NEVEK ÉS JOGOK
A névviseléshez mindenkinek joga van. Más nevét, vagy ahhoz hasonló nevet azonban nem használhatunk - kivéve, ha ehhez az érintett a beleegyezését adta.
Felvett nevet (pl. írói álnév: P. Howard, Erich Maria, Remarque) használhatunk, ahhoz hasonló nevet azonban nem használhatunk - kivéve, ha ehhez az érintett a beleegyezését adta. Felvett nevet használhat az, aki tudományos, művészi, avagy közszereplést folytat.
Abban az esetben, ha valaki művészeti vagy tudományos élet bármely területén közszereplő és előtte már valaki már ugyanazon a néven a nyilvánosság elé lépett, az "utódnak" kell az "előd" kérésére valamilyen megkülönböztető toldalékolással a nevét módosítnia (pl. Hegedűs D. Géza, Kardos G. György). Ugyanez a szabály a jogi személyekre és gazdasági társaságokra is általános érvénnyel vonatkozik, mivel a korábban nyilvántartásba vett jogi személy nevét nem viselheti a hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedő jogi személy.

AZ UTÓNEVEK VÁLASZTHATÓSÁGA
A magyar állampolgár családi és utónevet visel. Ellentétben a legtöbb ország polgárainak a nevével, nálunk a családi név áll az első, az utónév (amint ezt megnevezése is mondja) a második helyen.
A családi név általában egytagú. Lehet azonban többtagú is, ha annak a szülőnek a családi nevét viseli, akinek a családneve többtagú. Az utónév legfeljebb két tagból állhat. A szülő által meghatározott sorrendben azt a legfeljebb két, a Magyar Utónév-könyvbe felvett nevet lehet anyakönyvezni, amely megfelel a gyermek nemének.
Kivételt képeznek a nemzeti kissebségekhez tartozó szülők gyermekei: a bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán származású gyermekek esetében, a szülő döntése alapján érvényesnek tekintendő az adott nemzetiségi utónév is, melyet ők a Magyar Utónévkönyvben szereplő nevekre vonatkozó kötöttségek nélkül viselhetnek.
E jog a külföldön született magyar gyermekeket és az itt élő külföldieket is megilleti. Amennyiben - a fenti kivételtől eltekintve - a választott utónév a hivatalos magyar névjegyzékben nem szerepel, egyedi - illetékmentes - eljárásra van szükség:
1. E szándékot az anyakönyvvezetőnek kell hivatalosan bejelenteni, a választani szándékozott nevet pontosan megjelölve.
2. Az anyakönyvvezető hivatalos úton keresi meg az MTA Nyelvtudományi Intézetének illetékes bizottságát, ahol beterjeszti a kérelmet.
3. A bizottság néhány hét alatt véleményt nyilvánít. Amennyiben elutasító a döntés, a határozattal szemben bírósági eljárás kezdeményezhető.

NEVEK A HIVATALOS DOKUMENTUMOKBAN
Jogi szempontból mindig a születési anyakönyvi kivonatban, illetve házas nők esetében a házassági anyakönyvi kivonatban szereplő családi és utónév az elfogadott. A II. Világháború előtt érvényben még lévő címek és rangok használata 1947-től megszűnt. Kivéve a "doktor" megjelölés, ami még ma is anyakönyvezhető. Külföldiek esetében azonban - ha ezen kiegészítések a név természetes alkotóelemét képezik - a külföldi jognak megfelelően anyakönyvezhetők. Nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozókat a választás joga illeti meg: a nemzetiségi vagy magyar nyelv szerint viselik nevüket, sőt kérésre az anyakönyvvezetői, vagy más személyi okmányok is lehetnek kétnyelvűek, azzal a megkötéssel, hogy a nem latin írásmódú név választása esetén a fonetikus, latin nyelvű bejegyzés is kötelező.

NÉV ÉS HÁZASSÁG KAPCSOLATA
Házasságkötést követően a feleség neve többféle is lehet, illetőleg megtarthatja eredeti leánykori nevét. A feleség választása szerint viselheti:
- Férje teljes nevét a házasságra utaló toldással, például: Kovács Istvánné
- Férje teljes nevét a házasságra utaló toldással, és ehhez kapcsoltan saját a maga teljes nevét is, pl. Kovács Istvánné Szabó Magda
- Férje családi nevét a házasságra utaló toldással, melyhez a maga teljes nevét kapcsolta, pl. Kovácsné Szabó Magda
- Férje családi nevét és ehhez kapcsoltan saját utónevét, pl. Kovács Magda
- Saját születésekor kapott nevét, pl. Szabó Magda
A tényleges választásról még a házasság megkötése előtt nyilatkoznia kell a menyasszonynak az anyakönyvvezető előtt. Ha ettől eltérni kíván, akkor ezt egy alkalommal az anyakönyvvezetőnek bejelentheti. Ebben az esetben nem viselheti a volt férj nevét a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság alatt nem viselte.
Új házasság kötése esetén sem viselheti a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással.
Ma már lehetőség van a férj számára is, hogy a feleség nevét viselje.

