SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hogyan legyek jó anya? (Cikkíró pályázatra beküldött írás)

Bánháziné Frits Ágnes [cikkei] - 2011-05-03
Felvehetem, ha sír? Adhatok neki édességet? Ehet nyalókát? Megvehetem neki az ötvenhetedik kisautót, pónit vagy babát? Vége-hossza nincs a bennünk felmerülő kérdéseknek, amelyek mind-mind egy nagy téma köré csoportosulnak: milyen egy jó anya?
Hogyan legyek jó anya? (Cikkíró pályázatra beküldött írás)

Amíg nincs az embernek gyermeke, legtöbbünk természetesnek veszi, hogy egykor jó anya lesz belőle. Mindenkiben él egy kép a saját édesanyjáról, amihez vagy hasonlítani szeretne, vagy éppen az ellentéte kíván lenni. De egy biztos: gyermekét szerető, védő, gondoskodó anyává képzeljük magunkat. Ennyi.

                  Aztán, ahogy növekedni kezd szívünk alatt első gyermekünk, jönnek a kérdések. Biztos, hogy képes leszek rá? Biztos, hogy jól fogom csinálni? Hát persze – gondoljuk, hiszen ez természetes. Én is így gondoltam. Egészen addig, amíg szomszédasszonyomtól nem kaptam egy „kedves” kis megjegyzést: „Aztán jól vigyázz a gyerekneveléssel, mert nekem az a tapasztalatom, hogy mindig a pedagógusoknak vannak a legneveletlenebb gyermekeik!” Na, puff – gondoltam – ezt jól megkaptam. (A megfigyelést egyébként cáfolni és megerősíteni is tudom, tehát szerintem nem lehet messzemenő következtetést levonni, már csak azért sem, mert a pedagógus is otthon elsősorban anya…) De azért hamar túltettem magam a megjegyzés okozta bizonytalanságon; majd én megmutatom, hogy jól is lehet is csinálni! – felkiáltással.

            Mikor megszületik csemeténk és túlvagyunk a megérkezésekor érzett öröm, boldogság és elfelejtett fájdalom (esetleg kórházi élmények) feldolgozásán, amikor kezd „beállni” hétköznapi életünk: akkor jönnek újra a kérdések. Felvehetem, ha sír? Még csak két órája szopott, adhatok neki enni megint? A mellkasomon szeret aludni a legjobban, de nem fogom így túlságosan elkapatni? Gondolom, mindenki tudná folytatni a sort a benne felmerülő kérdőjelekkel… Mindenkit izgatnak viszont a válaszok is, amik –ha nem eldöntendő kérdésekről van szó – nyugodtan mondhatjuk, szinte annyi félék, ahány embert megkérdezünk. Adott esetben előfordulhat, hogy mást mond a gyermekorvos, mást a védőnő, a nagymama, a testvér, a barátnő, a szomszédasszony… és még jól is jártunk, ha csak azok válaszolnak, akiket kérdeztünk!

            Gyermekünk növekedésével kérdéseink is szaporodnak. Adhatok neki édességet? Nyalókát? Mit kell tenni, ha a fél bevásárlóközpont már minket néz a hangos hiszti miatt? Kell az újabb póni vagy kisautó? (S hol van még a sokat emlegetett serdülőkor?!)

Azt hiszem, ezek a kérdések ugyanúgy hozzátartoznak a gyermekneveléshez, mint az éjszakai felkelés vagy a pelenkacsere. Saját magunknak kell megoldanunk. Megkérdezhetjük, hogy ki hogyan csinálja, mik a tapasztalatai, de a megoldás a mi kezünkben van. Nekünk kell tudnunk, hogy az adott szituációban – figyelembe véve a körülményeket, a gyermek és köztünk lévő (pillanatnyi és hosszú távú) viszonyt – mi a leghelyesebbnek tűnő döntés. Aztán, hogy az volt-e, majd kiderül. Van, amikor néhány perc múlva, de lehet, hogy hetek, hónapok, sőt évek telnek el, mire egy-egy döntésünk helyességét meg tudjuk ítélni. (Félreértés ne essék, szükségünk van mások véleményére, mert ugye „okos ember más kárán tanul”, tehát beépíthetjük a megkérdezettek tapasztalatait saját cselekvéseink sorába, ráadásul vannak kérdések, amelyek megválaszolásához szakember kell – így elkerülhetetlen a hozzájuk fordulás.)

            Akinek több gyermeke van, az tudja, ezek a problémák leginkább az első gyermeknél (mondhatni kísérleti alanynál) merülnek fel. A családok második, harmadik (sokadik) gyermeke már tapasztalt szülőre bukkan, akinek sem ideje, sem energiája nincs morfondírozni például azon, hogy kivegye-e a csecsemőt, ha sír. Ösztönből cselekszik, a recept szerint, amit már kipróbált — vagy éppen ellenkezőleg, mert esetleg nem vált be…

            Én rendszeresen felvettem a gyerekeket egy-két perc sírás után, igény szerint szoptattam őket, sokat aludtak a mellkasomon, esznek édességet és megvettem nemcsak az ötvenhetedik, hanem a hetvenötödik kisautót is. Jól tettem? Majd az idő eldönti… Egyre azonban mindig odafigyelek: a tőlem telhető módon igyekszem következetes lenni, megszabom a határokat és azokat betartatom a gyerekekkel, s én magam is ahhoz igazodom.

            Hogyan legyek jó anya? Fogalmam sincs, de folyamatosan próbálkozom. „Tanuljuk egymást” a gyerekekkel és élvezzük az együtt töltött időt. Aztán majd a lányom eldönti egykor, hogy alkalmazza-e a gyereknevelésben a tőlem látottakat…

Kép: foter.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.
A szerkesztő ajánlja