Napjainkban megdőlni látszik az a nézet, hogy sorsunkat legnagyobb mértékben az IQ-val jellemzett szellemi adottságok határozzák meg. Ahhoz, hogy az ember sikeres legyen, ki tudja teljesíteni önmagát, nem csupán a nagyrészt genetikailag meghatározott értelmi intelligencia szükséges. Vizsgálatok bizonyítják azt, hogy többek között az önkontroll, a motiváció, a remény és az empátia hiánya a legtehetségesebb elmék sorsát is zátonyra futtathatja. A boldoguláshoz tehát nem elég a megfelelő szellemi adottság.

A sikert befolyásoló tényezőknek ideális esetben is mindössze húsz százalékát teszi ki az értelmi intelligencia. A fennmaradó nyolcvan százalék az érzelmek intelligens használatától függ. (Persze a gazdasági, társadalmi, szociális és egyéb környezeti hatásokat sem árt figyelembe venni.) Az érzelmek intelligens használata azt jelenti, hogy egy személy képes rá, hogy a helyzetnek megfelelő érzelmeit a megfelelő emberre, a megfelelő erőséggel irányítja, elfogadható módon és célból.

Az érzelmi intelligencia (EQ) képességei közé tartoznak például a kitartás, az indulatkontroll, a vágykielégítés késleltetése, a hangulatok kiegyensúlyozása, az empátia és az optimizmus. Fentiek nagyon fontosak a magánéleti és munkahelyi siker szempontjából.

Éppen ezért lenne kívánatos, hogy a felnőttkor küszöbére megtanuljunk helyesen bánni érzelmeinkkel. Ha ez nem sikerül, nem leszünk képesek szellemi adottságainkat kibontakoztatni életünk folyamán, rosszabb esetben érzelmi zavarokkal fogunk küzdeni.

Az iskolák feladata tehát az lenne, hogy a gyermekek és serdülők részére elérhetővé, vagy kötelezővé tegye a személyiség megismerését, fejlesztését és nevelését (ahogy azt az USA–ban is teszik). Ezen kívül a felnőttképzésnek, továbbképzésnek és a tanárképzésnek is foglalkoznia kellene az önismeret, az önkontroll, az empátia, a konfliktuskezelés, és az együttműködés kérdéskörével, hogy a már felnőtt nemzedék intelligens érzelmi viselkedésével példát mutasson a következő generációknak.

És még valami. Újabban a legmagasabb fokú intelligencia létezéséről is beszélnek szakemberek, amely minden emberben megtalálható, és az élet értelmére vonatkozó kérdéseket inspirálja. Ez a spirituális intelligencia (SQ), aminek segítségével el tudjuk dönteni, hogy adott helyzetben az eszünkre, vagy a szívünkre hallgassunk (lelkiismeret, bölcsesség). Tulajdonképpen a harmóniateremtésre, boldogságra való képességet mutatja.

Jó hír, hogy szakemberek szerint mindhárom fejleszthető...