Külföldön kötött házasság esetén ezen szabályok - a magyar jog magyar területhez kötődő jellege miatt - nem érvényesülnek, hanem az adott ország szabályai az irányadóak, mert szabályok szerint kötött házasság és a választott név Magyarországon is érvényes.

A GYERMEK NEVE
Gyermekük családi nevéről a szülők döntenek. Választásuk alapján az apának vagy az anyának a családi nevét fogja viselni. Házasságban élő szülők esetén az anya családi nevét csak abban az esetben viselheti, ha az anya kizárólag a maga családi nevét viseli házasság megkötése után is. A házasságban élő szülők közös gyermekeinek azonos családnevet kell viselniük.
Amennyiben a gyermek apjának a kiléte nem tisztázott, s így nem ismert olyan személy, akit a gyermek apjának lehet tekinteni, úgy a gyermek anyjának a családi nevét viseli a képzelt apa anyakönyvi bejegyzéséig.
A gyerek utónevét szintén a szülők határozzák meg, mely jog a szülőket házasság illetve együttélés esetén egyaránt megilleti.
Dönthet egyedül is az egyik szülő a gyermek nevéről, de csak akkor, ha kizárólag csak ő gyakorolja a felügyeleti jogokat.
Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, akkor azonnal, ha csak az apa ismeretlen, akkor az anya kérésére - legkésőbb a gyermek hároméves koráig - képzelt személyt kell bejegyezni a születési anyakönyvbe. Az anya ismertsége esetén az anya férfiági felmenőjének családi nevét kell a gyermek családi nevéül meghatároznia. Az anya kérheti a saját családi, vagy az általa választott más családi névnek a megállapítását is. Ez azonban a gyermek érdekeit nem sértheti. Ezen ügyekben a gyámhatóság jár el.
Külföldiek, vagy hontalanok esetén a névviselésre az adott ország joga az irányadó. Így náluk első helyen nem a családi, hanem az utónév áll. A külföldiek közül Magyarországon letelepedett magyar nemzetiségűek és a hontalanok az utónevüknek megfelelő magyar utónevet viselhetik.
Az azonos családi nevet viselőktől való megkülönböztetés céljából családi név előtt megkülönböztető betűjelet lehet viselni. A betűjel a családi nevet megelőző, ponttal ellátott nagybetű.

NÉVVÁLTOZÁS
Kérelem alapján a belügyminiszter engedélyezheti nevünk megváltoztatását. Az új név nem lehet idegen hangzású, magyartalanul képzett, kettős családi név, történelmi név, régies írásmóddal íródott, vagy sok család által viselt. A névváltoztatásra - indokolt és kivételes esettől eltekintve - egyszer van lehetőségünk.
Kiskorú gyermek nevének a megváltoztatását a szülő (törvényes gyám) kérheti. A szülő megváltoztatott családi nevét viseli a gyermek is, hacsak a szülő vagy a nagykorú gyermek az ellenkezőjét nem kérte.
A férj megváltozott nevét viseli a férj családi, vagy teljes nevét viselő feleség is. Viszont a férjes, elvált vagy özvegyasszony a házasságkötés folytán szerzett nevét névváltoztatással nem változtathatja meg.
Több utónévvel rendelkező személy egyszer kérheti az anyakönyvvezetőtől valamely utóneve kizárólagos viselését. A szülők kérelmére a 14 éven aluli kiskorú utónevét az anyakönyvvezető egyszer módosíthatja.

ÖRÖKBEFOGADÁS
Az örökbefogadással az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét fogja viselni. Több gyermek örökbefogadása esetén azonos családi nevet kell viselniük.
Egyedülálló általi örökbefogadás esetén a másik, vér szerinti szülőként képzelt személyt kell bejegyezni a születési anyakönyvi kivonatba. Az örökbefogadott gyámhatósági engedéllyel kivételesen megtarthatja eredeti nevét is.
Megváltozhat a családi név mellett az örökbefogadott utóneve is, az örökbefogadók döntése alapján.
Az örökbefogadás esetleges felbontása után a felvett családi és utónevet az örökbefogadott és gyermekei nem viselhetik, kivéve a gyámhatóság vagy a bíróság ettől eltérő rendelkezése esetén.
Mindezekről részletesebb információ az alábbi jogszabályokban lelhető fel:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
• A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
• A nemzeti és etnikai kissebségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
• A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvény
• Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvény
• A névváltásról szóló 11/1955 (II / 20) MT rendelet és ennek végrehajtására ki-adott 2/1955 (IV. 23.) BM rendelet.

Forrás: http://www.nevnaptar.eu/keresztnevek_jogoskodo.php

Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
http://www.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/index.html