Páratartalom és allergia - a fűtési szezon veszélyei
Singola Edit [cikkei] - 2008-11-05
A magas páratartalom számos komoly betegség forrása is. A téli időszakban gyakori náthás, hurutos megbetegedések kialakulásában a lakáson belüli levegő minősége épp úgy fontos szerepet játszik, mint a közösségekben terjedő baktériumok és vírusok. A túlzott párásodás kedvez a háziporatka és a penészgomba megjelenésének.
A beltéri levegő minősége közvetlen hatással van egészségünkre. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal állásfoglalása a beltéri levegőminőséget befolyásoló tényezők között a biológiai szennyező anyagokat (gombaspórák, pollenszemek, baktériumok, vírusok, csótány, poratka illetve háziállat eredetű allergének), mint súlyos tünetek kiváltó okait említi, melyek köhögést, mellkasi- és izomfájdalmakat okozhatnak, de kiválthatnak allergiás reakciót, asztmát is. A penészgomba és a háziporatka egészségkárosító hatását számos vizsgálat igazolta. Az Annals of Allergy, Asthma and Immunology folyóiratban közölt kutatásban a University of Cincinnati orvosai is kimutatták, hogy a magas páratartalmú lakásokban a penészgomba hatására nőtt a gyermekek körében a visszatérő, ziháló légzés gyakorisága. A levegő ideális relatív páratartalmának mértéke 40-60 százalék. A lakások száraz levegőjétől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken, nő a légúti fertőzések kockázata. A túl magas páratartalom falgombásodást okozhat és hozzájárul a háziporatka elszaporodásához. A nyugati típusú társadalmakban a zárt térben eltöltött időarány elérheti a 95 százalékot, így különösen fontos, hogy az otthonokban, munkahelyeken megfelelő minőségű levegőt lélegezzünk be.
Házipor-atka
A köznyelvben házipor-allergiaként ismert betegség okozója a háziporatka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló beszáradt széklete. Ez az ürülék az, amit belélegezve, megérintve a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja.-mondta el dr.Balogh Katalin allergológus. A házipor-atkák fő tápláléka lakáson belül a lakásban élő ember elhalt, lehullt hámsejtei, ennek megfelelően a legnagyobb mennyiségben az ágyneműkben, párnákban, bútorhuzatokban, szőnyegekben, plüssállatokban találhatóak. A háziporatka az arra érzékenyekből szénanáthás, asztmás tüneteket válthat ki, de okozhat csalánkiütést, ekcémát is. A háziporatka a magas páratartalmú (60 százalék feletti) környezetet és a 17-25 °C közötti hőmérsékletet kedveli.
Penészgomba
A penészgomba-allergiát a gombák által termelt spórák váltják ki. Belégzés esetén a tünetek szénanátha és asztma formájában jelentkezhetnek. Közvetlen érintkezés esetén bőrtünetek hívhatják fel a figyelmet az allergiás érzékenységre. A nedvesebb, párásabb közeg segíti növekedésüket, erre lakásunkban a legmegfelelőbb helyet a fürdőszobában, a konyhában, a pincében vagy a mosóhelyiségben találják meg. Ezen kívül számos más pont is gombatenyészet helye lehet: a hőhidak (olyan falelemek, melyek a környezetüknél hidegebbek), nem kifűtött helyiségek, akvárium, növények földje, mosógép, hűtőszekrény, légkondicionáló berendezés, tapéta, szőnyegek, fabútorok, csempefúgák, vagyis mindenhol, ahol a mikroklíma kicsit párásabb és hidegebb. Az allergén azonosítása a kezelés sikerének feltétele Dr. Magyar Donát aerobiológus elmondta, meghatározott gombafajok felelősek a szénanátha kialakulásáért, valamint az asztma megjelenéséért. Egyes beltéri szennyezőanyagok önmagukban is felelősek a betegség kialakulásáért, míg más, gyengébb allergének a szenzitizáció folyamatában vesznek részt, illetve rontják a beteg állapotát, súlyosbítják az asztmás tüneteket. A betegek gyógykezelését ezért célszerű kiegészíteni a beteg környezetének allergén vizsgálatával: levegő, por és anyagminták laboratóriumi elemzésével. A lakótér illetve munkahely széles körű kivizsgálása, az allergének pontos meghatározása jelentősen hozzájárulhat a kezelés sikeréhez. Mivel csupán a penészgombák közül több, mint 80 fajt hoztak összefüggésbe a gyakoribb légzőszervi megbetegedésekkel, a környezeti allergének pontos ismerete a kezelőorvos számára fontos információt nyújt arra vonatkozóan, hogy a nagy számú lehetséges allergén közül valójában melyiknek és milyen koncentrációban van a beteg kitéve, milyen irányban érdemes a kezelést folytatni. A környezet allergénmentesítésével a tünetek előfordulása és mértéke csökkenthető, az esetleges új megbetegedések kialakulása pedig elkerülhető. A környezet vizsgálata során magát a panaszt kiváltó okot kell felkutatni és az ismeretek birtokában szakszerűen megszüntetni. A nemzetközi irodalom és saját tapasztalataink alapján is különösen javasolt újszülöttek és kisgyermekek környezetét felülvizsgálni. Az élet első hónapjaiban ellőorduló táplálékallergiák, atópiás bőrgyógyászati tünetegyüttesek bizonyítottan ritkábbak allergénszegény beltéri környezetben.
Páracsökkentés szellőztetéssel
A lakáson belüli allergének azonosítása és megszüntetése után az allergén kontroll következő lépése az allergén újratermelődésének.jpg)
megakadályozása, melyben kulcsfontosságú lépés a magas páratartalom csökkentése. Tevékenységeink végzése közben pára képződik. A lélegzetvétel, a főzés, a teregetés, mosogatás során folyamatosan növeljük a lakásban lévő pára mennyiségét. Természetesen korábban sem volt ez másként, a magas páratartalom a modern építészeti megoldások következménye. Mint Király Tamás okl. gépészmérnök mondja, a régi rosszabb minőségű, szelelő ablakok folyamatosan biztosították a lakás megfelelő szellőzését. Napjainkban azonban a jól záródó, egyre jobb hőszigetelésű ablakok mellett elterjedt a házak külső szigetelése is, így a belső levegő cseréjéről magunknak, vagy egy automatikusan működő szellőési rendszernek kell gondoskodnia. A zárt térben képződő pára nem tud eltávozni, így a hidegebb felületeken lecsapódik. Az ablakokon gyöngyöző pára, a nem megfelelően szigetelt épületek sarkaiban lecsapódó nedvesség segíti elő a penész megjelenését. A páratartalom csökkentésére a lakás időnkénti szellőztetése csak átmeneti megoldást nyújt, az ajtók, ablakok bezárása után a párásodás még intenzívebben jelentkezik, s emellett ez a módszer jelentősen növelheti a fűtési költségeket is.
A lakás túlzott párásodása olyan szellőztetési rendszer kiépítésével szüntethető meg, mely a belső páratartalom folyamatos érzékelésével, a helyiségekben automatikusan szabályozza a légcserét, így biztosítva a belső levegő optimális páratartalmát.
Forrás: http://www.noe.hu
Házipor-atka
A köznyelvben házipor-allergiaként ismert betegség okozója a háziporatka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló beszáradt széklete. Ez az ürülék az, amit belélegezve, megérintve a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja.-mondta el dr.Balogh Katalin allergológus. A házipor-atkák fő tápláléka lakáson belül a lakásban élő ember elhalt, lehullt hámsejtei, ennek megfelelően a legnagyobb mennyiségben az ágyneműkben, párnákban, bútorhuzatokban, szőnyegekben, plüssállatokban találhatóak. A háziporatka az arra érzékenyekből szénanáthás, asztmás tüneteket válthat ki, de okozhat csalánkiütést, ekcémát is. A háziporatka a magas páratartalmú (60 százalék feletti) környezetet és a 17-25 °C közötti hőmérsékletet kedveli.
Penészgomba
A penészgomba-allergiát a gombák által termelt spórák váltják ki. Belégzés esetén a tünetek szénanátha és asztma formájában jelentkezhetnek. Közvetlen érintkezés esetén bőrtünetek hívhatják fel a figyelmet az allergiás érzékenységre. A nedvesebb, párásabb közeg segíti növekedésüket, erre lakásunkban a legmegfelelőbb helyet a fürdőszobában, a konyhában, a pincében vagy a mosóhelyiségben találják meg. Ezen kívül számos más pont is gombatenyészet helye lehet: a hőhidak (olyan falelemek, melyek a környezetüknél hidegebbek), nem kifűtött helyiségek, akvárium, növények földje, mosógép, hűtőszekrény, légkondicionáló berendezés, tapéta, szőnyegek, fabútorok, csempefúgák, vagyis mindenhol, ahol a mikroklíma kicsit párásabb és hidegebb. Az allergén azonosítása a kezelés sikerének feltétele Dr. Magyar Donát aerobiológus elmondta, meghatározott gombafajok felelősek a szénanátha kialakulásáért, valamint az asztma megjelenéséért. Egyes beltéri szennyezőanyagok önmagukban is felelősek a betegség kialakulásáért, míg más, gyengébb allergének a szenzitizáció folyamatában vesznek részt, illetve rontják a beteg állapotát, súlyosbítják az asztmás tüneteket. A betegek gyógykezelését ezért célszerű kiegészíteni a beteg környezetének allergén vizsgálatával: levegő, por és anyagminták laboratóriumi elemzésével. A lakótér illetve munkahely széles körű kivizsgálása, az allergének pontos meghatározása jelentősen hozzájárulhat a kezelés sikeréhez. Mivel csupán a penészgombák közül több, mint 80 fajt hoztak összefüggésbe a gyakoribb légzőszervi megbetegedésekkel, a környezeti allergének pontos ismerete a kezelőorvos számára fontos információt nyújt arra vonatkozóan, hogy a nagy számú lehetséges allergén közül valójában melyiknek és milyen koncentrációban van a beteg kitéve, milyen irányban érdemes a kezelést folytatni. A környezet allergénmentesítésével a tünetek előfordulása és mértéke csökkenthető, az esetleges új megbetegedések kialakulása pedig elkerülhető. A környezet vizsgálata során magát a panaszt kiváltó okot kell felkutatni és az ismeretek birtokában szakszerűen megszüntetni. A nemzetközi irodalom és saját tapasztalataink alapján is különösen javasolt újszülöttek és kisgyermekek környezetét felülvizsgálni. Az élet első hónapjaiban ellőorduló táplálékallergiák, atópiás bőrgyógyászati tünetegyüttesek bizonyítottan ritkábbak allergénszegény beltéri környezetben.
Páracsökkentés szellőztetéssel
A lakáson belüli allergének azonosítása és megszüntetése után az allergén kontroll következő lépése az allergén újratermelődésének
megakadályozása, melyben kulcsfontosságú lépés a magas páratartalom csökkentése. Tevékenységeink végzése közben pára képződik. A lélegzetvétel, a főzés, a teregetés, mosogatás során folyamatosan növeljük a lakásban lévő pára mennyiségét. Természetesen korábban sem volt ez másként, a magas páratartalom a modern építészeti megoldások következménye. Mint Király Tamás okl. gépészmérnök mondja, a régi rosszabb minőségű, szelelő ablakok folyamatosan biztosították a lakás megfelelő szellőzését. Napjainkban azonban a jól záródó, egyre jobb hőszigetelésű ablakok mellett elterjedt a házak külső szigetelése is, így a belső levegő cseréjéről magunknak, vagy egy automatikusan működő szellőési rendszernek kell gondoskodnia. A zárt térben képződő pára nem tud eltávozni, így a hidegebb felületeken lecsapódik. Az ablakokon gyöngyöző pára, a nem megfelelően szigetelt épületek sarkaiban lecsapódó nedvesség segíti elő a penész megjelenését. A páratartalom csökkentésére a lakás időnkénti szellőztetése csak átmeneti megoldást nyújt, az ajtók, ablakok bezárása után a párásodás még intenzívebben jelentkezik, s emellett ez a módszer jelentősen növelheti a fűtési költségeket is.A lakás túlzott párásodása olyan szellőztetési rendszer kiépítésével szüntethető meg, mely a belső páratartalom folyamatos érzékelésével, a helyiségekben automatikusan szabályozza a légcserét, így biztosítva a belső levegő optimális páratartalmát.
Forrás: http://www.noe.hu
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Előző hír
Egészítsük-e ki étrendünket?
Következő hír
A pajzsmirigy és fontosabb megbetegedései
LEGOLVASOTTABB
Magát okolta a kisfiú, amiért megrúgta az edző - nyilatkozott az édesanya, aki az internetről tudta meg, mi történt
"Ő azt hitte, hogy annyira rosszat tett, hogy ezt megérdemelte. És még szégyellte is" - mondta el az anya.
A fiatalabb cukorbetegeknél magasabb a rák kialakulásának kockázata
A diabétesz jelentősen megnöveli a daganatok kockázatát, elsősorban a 40-54 évesek körében - derül ki a Semmelweis Egyetem Diabetes Research and Clinical Practice nevű szaklapban publikált friss kutatásából. A több mint hárommillió magyar páciens adatait feldolgozó elemzés szerint a rák előfordulásának kockázata már a cukorbetegség diagnosztizálása előtt emelkedni kezd, és a rákövetkező évben tetőzik. A szakemberek ezért a szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozzák.
Plüss állatokat gyűjt a kis betegeknek a Szent János Kórház gyermeksebészete
Töltsük fel együtt a kifogyott készletet: a plüss állatokkal a beteg gyerekek bátorságát szokták jutalmazni.
Életműdíjat kapott korábban Novák Katalintól a férfi, aki felrúgott egy gyereket a szolnoki kalandparkban
Az elkövető kilétére hamar fény derült - A. Tibor már reagált is az eseményekre.
Tudtad, hogy nyáron a szemed a vízben is veszélynek lehet kitéve?
Mielőtt belevetjük magunkat a nyárba, illetve a medencébe vagy épp a Balatonba, jó, ha tudjuk, hogy nem csupán a bőrünket kell felkészíteni a nap káros sugarai ellen, szemünk megfelelő UV védelme ugyanúgy fontos. Minden, optikában kapható napszemüveg megfelel ennek a célnak. Világos szeműek általában érzékenyebbek a nyári, intenzívebb fényre, nekik emiatt fokozottan ajánlott a napszemüveg viselése. A szemünk megfelelő védelméről azonban nem csak a parton, hanem a vízben is gondoskodni kell a vízben lévő baktériumok miatt. Ha betartunk néhány alapvető szabályt, felhőtlen nyár elé nézhetünk, már ami a szemünk egészségét illeti.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: