántalmazás nem érte, a szülei gyerekverés-ellenesek, nagyon szereti mindenki, mint első, nagyon várt gyermeket a családban. Szabadon jár-kel a nagy házban, felfedezhet, de vannak korlátok, "nem"-ek. Az anyukája következetes vele, amit nem lehet, azt sosem lehet. Aggódunk, hogy mitől csapkodhat, és főként az aggasztó, hogy a saját fejét is üti időnként (ekkor is rászólunk, hogy ne üsse magát, inkább simogassa, szeresse magát is). Mit tehetnénk azért, hogy ne csapkodjon? Válaszát köszönjük!

Székely Zsuzsanna
Kedves Zsuzsanna!

A kisfiú pont abban a korban van, mikor nagyon intenzív az élete, rengeteg élmény és tapasztalás éri, az érzelmek is kifejezetten gazdag palettája jellemzi, melyeket nem tud még árnyaltan kifejezni. Éreznek boldogságot, derűt, örömet, s ezt kifejezi nyugodtsággal, öleléssel, odabújással, puszival és ennek mi is nagyon örülünk. Míg ha az érzelmi skála másik széléről éri valami érzelem, pl. düh, csalódottság, elkeseredés, akkor megrémülünk és szeretnénk, ha ez nem lenne jelen. Pedig ezek a negatívnak titulált érzelmek ugyanolyan természetesek és fontosak, mint a negatívnak tituláltak. Tehát jó abban megerősíteni őt, hogy rendben van, ha érez ilyeneket, vissza is lehet neki jelezni, hogy pl. "Dühös vagy, mert nem adhattam oda ezt vagy azt."Stb. Ezzel segítjük őt érzelmei megértésében, árnyalásában, és kifejezésében.
Egy 1,5 éves gyermek érzelmei nagyon impulzívak és idegrendszeri érettségében még nem tart ott, hogy ezeket szabályozni tudja. Ehhez sok idő és tapasztalás szükséges még. Nehéz neki még korlátokba ütköznie és elfogadnia. De valóban muszáj, a gyereknek kell a korlát. De jogában áll az itt és mostban kifejeznie az erre adott reakcióját. Idővel ez finomodik.
Természetesen nem hagyjuk a fizikai bántást, megfogjuk a kezét, nem engedjük ütni és hozzáfűzhetjük, hogy "ezt nem!" és visszatükrözhetjük, amit látunk rajta. Sok gyermeknek segít, ha van egy kijelölt párna egy kinevezett "düh-sarokban", amit csapkodhat, ha eluralja a düh. Ezzel elismerjük és elfogadjuk az érzéseit, és segítünk bántalmazás nélkül levezetni. Persze amíg intenzív állapotban van, nem érdemes hosszan beszélni, mert ilyenkor nem befogadóak, de ha túl van feszültsége kiadásán, lehet újra kapcsolódni szavakkal és testközelséggel is.
Szóval ez egy normális része a fejlődésnek. Aki pedig eleve vehemensebb temperamentumú gyermek, annak ez a korszaka is lehet hevesebb. A szülők nagyon jól teszik, hogy nem agresszióval és tekintélyelvűen válaszolnak! Kitartást nekik és sok örömet is ebben a néha egészen nehéz helyzetben!

Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2022-03-29 21:06:56
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Repkedés

Kedves Szakértő!

16 hónapos kisfiam egész kiskora óta örömében rázza a kézfejét, repked. Korábban, mikor még ülni nem tudott, akkor is folyamatosan manipulált a kezével, akkor inkább "motorozó" mozgást végzett.
Ezen kívül fontos lehet, h. Kissé lassabb a mozgásfejlődése, Dévény tornára is jártunk. Egyéb területeken jól funkcionáló kisfiú.
Kérdezni szeretném, hogy ebben a korban még lehet-e normális az öröm/izgalom ezen kifejezése. Nagyon aggódom érte. Köszönöm válaszát!
Kedves Kérdező!

A leírtak alapján nem gondolnék problémára, főleg, hogy szakember is kíséri fejlődését.
Nem ritka, hogy a különféle érzelmeket a test segítségével fejezze ki egy baba, ami majd idővel, a beszéd megjelenésével tovább árnyalódik. De amíg verbális eszközkészlete nincs, addig a többi eszköztárra tud hagyatkozni.

Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2022-03-29 20:53:39
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Segítség

Tisztelt Doktor nő! Segítseget szeretnék kérni. 2 és fél éves kislányomról lenne szó. Aggódom mert semmi nem köti le a figyelmét, nem akar semmivel sem játszani. Ha leülünk vele pl. gyurmázni, rajzolni, építőzni max 5 perc és megunja és nem találja fel magát. Csak jön megy a lakásban mindenért hisztizik, nehéz tőle bármit is csinálni. Bölcsibe jár és azt mondják ott sem hajlandó senkivel, semmivel játszani csak amikor leülnek az asztali játékokhoz. Egyébként már pár hónapos korában észrevettük hogy nem nagyon érdekli semmi, már akkor sem kotötte le nagyon semmi a figyelmét. Nagyon rossz hogy nem fogad szót sem, már minden napunk egy huza vona... Kérem adjon tanácsot, mit kellene tennem?
Kedves Kérdező!

Minden gyermek más és egyéni/egyedi. Más az érdeklődési körük, eltérő a figyelem megtartási képességük is. Vannak mozgósabb gyerekek-veleszületett temperamentumuknál fogva-, akik sosem lesznek az egy helyben ülők, mások kezdetektől fogva szeretnek elmélyültebben "molyolni". Ez a két végpont, de a kettő közt számtalan karakter megjelenik.
2,5 évesen nem olyan ritka, hogy hosszabb ideig nem tud koncentrálni és más elfoglaltságot keres. Erőltetni, azt gondolom, nem érdemes. A bölcsis gondozók javasoltak valamit?
Az, hogy nem fogad szót, korosztályos jelenség, tulajdonképpen a dackorszak természetes kísérője. Fontos is, hogy úgymond ellenálljon, dacoljon, mert ennek a korszaknak a lényege, hogy el kezdje megtalálni önmagát, önállóan hozhasson döntéseket, legyenek választási lehetőségei, persze korának és érettségének megfelelően.
A 2-3 éves korosztály jellegzetességeinek is meg van a maga nehézsége, egyben a szépsége is, hisz annyira hihetetlen, milyen gyorsan megnőnek és milyen intenzitással bontakozik a személyiségük!

Ha úgy érzi, annyira nehezek a mindennapok ezek miatt, hogy túlnő a család eszközkészletén, megküzdési stratégiáin, érdemes lehet akár egy szülő-gyermek konzultáción résztvenni!

Kívánok megkönnyebbülést és örömteliséget ebben a valóban nem egyszerű időszakban!

Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2022-01-07 16:28:32
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Nem figyel

Hello
2 éves kis fiam nem figyel ránk ha szólunk neki pl.ha nevén szólítják pedig tudja hogy neki szólunk
Vagy ha mondom neki hogy állj mellettem ha megyünk valahová el szalad
Hallásával nincs gond mert a gyerek mondókák át énekli és már beszélni is el kezdett igaz kevés szót többet halandzsál
Nem utánoz minket csak ha kedve tartja
Ez normális vagy forduljunk orvoshoz ?
Kedves Kérdező!

Alapvetően azt szoktam javasolni, ha kétely támad a szülőben és aggasztja bizonyos jelenség, forduljon szakemberhez, már csak a saját megnyugtatása érdekében is. Elsőkörben a gyermek háziorvosánál lehet érdemes érdeklődni, ő szakmailag indokoltnak tartja-e jelen esetben a kivizsgálást.
2 évesen nem ritka, hogy a gyermek szelektáltan figyeljen. Elmélázik, más érdekli, plusz a dackorszakba is belépnek kb. ennyi idősen, ami arról szól, hogy szeretne minél nagyobb önállóságot a döntéseiben, választási lehetőségek is fontosak a számára és a határok, keretek keresése is. Így nem ritka, hogy nem figyel, ha szólunk neki.

Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2022-01-07 16:20:54
Olvasói értékelés: 5/5

nappali alvás

Kedves Szakértő,
babám most 2 hónapos, tápszeres. Újszülöttként kb aludt-evett. Aztán aludt, evett, kicsit ébren volt, aludt, evett, ha felébredt, rögtön éhes volt. Erre építve egy rendszert is akartunk vinni a dologba: legkésőbb 9kor kerüljön ágyba, vagy 8-9 között, és ne aludjon nappal egyszerre rengeteget. Ez a rendszer elég jól működött egy hónapig: evett este 8-9 fele, utána azonnal letettük, magától elaludt egy félig-medig pólyaszerűen feltekert pokrócban, hajnal 2-3 fele evett, uez a pokróc, visszaaludt késő hajnalig-kora reggelig, és ott nekünk kezdődött a nap, tehát evett késő hajnal-kora reggel, utána ébren volt, és ha elálmosodott, alvás, alvás után rögtön evés, kb 3,5-4 óránként evett, tehát evés után lekötöttük, aztán amikor elálmosodott, úgy egy és negyed óra múlva kb, altattuk (nem a babaágyban, hanem egy külön kis kuckóban a szobájában), és ébresztettük a következő evésre, így viszonylag fix etetési időpontok alakultak ki: 6-7:00 (így a nap indult evés után 6:30-kor vagy legkésőbb 7:30kor), 11-11:30, 15-16:00, 20-21:00, 02-03:00óra. Viszont egyre tovább alszik, 4:30, 05, ma pl 5:30, és nagy tanácstalanságban voltam, hogy ma 06 órakor visszategyem-e még etetés után aludni éjszakai üzemmódban, mert érthető módon elég ébernek tűnt (8 és fél óra alvás után). Végül letettem még a sajátosan feltekert pokrócban, vmennyit aludt, néha felnyöszörgött, erőteljesebben 8:30-kor, úgyhogy akkor kivettem az ágyból, utána szórakoztattam, aztán reggel 9-kor evés, amitől bealudt volna, de ugye az a rendszer volt idáig nappal, hogy evés után pici játék, úgyhogy még foglalkoztam vele kicsit evés után, 10 fele már tényleg álmos volt, akkor be az ágyba, felkeltettem 2 óra múlva, h meglegyen a napi 5 evés, és ne nappal aludjon 6 órákat, hanem éjszaka. Magyarán nálunk a sorrend reggeltől ez volt: evés, szórakozás, alvás. És napközben nem alvás után teszem le rögtön, és alvás után ébresztem még fel kicsit szórakozni. de ma reggel már éreztem, hogy simán átcsúszhatnánk egy ilyen rendszerbe, ma délután evés után is elég komoly kajakóma lépett fel... aztán elkezdtem szórakoztatni. Vagy amikor 05:30-kor elkezdett enni 6-ig, akkor már éjszakai üzemmódban nem kellett volna utána visszatennem aludni? Csak ha így teszek, ugye napközben most 1-gyel több etetés van és akkor eggyel több nappali altatás is lesz (ami annyira azért nem egyszerű, mint az éjszakai). Másoknál mi a sorrend? én szó szerint semmit sem tudok a babagondozásról, két dologhoz ragaszkodtam: nappal és éjszaka között legyen különbség és időben legyen esti altatás. lehet h etetés után kéne altatnom, és utána szórakoztatnom a következő evésig napközben? de h változtatok, nem zavarom össze? kell egyáltalán változtatni vagy jó volt így ez a nap? És igen, ennyire fontos nekem a rendszer, és hogy ne aludjon annyit, amennyi épp eszébe jut, tudom, h most az a divat h igény szerinti szoptatás és egyen-aludjon, amikor akar, csak én úgy látom, az ilyen gyerekek nem alszanak végig egy éjszakát még egy éves korukban sem. Ráadásul rendszeresen orvoshoz kell járnom, és adnom kell pontos útmutatót annak, akire bízom a kisfiam, amikor nem tudok ott lenni. És mivel beteg vagyok, igen az saját szempontjaim is fontosak sajnos, nemcsak a babámé. Önnek erről mi a véleménye?
Kedves Kérdező!

Sajnálom, hogy csak most tudok válaszolni!
Remélem, az Ön egészsége rendben van már!
Teljesen megértem a kiszámíthatóság iránti igényét! Azt szeretném hozzáfűzni, hogy sok baba napirend ellenére sem alussza át az éjszakát egy idő után, mert ez nem szoktatás kérdése, az alvás nem tanult tevékenység, ráadásul a bioritmusok is nagyban eltérnek egymástól sokszor, szóval ez egy több tényezős folyamat, s nem az igény szerinti gondozás hibája! :-)

Kérdése óta hogy áll a helyzet, mi változott, változott-e?

Sok babának biztonságérzetet ad, ha van kerete egy napnak, de az is, ha a saját(os), egyéni ritmusa is alakíthatja a folyamatokat. Ráadásul annyira gyorsan változnak a babák, annyira gyors a fejlődésük, hogy sokszor tapasztaljuk, hogy ami egyik nap bevált, következő nap már nem. Tehát túl hosszú időre nem tudunk berendezkedni egy ritmusra. Ez senkinek nem a hibája, ez így működik.
Tehát jó, ha meg tudják tartani a főbb pontokat, pl.mikor induljon a reggel, mikor érjen véget a nap, de érdemes meghagyni "kiskaput", mozgásteret arra is, hogy tudják követni a változásokat is a kisbabánál!

Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2021-06-19 17:24:02
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Nem alszik a babám

Kedves Szakértő!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy az 1 hónapos kisfiam nem alszik rendesen. Has fájós, ezt tudjuk, orvos írt fel neki görcsoldót (napi 3x), espumizant, laktóz cseppet illyetve colic reliefet(ez utóbbit nagyon dicsérik, 2 napja használjuk). Anyatejes a babám, de szokott néha pótlásnak tápszert is kapni mert nem mindig elég neki. Ezek a gyógyszerek mellett elméletileg nem szabadna fájnia a pocakjának. Miután evett nem bír elaludni, pirosak a szemei és csak sír keservesen, se kézben sehol nincs el olyankor. Van hogy meg tudom nyugtatni, ilyenkor elalszik a kezemben de pár perc után felkel, de ha nem, mikor megpróbálom az ágyába rakni mindenképp. Mikor fogom a kezemben is ordít, karmol és tol el magától.
3 óránként eszik, ebből jobb esetben 20-30 percet talán alszik, sokszor kézben a többi pedig nyüglődés és sírás. Nem hinném hogy éhes mert igény szerint kap cicit, próbáltuk már cumisüvegből az anyatejet, éjjel jó, nappal viszont katasztrófa ugyan úgy.
DE. Este kb. 8-9 között eszik utoljára, egy óra mire elalszik és éjjel 1 körül kel, utána simán visszaalszik és 5 körül kel megint, ott még talán vissza alszik kicsit de utána eljön a délelőtt és onnantól kezdődik előröl. Evés aztán ordítás. Létezik hogy ennyire fájna a hasa egész nap? Vagy mi lehet a probléma?
Remélem érthető azért, ahogy leírtam.
Válaszát előre is köszönöm, Bianka.

Kedves Bianka!

Nagyon megterhelő és elbizonytalanító lehet Önöknek a sok sírdogálás, miközben eleve olyan bizonytalan, sok kérdéssel tarkított a szülés, születés utáni időszak!
1 hónap egyszerre tűnik hosszú időnek, egyszersmind még alig telt el idő a szülés óta, ez még bőven a gyermekágyas időszak, a kisfiuk szempotnjából pedig az ún.negyedik trimeszter időszaka. Az első 3 hónap a külvilághoz való alkalmazkodásról szól, meg kell szoknia, tanulnia testének, szervezetének önálló funkcióit, emésztést is többek közt. Ebben a szakaszban sok baba többé-kevésbé sírós, ha esetleg nehezebb szülés/születés volt, még annak feszültségét is tudják így oldani magukban. A testközelség biztosítása többek közt ezért is fontos, s az eleve létszükséglet, nagyon jó, hogy biztosítják ezt számára!
Az mindenképp megnyugtató, ha a fejlődése, gyarapodása rendben van a kisfiuknak! Széklete rendben van? Büfizik, pukizik sokat?
Esetleg szoptatási szaktanácsadót érdemes lehet házhoz hívni, ha van rá lehetőségük, hogy megnézze alaposan a szoptatási gyakorlatot, kisfiuk anatómiai és egyéb jellegzetességeit, a szükséges pótlás gyakorlatát, mert ezek mind közrejátszhatnak ebben a nehéz időszakban! (ibclc.hu)

Ami még segíthet a pocakon, az a babamasszázs! Talán neten is találhatók videók, de könyv is van a módjáról, kivitelezéséről, ám a leghatékonyabban oktató által lehet elsajátítani szeméyesen vagy online, egyéni vagy csoportos formában.

Hordozást próbálták már? Sok segítséget nyújthat ez is!

Kitartást kívánok Önöknek és gyors megkönnyebbülést!

Üdvözlettel:



Dobiné Olasz-Papp Nóra
2021-06-19 17:15:06
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

éjjel-nappal felcserélése

Kedves Szakértő
Kisfiam fél éves és el kezdett éjjel ebren lenni
Jatszani nezelődni
nem is alszik vissza
Nappal viszont ébreszthettelenül mélyen alszik
Kedves Kérdező!

6 hónapos kor körül még a napszakok felcserélése nélkül is gyakoriak a sűrűbb megébredések, ez a fejlődés része.
Érdemes megpróbálni a visszaaltatást minél kevesebb fény mellett éjjel, testközelséget biztosítani, de játék biztosítása nélkül. Nappal pedig érdemes lehet besötétítés nélkül altatni, nem elszeparálva lehetőleg.
Valószínűleg átmeneti állapotról van szó!

Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2021-06-19 17:05:11
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

csecsemõ hangos alvása

Üdvözlöm! 5 hetes kisbabám nagyon zajosan alszik, főleg hajnalban, 2 és 6 óra között. Rugkapál, hörög, röfög, krákog, nyüszög tényleg nagyon hangosan. Nem a pocakkal van gond, minden hajnalban így alszik. Vele egy szobában alszom a hangok nem zavarnak, mert megtanultam, hogy alszik és nincs semmi baja. Emiatt viszont nem egyértelmű számomra, hogy ébredéskor mikor kell beavatkoznom, kivennem a kiságyból. Várjam meg, amíg ténylegesen sír és csak akkor avatkozzak be? A tényleges sírást akár másfél óra nyöszörgés is megelőzi, ebben van fájdalmas, kétségbeesett nyekergés is, amire szívem szerint már segítenék neki de többször még innen is visszabillenti magát mélyalvásba önállóan ezért bizonytalan vagyok. Szeretnék időben ott lenni a kisfiam számára ha kéri, de amíg nem muszáj, nem avatkoznék az ügyeibe feleslegesen.
Kérem szépen tanácsát, előre is köszönöm! Varga Mimi
Kedves Mimi!

Mindig olyan szívmelengető olvasni, mikor egy anya minden idegszálával, szíve minden rezdülésével a kisbabája mellett áll, és szeretne jól jelen lenni! És ezzel a törekvéssel a legnagyobb lépést már meg is tette! Az egymás közelében alvással is ezt segíti elő, mert- ahogy tapasztalta is- a korai jeleket sokkal könnyebb így észrevenni.

A tényleges sírást azért nem érdemes kivárni, mert úgy sokkal nehezebb lehet visszaaltatni őt. Hangadásra reagálni az én olvasatomban nem beavatkozás, hanem azonnali válaszreakció. Szerintem van különbség, nem is kicsi! Főleg, amikor érzi, hogy szíve szerint segítene neki (ez az én olvasatomban annak kifejezése, hogy "jelen vagyok"), akkor nyugodtan tegye meg! Érintse meg, szóljon hozzá halkan, simogassa meg, ha szopis baba, akkor szoptassa meg! Ezzel rosszat tenni nem lehet, sőt!
Az első hetekben, hónapokban még tanulja egymást az anya-baba páros és egyáltalán nem kell tudnunk tökéletesen, mikor mire van szüksége pontosan a babának, ám a testközelség ténye, a fizikai-érzelmi elérhetőség állandóan jelenlévő elem egy ideig. A baba ösztönszerűen kéri, az anya ösztönszerűen adja. Az idő múlásával pedig ezek árnyalódnak, változnak. A jelzések és a válaszok is.

Kívánom, továbbra is ilyen figyelmes, odaadó érzékenységgel legyen jelen kisbabája életében, anyaságának megélésében!

Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2021-05-22 22:39:19
Olvasói értékelés: 5/5

Feszengés székben

Tisztelt Szakértő! Van egy másfél éves lányom , már egészen pici korától (kb. mióta etetőszékben ül, 7-8 hó) feszeng az etetőszékben. 15 hónaposan lecseréltük ülésmagasítóra. Úgy tűnt megoldja a gondot, de 1 hónap után újra elkezdte, azóta pedig bármilyen székben képes feszengeni , főleg ahol a asztal van. Pl. Rajzolás közben a kisasztalnál. Ezt úgy kell elképzelni hogy megfeszíti felsőtestét, a lábait terpeszbe feszíti és a hasát nyomkodja az asztalhoz. (Nem előre-hátra dőlöngél) Hogyha rajzolt éppen, akkor van hogy be pakolja a felsőjébe a ceruzákat, ha eszik pedig az ételt teszi be oda. Ez napi szinten 3-4x is megtörténik. Ha elvonjuk a figyelmét esetleg mesével, akkor van hogy abbahagyja de nem szeretném ha rendszer lenne abból hogy minden evésnél megy a mese. Ezenkívül próbáltuk megfigyelni hogy nem-e nyugtatásként csinálja ha fáradtabb vagy álmos, de mindegy milyen napszak van , képes felkelés után fél órával is csinálni. Amennyiben pedig kiveszem a székből, hogy megakadályozzam ezt a mozgást, őrült nagy sírásba kezd szegény és mondja hogy vissza akar ülni. Nagyon aggódom, hogy ennek mi lehet az oka. Remélem van rá magyarázat vagy gyorsan kinövi. Ön tudna esetleg segíteni vagy tanácsot adni hogy mi okozhatja ezt a fajta feszengést?
Előre is köszönöm válaszát!
Kedves Kérdező!

Többször is elolvastam levelét és egyre csak az a kérdés jött bennem, hogy Önt miért zavarja ez a mozgolódás? Kislányát akadályozza-e tevékenységében, ételének elfogyasztásában?
Mi lenne a cél?
Nagyon jól tette, hogy igyekezett megfigyelni, fáradtsághoz, egyébhez van-e köze, ez figyelmességre utal! Az is remek, ha az étkezés megmarad főtevékenységnek és nem zökkenti ki mesével!
Említheti a jelenséget a védőnőjüknek, gyermekorvosuknak is, hogy megnyugtassák, fizikálisan is minden rendben van!
1,5 évesen a gyermekek igen mozgékonyak, minden olyan helyzetben, ahol felnőttként nyugodtan ülünk, ők izegnek-mozognak, még ovis korban is viszonylag sokáig.
Ha összességében kislánya jókedélyű, kiegyensúlyozott, megnyugtatható, aktív, reagál, jól fejlődő, akkor az mindenképp megnyugtató!

Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2021-05-22 22:28:03
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

12 hós baba altatása

Jó napot! Van egy lassan 12 hós kislányunk,aludni sosem szeretett,ringatva alszik el pici kora óta. Sosem aludt jól min 5x kelt eddig is,saját ágyban aludt.mostmár velem alszik ,mert óránként ébred éjjel ,azaz úgy vettem észre ,hogy minden alvásciklus után és ringatnom kel fekve ,mert másképp nem hajlandó visszaaludni.Minden altatás ordítva történik,apával már el sem alszik én meg lassan kiégek. M?r voltunk több gyermekorvosnál,mit tehetek még? Hogyan segíthetnék rajta?
Kedves Kérdező!

A második félévben szokott kezdődni az alvás "romlása", ami igen megterhelő lehet a családnak. Azért tettem idézőjelbe a romlást, mert valójában ez egy természetes jelenség, az idegrendszeri nagyon felpörgött érés következménye, kiegészülve hozzátáplálással, fogzással, szeparációs szorongással, mozgásfejlődéssel. Nagyon intenzív ez a gyermek számára is. Nem direkt csinálja, hanem jelenleg nem tud nem ébredni.
Szopizik még esetleg? Ha igen, akkor nyugodtan próbálja meg szopizással visszaaltatni!
A babák, gyerekek szeretik a ritmikus mozgásokat, ezért is oly nagyon szeretett a ringatás. Esetleg meg lehet próbálni összebújva, a családi ágyban, hogy a kislányát mellkasára öleli és akár zenére ringatja, de az ágyban. Lehet, idővel elfogadná. Ha esetleg próbálkoztak hordozással, akkor hátra téve, gimnasztikai labdára ülve, ütemesen fel-le mozogva, ez is be szokott válni, akár nappali altatásnál is.
Mivel gyermekorvosnál is jártak és kislánya rendben fejlődik, a gyakori ébredés pedig természetes és a fejlődés velejárója, így az idő múlása a legnagyobb kulcs ebben.
Mivel az éjszakák így rendkívül fárasztóak, érdemes lehet megvizsgálni, a nappalokat hogyan lehetne megkönnyíteni! Le lehet-e adni háztartási munkákból, lehet-e akár külső segítséget igénybe venni főzéshez, babázáshoz, lehet-e aludni kislányával napközben?
Nagyon jó, hogy keresi a kulcsot kislányához, s nem hagyja magára, válasz nélkül ebben a helyzetben sem!

Anno nekem az is sokat segített (mert mindhárom gyermekemnél átmentünk ugyanezen), hogy mikor éjszakáztam, arra gondoltam, hogy most nők milliói ugyanígy fenn vannak a gyermekükkel és egyszerre altatunk újra, meg újra és ez rengeteg erőt adott!

Kívánok Önöknek is erőt, türelmet, s utána örömteli fellépést a következő fejlődési lépcsőfokra!

Üdvözlettel:


Dobiné Olasz-Papp Nóra
2021-03-04 12:56:22
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Éjszaka felébredõ baba

Kedves Nóra!
Kislányunk 15 hónapos, igazi örökmozgó, eleven csemete :)
Kezdetektől külön szobában alszik és sajat maga alszik el, ritka pillanat amikor szükség van altatásra.
Sajnos anyatejes csak 1 hónapos koráig volt, de mára a tápszert is elhagytuk, gyönyörűen eszik szilárd ételeket napi 4-5 alkalommal, a tapszer helyett pedig tejet iszik.
Körülbelül másfél hónapja kezdődött a kislányunknál az a jelenség, hogy éjszaka felébred(szinte mindig egyidőben) keservesen sír, egészen addig amíg be nem megyünk hozzá.
Átlagosan 2 órát van ilyenkor ébren. Játszani szeretne amit nem engedek az ölemben ringatom, éneklek neki szépen vissza is alszik aztán amint próbálom visszatenni az ágyába már ébren is van és újra kezdődik az egész procedúra előről. Ilyenkor próbáljuk elaltatni köztünk de esélytelen, mert nincs ehhez hozzászokva és csak felpörög attól, hogy köztünk van. Így 2 -3 óra elteltével vissza tudom tenni a kiságyba ahol ismét sajat maga alszik el.
(Nappal már csak egyszer alszik átlagban 1-1,5 órát ebéd után. Reggel 8kor kel általában és este 8 órakor szoktam lefektetni. )
Ezzel egyidőben kezdte el azt is, hogy napközben szinte semmit nem enged csinálni, folyton kapaszkodik belém, tépi a ruhát és persze mutatja hogy vegyem fel.
Hozzá tartozik, hogy pár napja bújt ki 4 foga, amiből 1 hetekig kínozta, illetve a járás is most indul be nála. Már mindennel próbálkoztam és kezdek tanácstalanná válni.
Segítségét, tanácsát előre is köszönöm!
L. Adrienn
Kedves Adrienn!

Ez az amúgy természetes jelenség igen meglepő lehet a szülőknek egy olyan yermeknél, akire egyáltalán nem voltak jellemzőek az ébredések, "túlzott" ragaszkodások! De azt kell mondjam, egy jól fejlődő, gyarapodó, összességében kiegyensúlyozott gyermeknél nem kell komoly problémára gondolni.
Vannak olyanok, akik az elejétől fogva sokat ébrednek, nehezebben alszanak el, vannak, akiknél ez hullámokban jellemző, vannak a kifejezetten sok és vannak a kevésbé intenzíven testközelséget igénylők. És persze ott vannak a tipikus fejlődési korszakok, mikor az éjjelek is megbolygatódnak, az alvás addigi mintázatában is változások tapasztalhatóak.
Az egyik ilyen időszak a második félév, majd a 1,5 éves kor körüli időszak (kb.13-15 hótól kezdve). Előbbi a szeparációs szorongás, utóbbi az ún. újraközeledési krízis időszaka. Megnyilvánulásukban nagyon hasonlóak, de míg az elsőnél az okozza a nagyobb ragaszkodást, hogy anya kikerül a baba látóteréből, s erre ő azt hiszi, anya teljesen eltűnt, ő pedig utánamenni még nem tud, hát keservesen sír utána, úgy a másodiknál már saját maga eltávolodása okozza a frusztrációt a gyermeknél. Hisz eddigre már ő maga fizikailag képes az eltávolodásra, ami csodás dolog számára is, egyben félelmetkeltő, s keresi a megnyugtató testközelséget, hogy bebizonyosodjon róla, van visszaút és újra közeledhet.
Ez a nappaloknál erősebb ragaszkodást válthat ki, míg éjjelente többszöri ébredést, segítség kérést a visszaalváshoz. S még erre jönnek rá a fogzással, mozgásfejlődéssel járó, idegrendszeri érést pörgető elemek. Ezek természetes és átmeneti jelenségek!
Örömmel olvastam, hogy kislányának megadja a megfelelő válaszokat jelzéseire, nem hagyják magára vele, igazából ez a minden! Megadni neki azt a támaszt, amiben/amivel együtt lehet átmenni ezen a fontos fejlődési szakaszon! Ez (is) a bizalom kialakulásának/építésének kulcsfontosságú szakasza.
Lanyhulni fog ez a nagy intenzitás, ahogy a járás is stabillá válik, a fogacskák is kibújnak, kicsit nyugodtabbá válik az idegrendszeri érés. De a hullámzás jellemző lehet még egy ideig.
Higgye el, nem rontanak el semmit, ha a szükséges testközelséget megadják kislányuknak,összebújnak, ringatja, megnyugtatja, sőt! Esetleg ideiglenesen be lehet tenni az ő szobájába egy matracot/kanapét, és akár ilyen módon vele aludni egy szobában, vagy bármilyen új elrendezést kipróbálni, amiben lehetővé válik kislányuk természetes szükségleteinek kielégítése úgy, hogy közben Ön(ök) is a lehető legtöbb pihenéshez jutnak. S ha van rá mód, nappal aludni, pihenni vele együtt, egy időben.

Kitartást és erőt kívánok! Önök igazán csodás család egy csodálatos kislánnyal! :-)

Üdvözlettel:


Dobiné Olasz-Papp Nóra
2021-02-24 23:09:58
Olvasói értékelés: 5/5

Miért nem sír a baba?

Kedves Nóra!

Lehet teljesen bagatell dologban kérek segítséget, de első baba anyuka vagyok.
Kisfiam 3.5 hónapos baba. Korának megfelelően fejlődik. Végtelenül nyugodt baba, értem ezalatt, hogy ha elmegyünk boltba, nézelődik, figyel nagyon ritkán nyűgös. Mindenhol azt mondják, hogy jujj de nyugodt, kiegyensúlyozott baba. Csak akkor sír, ha éhes vagy,ha álmos.
Engem mégis zavar egy dolog, ha megijed látszik, hogy meglepődik, de nem sírja el magát, sőt van, hogy mosolyog utána, ha babákat hall sírni, akkor is csak fülel, de nem sír. Amikor megszületett és behozták a szobaba 3 gyerek üvöltött, ő meg aludt. Először azt hittem, hogy baj lehet a hallásával, de azzal minden rendben van. (Nincs a családban kisgyerek ezért időközben sem szokhatott hozzá)
Mennyire normális dolog ez a fajta nyugalom?
Mindenhol csak olyan írást találok, hogy miért sír a baba.. Ezért is bátorkodtam itt feltenni a kérdést.
Köszönettel: Anett
Kedves Anett!

Azt gondolom, nincs bagatell dolog, buta és/vagy felesleges kérdés, akárhányadik gyermek is érkezzen a családba!
Bármilyen jelenség tud furcsa lenni, pláne, ha az eltér az úgymond megszokottól! Úgy értem,valóban többször hallhatja egy anya, hogy a babája nagyon sokat sír és ez is okoz rengeteg bizonytalanságot, míg ennek ellenkezője- ami szintén abszolút normális- kevésbé van jelen anyák közt is, ám a bizonytalanság kiváltódása hasonló.
Szóval, a lényeg, hogy egy rendben fejlődő, gyarapodó, életkorának megfelelően aktív, kiegyensúlyozott gyermeknél az is rendben van, ha kevésbé hangsúlyos a sírása. Vannak nyugodtabb típusú emberek, ettől függetlenül képesek jelzéseket leadni, venni a külvilág jelzéseit, maga módján reagálni. S ha jól értem, kisfia pont ilyen: lehet vele kapcsolódni, kommunikálni, jelezni a szükségleteit. S ez így teljesen rendben van!
Sok örömet kívánok Önöknek! :-)
Üdvözlettel:


Dobiné Olasz-Papp Nóra
2021-02-09 17:04:35
Olvasói értékelés: 5/5

Miért fordítgatja a fejét jobbra balra a baba?

Jó napot Tisztelt Dr. Nő !

Azt szeretném kérdezni öntől , hogy a gyermekem miért szokta ezt csinálni?
Amikor felveszem és magamra teszem a fotelban néha azt csinálja,hogy a kezével kitolja a testét az én testemről ellökve magát kicsit a fejét fordítgatja jobbra balra aztán vissza teszi a fejét , de nem is gyenge módon hanem kicsit erősen vissza vágja magát amit azért egy picit vicces is :) . Meg olyanokat szokott csinálni mikor rajtam fekszik, olyankor a fejét folyamatosan párszor jobbra balra fordítja ezt megismétli egy párszor aztán leteszi a fejét. Ezeket miért csinálja?
Kedves Kérdező!

Mennyi idős babáról/kisgyermekről van szó?

Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2021-01-18 07:29:56
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Túl aktív baba

Kedves Nóra!
Másfél éves kislányom nagyon anyás és örökmozgó. Sokszor még apa sem jó neki. Sajnos egész nap a nyomomban van, mindenhová jön utánam. Így elég nehéz például a főzést is megoldani mert midig ott van, mászik fel az asztalra székre stb. Már pici baba kora óta láttuk rajta hogy akaratos, nyughatatlan természetű. Ami aggaszt hogy abszolút nem ül le játszani, nem érdekli szinte semmi. Ilyenkor irigykedve hallom más anyukáktól, hogy az ő gyerekük milyen szépen eljátszik. Sajnos abban mi is hibáztunk, hogy sokszor kapcsoltunk neki tévét(mondókákat, dalokat), így már sokszor mutatja hogy kapcsoljuk be, bár ha nem vagyok ott az sem sokáig érdekli. Megfordult már az is a fejünkben nem e lesz esetleg hiperaktív. Változhat ez még a későbbiekben? Segítségét előre is köszönöm!
Kedves Kérdező!

Ahogy olvastam levelét, felidéződtek a saját emlékeim, élményeim a 3 gyermekemmel! :-) Ők mind teljesen más személyiségűek, de ebben a korban mind ugyanezt csinálták. Szóval ez valójában korosztályos jelenség is, amit persze árnyalhat tovább a veleszületett temperamentum, alap személyiség is. Aki eleve egy impulzívabb típus, nála lehet ez a természetes szakasz még intenzívebb. Ez néha szórakoztató és édes, néha kifejezetten megterhelő, akár fullasztó. A gyermekkel való lét arra is megtanít, hogy saját határainkat hogyan kezeljük, szükség szerint kitoljuk valameddig, s hogy megtanuljuk az elfogadás egy következő szintjét. Néha nagyon nem egyszerű ez, de ahol ilyen szeretet van, amit sugallnak sorai, ott ez is megugorható! :-)
Van lehetőség segítséget igénybe venni, hogy lehessen szusszanásnyi időhöz jutni? Hogy vagy a házimunkából lehessen leadni, vagy a kislányával játszana valaki (apa, nagyszülő, barát, külső segítő személy) egy kicsit, s Ön addig töltődne?
Szóval önmagában teljesen normális dolog ez az ún. pörgés, aktivitás, érdeklődés, s tulajdonképpen a nehézsége ellenére ez egy pozitívum, mert nagy dolgokat vihet végbe az, aki ennyire céltudatos s kíváncsi a világ felé, befogadó, bekebelező az izgalmas, tanulni való/vágyott dolgok irányában! A hiperaktivitást ebben a korban nem lehet még megállapítani, s ez a nagy intenzitás felvehet később egy olyan ritmust is, ami már Önöknek is élhetőbb.
Sok türelmet kívánok ehhez a csodás kislányhoz, s közös felfedezéseket, élményeket, s ezzel együtt egy új egyensúly kialakulását is!
Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2021-01-13 22:45:52
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Idegenektõl fél a baba

Kedves Nóra! 3,5 hónapos kisfiam pár hete mindenkitől fél. Ha már csak hozzászólnak keservesen elkezd sírni és alig lehet megnyugtatni. Csak velem és az apukájával érzi jól magát. De ha nincs nálunk senki akkor egésznap nevetgél, gőgicsél. A nagyszülőktől, rokonoktól mindig azt kapjuk, hogy elkényeztetjük és hogy hagyjuk hagy sírjon másnál, hogy megszokja. De én nem akarom bele erőltetni olyan helyzetbe amit nem akar. Amint elkezd sírni másnál, azonnal elveszem, hogy megnyugtassam, nehogy mégjobban elkezdje a sírást mert akkor nem lehet megnyugtatni annyira sír. És azt sem akarom, hogy úgy érezze nem számíthat rám. 1-2 hónaposan elvolt a mamájával több ideig is, ameddig én megfőztem stb. Ezt most nemrég kezdte el. Elmenni se merek vele sehova mert félek hogy sírni fog és majd ezt senki nem érti meg. Ha elmegyünk a nagyszülőkhöz, egyből elakarják venni. Ha azt mondom hogy majd később, kicsit hagy szokja a helyet, nem értik meg. Amint oda adom nekik sír és mikor elveszem, azt mondjak hogy nagyon anyás, kényes, elvan kényeztetve. Sajnos nagyon nem értünk egyet a gyereknevelésben de én nem szeretném őket megbántani. Én a kötődő nevelést próbálom elsajátítani amióta megszületett a kisfiam . Ezt is furcsa szemmel nézik. Hordozókendőben szokott lenni, velünk alszik. Születésétől kezdve este 8tól reggel 7ig alszik. Csak kétszer eszik éjszaka de azt is úgy, hogy alszik. Semmi probléma nincs vele ezen kívül. Nagyon boldog életvidám kisbaba. Kérem segítsen, mi lehet a probléma és hogyan tudnám megoldani. Várom válaszát.
Kedves Kérdező!

Nagyon jó érzés volt olvasni, milyen csodás támogató szülőket kapott ez a kisfiú! Ez a gyengédség, elfogadás, kísérése az ő fejlődésének nagyon jó alapokat tesz le!
Igen, sajnos generációs különbségek miatt viszonylag sokszor fordulnak elő konfliktusok, s ezek elég elbizonytalanítóak is lehetnek.
Egy kisbabát szeretettel, az alapvető szükségletek kielégítésével elkényeztetni nem lehet! S a testközelség, a szülők ölelő karjaiban történő megnyugvás igénye szükséglet, nem egy kósza hóbort! Szóval teljesen rendben van, hogy kisfia segítségére siet, mikor ő jelzi, hogy segítségre van szüksége! Ez így természetes és kicsit sem vezet elkényeztetéshez vagy túlzott anyássághoz, sőt!
Mindazonáltal azt feltételezem, a nagyszülők is a legjobbat szeretnék Önöknek s az unokának is, de nem is tudják leplezni (és persze nem is kéne), mennyire szeretnének részt venni a kisfiú életében, s nehéz elfogadniuk, hogy ez más tempóban és módon lehetséges, jelenleg.
3 hónapos kor körül amúgy kinyílik a világ, igazán megérkezik a kisbaba erre a világra az ún. negyedik trimeszter után, s elkezdi felfedezni a világot. A maga tempójában egyre nagyobb szeleteket szeretne bekebelezni belőle, de ezzel egyidejűleg azt is észreveszi lassan, hogy anyáékon kívül mennyi ember van még, akik plusz ingereket jelentenek, idegeneknek hatnak, de idővel közeledés lesz belőle. De ezt erőltetni nem lehet.
Az nagyon jó, hogy a nagyszülők jelen vannak a kisfiú életében, ez fontos érték! Ám érdemes lehet minden félnek arra törekedni, hogy mindenki igénye jelen lehessen, s kielégülhessen, de a legfontosabb a kisbaba, s az új család, azaz az Önök által megszabott határok meghúzása. Rugalmasan, kompromisszumkészen, ha szükséges.
Legjobbakat kívánom, s további ilyen szuper, megerősítő gondoskodást, sok örömet!
Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2021-01-08 20:00:57
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Nem sír a baba éjszaka

Kedves Nóra!

Kisfiam 2 hónapos és annyira "jó baba", hogy szinte sosem sír. Ezt elsőre biztosan sokan irigyelnék, de van egy elég nagy problémám ezzel, mert akkor sem sír, mikor felébred éjjel és éhes. Ő csak nyöszörög, de nem sír. Amikor alszom, akkor a nyöszörgést nem hallom meg sajnos, nem ébredek fel rá (pedig közvetlenül mellettem alszik, a bölcsője az ágyunk mellett van éjszaka). Ébresztőt szoktam állítani a 3 órás periódus szerinti időre, ilyenkor felkelek, de ha ő még alszik, akkor megvárom - ébren - míg felkel. Ez van, hogy plusz egy egész óra éjjel kettőkor például. Volt alkalom, amikor nem szólt az ébresztő valamiért (vagy annyira fáradt voltam, tudattalanul lenyomtam és továbbaludtam), és eltelt plusz másfél óra, felriadtam, a kisfiam pedig ki tudja mióta nyöszörgött már. A szívem szakad meg, ha arra gondolok, hogy ő jelez (a nyöszörgéssel), de mivel nem ébredek fel rá, nem kap választ, nem kap biztonságot azáltal, hogy jelzésére reagálnak a szülei.
Kb. 3szor sírt fel álmában, amiből 2 tényleg álmában történt, fel sem kelt, simogatásra megnyugodott, továbbaludt, a sírásra azonnal felkeltem, azt meghallottam. De a nyöszörgést sajnos nem :( Emiatt borzasztóan kialvatlan vagyok (nem merek igazából elaludni, csak akkor merek igazán elaludni, ha tudom, hogy valaki ébren van mellettünk, pl. a férjem, vagy néha a nagymama, ilyenkor tudok 2-3 órát aludni). Az eddigi maximum alvása egyébként 4 óra volt, általában napközben 20-40 perceket alszik, este van egy nagyobb alvása fürdés-etetés után kb éjfélig (3 óra efyhuzamban, vagy rekordként a 4), utána kezdődik a 40 perces alvási részletek.

Mi lehet a megoldás arra, hogy felébredjek a jelzésére, vagy fog Ő valaha sírással jelezni, hogy felébredt és éhes?

Köszönöm szépen előre is a választ!
Kedves Kérdező!

Olyan szívmelengetően kedves ez a levél!
Alapvetően kiindulhatunk abból, hogy egy egészséges, rendben fejlődő baba jelezni fog, ha szopizásra, evésre van szüksége! Kisfia szopizik és/vagy cumisüvegből eszik, vagy tápszeres? Időpont szerint kap enni vagy inkább az éjjeli időszakra szól az idő figyelése, attól való félelmében, hogy Ön átalussza az éhséget?
Egy egészséges kisbaba, ha szükségletei kielégítésre várnak, jelezni fog. Ki azonnal nagy hangerővel, ki fokozatosan nagyobb fokozatokra kapcsolva, ki kivárva. De egyetlen egészséges kisbaba sem fog lemondani a táplálásról beletörődve az éhezésbe! Az nagyon jó, hogy kisfia ilyen közel lehet Önhöz! Van rá lehetőség esetleg még közelebb egymáshoz elhelyezkedni? Ha megfelelő nagyságú a fekvőfelület, akár teljesen együttaludni? Mert minél közelebb van egy kisbaba az anyukájához, annál nagyobb az esély a kezdetleges éhségjelek észrevételéhez.
A várandóssága, szülés hogyan zajlott? Mekkora szerepet kapott a magabiztosság, magába vetett hite?
Azt gondolom, a legjobb helyre született ez a kisfiú, akiről ilyen érzékenységgel és szeretettel gondoskodnak!
Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2021-01-08 19:44:41
Olvasói értékelés: 5/5

ragaszkódó baba

Kedves Nóra!

Igen, változott a helyzet, most már lassan 13 hónapos, jobban alszik és többet is.
Még mindig együtt alszunk éjjel, mert még mindig cicizik de nem olyan sűrűn. Nagyon ragaszkodik hozzám, mivel a virus miatt nemigen van látogatónk és az apja is sokat dolgozik így szinte csak én vagyok neki.
Depresszióm is elmúlt, mert már tudok mellette tenni venni és van mikor őt is befogom :)
Köszönöm a válaszát. Kellemes Karácsonyi ünnepeket kívánunk!
Ezek csodálatos hírek, szívből örülök!
Ilyen szeretetteljes, örömökkel és aktivitással teli boldog új évet kívánok! :-)
Szeretettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2021-01-08 19:34:44
Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Félelem az alvástól

Kedves Nóra!
Az lenne a kérdésem, hogy mit tanácsol, mit tegyek az érdekében, hogy enyhítsem 19 hónapos kislányos elalvásnál való félelmét. Az történt, hogy meglátogatta a télapó, amitől iszonyatosan megijedt, a télapó bement a szobájába is. Azóta az előtte egyedül a sötét szobában elalvó gyermekem, nagyon nehezen alszik el, többször felsír, be kell mennem hozzá. Mivel tudnék neki segíteni? beszélgessünk a télapóról, vagy egyáltalán ne is hozzuk fel nála? 1 hete történt, de eddig javulni annyit javult, hogy éjjel már szépen alszik.
Köszönöm szépen a válaszát.
Kedves Kérdező!

Valahol 1,5 és 3 év között megjelenik és kvázi természetessé válnak különböző félelmek, melyek az elalváshoz, sötéthez kötődnek. Lassan bekapcsolódnak a különböző "varázslások", szörnyűző spray és társai :-), melyek játékos formában mutatják meg a helyzet és az érzés elfogadását. Mert fontos komolyan venni ezeket a félelmeket, a gyerekeknél nem működnek az észérvek, nekik a félelem tárgya a valóság.
Nagyon jó, hogy az alvása már nyugodtá vált!Az, hogy az elalváshoz szüksége van segítségre, önmagában is normális és természetes, még ha előtte volt is már olyan időszak, mikor akár önállóan elaludt. Szóval, ha most (újra) jelentkezett ezen szükséglete, érdemes kielégíteni, amennyire csak lehet!
A Télapó kérdést már nem biztos, hogy direktben felhoznám, de a jelenséget célszerű elfogadni, s ezzel az elfogadó attitűddel mellette lenni. Lehetséges, hogy Télapótól függetlenül is beköszöntött volna ezen változás, mármint a közelség szükséglete elalváshoz, s ami ilyenkor segíthet, az a jelenlét.
Kitartást kívánok!
Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2021-01-08 19:33:07
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja