SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Stroke utáni rehabilitáció - a konduktív pedagógia lehetőségei

Kulcsár-Domján Rita [cikkei] - 2011-07-11
Írásomban célom, hogy a lehető legérthetőbben fogalmazva - kerülve az idegen kifejezések halmozását, vagy azokat zárójelben magyarázva -, a teljesség igénye nélkül, de a fontosabb gondolatokat kiemelve, néhány mondatban összefoglaljam a stroke utáni lehetséges rehabilitáció - kiemelve a konduktív nevelés - lehetőségeit.
Stroke utáni rehabilitáció - a konduktív pedagógia lehetőségei

Stroke és a lehetséges rehabilitációs út

A stroke - más néven gutaütés, szélütés - hirtelen kialakuló érbetegség, mely szerkezeti agykárosodást, tartós tüneteket okoz. A stroke utáni rehabilitáció hosszadalmas, számos szakember összehangolt munkáját igényli. A stroke utáni első három hónapban létrejöhetnek spontán helyreállási folyamatok, amelyek kisebb mértékben és ütemben még hónapokig folytatódnak, de előfordul, hogy ezek a folyamatok egy hosszabb stagnálás után indulnak be, így a rehabilitáció is kitolódhat. A rehabilitáció elsődleges célja a helyreállítási folyamatok serkentése, a meglévő képességek fejlesztésével a minél nagyobb fokú önállóság visszaszerzése, elérése, hogy képessé váljanak a családba, társadalomba, munkahelyre való visszailleszkedésre. További cél a megváltozott helyzethez, életmódhoz való fizikai, pszichológiai, szociális adaptáció, az elfogadás, alkalmazkodás elősegítése.

Az akut ellátás során már megkezdődik a későbbi rehabilitáció elkészítése mind fiziológiai, mind kognitív szempontból. Ebben az időszakban kezdődnek a megfelelő tudást alkalmazó ápolói és gyógytornászi tevékenységek. A helyes fektetés, a passzív átmozgatás, a helyes pozicionálás a felfekvések, valamint a spaszticitás (feszes izomtónus) fokozódását akadályozzák. Fontos a folyamatos - az állapotnak megfelelő - ingerek biztosítása is, az intellektuális hanyatlás kialakulása ellen, a megfelelő táplálás és folyadékfelvétel biztosítása az elektrolit-zavarok elkerülése végett, hólyagtréning végzése, a vizelet és székletürítési lehetőségek biztosítása (ágytál, ülésbiztonság esetén szoba WC).

Állapotfelmérés és szakorvosi konzílium dönt arról, hogy az akut ellátás után a stroke beteg további rehabilitációja hol történjék. Ha a beteg neurológiai tünetei stagnálnak, vagy egyéb tényezők nem teszik lehetővé az aktív rehabilitáció megkezdését, a beteg krónikus belgyógyászati osztályra kerül, vagy az otthonában folytatódik a megfelelő szakápolás. Ha javasolt, a beteg az aktív kórházi rehabilitáció rendszerébe kerül.

Mobilizáció és team munka

A felfekvések, a fizikai kapacitás csökkenése ellen elengedhetetlen a mobilizáció minél korábbi elkezdése. Ha a beteg állapota stabilizálódott, ez a folyamat elkezdhető. Naponta többszöri felültetés, egyre hosszabb ideig tartó kiülés, az önellátási tevékenységekbe történő egyre nagyobb mértékű bekapcsolódás motivációként szolgál a beteg fejlődésére. Később, ha már kialakult az ülésbiztonság az átnehezedés, átülés, felállás, állás, nehezedés, megállás következhet.

A team munka - csoport munka, melyben más-más terület képviselői összehangolt működésükkel biztosítják az optimális fejlődést - itt is elengedhetetlenül fontos (lenne), hiszen optimális esetben, ebben az időszakban már a beteg fejlődése érdekében bekapcsolódhat a rehabilitációba a konduktor, ergo terapeuta, logopédus, ortopédműszerész, pszichológus, szociális munkás - és folytathatnám a sort a teljesség igénye nélkül - is, valamint az aktív rehabilitációban a családtagok szerepvállalása is elengedhetetlen.

A team tagoknak folyamatos kommunikációban kell állniuk egymással, biztosítva ezzel a megfelelő információáramlást, hisz a fejlődés során változhat a beteg rehabilitációs programja, s ezzel a szakemberek szerepének hangsúlya is.

A konduktív nevelés lehetőségei a rehabilitációban

A konduktív pedagógia felnőtt nevelési egysége Parkinson, Sclerosis Multiplex diagnózisú, felnőttkori hemiplégia, aphasia-, illetve traumás eredetű gerincsérültek rehabilitációjában játszik fontos szerepet. Ebben az írásban kiemelten a felnőtt hemiplégia és a konduktív lehetőségek állnak a középpontban. A hemiplégia szó féloldali (hemi) bénulást (plégia) jelöl, mely általában a sérüléssel ellenoldali testfelét érinti, kivéve, ha a nyúltvelő alatti rész sérül, ilyen esetben az azonos oldal az érintett.

A felnőttkori hemiplégia oka lehet:

  • vascularis probléma
  • embólia
  • trombózis
  • stroke
  • agyvérzés
  • aneurizma
  • trauma, baleset
  • daganat
  • agyhártya és agyvelőgyulladás

A hemiplégia tünetei - többek között:

  • Megváltozik az izomtónus (a kezdetben petyhüdt izomzatban később nő a spazmus – az izomtónus feszessé válik). A felső végtag flexiós – hajlított -, az alsó végtag extensiós – nyújtott tartásban).
  • Kóros reflexek, együttmozgások lépnek fel, kialakulhatnak a kényszertartások.
  • Az érintett oldalon nehezített az ökölnyitás, a fogás-, és elengedés, a könyök nyújtása, a kar emelése, a célzómozgások, az eszközök használata, a térd hajlítása, a lábfej és lábujjmozgások.
  • Motoros ügyetlenség; a célirányos mozgások nehezen kivitelezhetőek (Apraxia)
  • Látás és hallás zavar.
  • A beszédszerv sérülése (Aphasia)
  • Írás-, és számolási zavar (Agraphia)
  • Térbeli orientációs zavar
  • Figyelemzavar
  • További vegetatív, és pszichés zavarok…

A konduktív nevelés lehetséges céljai és feladatai

A konduktív nevelés fő célja a reintegráció - mely úton a sérült személy meglévő képességeire építve, megteremtve a fejlődéshez nélkülözhetetlen optimális helyzeteket, a szükséges, lehető legkevesebb segítséget biztosítva -, a sérült személy lehető legnagyobb önállóságának visszaszerzése, elérése; családba, társadalomba, munkahelyre való visszailleszkedés, a megváltozott élethelyzet elfogadása, a szociális adaptáció elősegítése.

További általános célok - többek között:

  • A különböző hely-, és helyzetváltoztatás újratanulása, biztonságossá tétele, fekvő-, ülő-, és álló helyzetben.
  • A ritmusos járás tanulása; a megfelelő nehezedés, testsúlyáthelyezés, hajlítás, nyújtás újra tanulása, egyenletes lépéstávolság, lépésmagasság megtartása, a fiziológiás karmozgások tanulása.
  • A nagy-, és kismozgások kialakítása.
  • A finommanipuláció, a finommotorika újraszervezése.
  • Az eszközhasználat, valamint egyszerű munkafolyamatok újra tanulása.
  • A beszéd és írás újratanulása, a kommunikáció fejlesztése.
  • A megtanult mozgások alkalmazása.

A céloknak megfelelő feladatok, feladatsorok hierarchikus rendszert alkotnak, azaz egymásra épülnek. A megtanulandó feladatok és alkalmazások egyre bonyolultabb formában ismétlődnek. Az egyén a saját képességeinek meglétére épít, egyéni fejlődési ritmusának megfelelően dolgozik.

Kezdetben egy-egy mozdulatsor/feladat apró lépésekre van lebontva, a mozgás nagyon lassú ritmusban történik. Az elsődleges cél a lazulás elérése és megtartása. A feladatokat először fekvő helyzetben oldják meg, itt lehetőség van a nagymozgások-, valamint a finommozgások elsajátítására is. Fontos szerephez jut például a fogás-elengedés, térdhajlítás-, és nyújtás újratanulása az érintett oldalon is, a kóros együttmozgások leépítése, a szimmetrikus testtartás elérése és megtartása. Az ülő testhelyzetben végzett feladatok céljai közül szintén érdemes kiemelni a szimmetrikus testhelyzet kialakítását, a kezek, karok aktív nyújtásának, hajlításának, emelésének-, valamint a fogás-elengedés, illetve a finommanipuláció tanulását. A feladatsorokban nagy hangsúlyt kap mindkét testoldal aktív használata.

Később ezekre a feladatokra épülnek a bonyolultabb mozdulatok algoritmikus sora. Céllá válik a fiziológiás együttmozgások tanulása, a járást előkészítő feladatok, és a járás minőségének növelésére szolgáló feladatsorok, valamint az egyre finomabb mozgások újrarendezése. Ahogy a mozgások bizonyos része egyre automatikusabbá válik, úgy változik a feladatsorok ritmikus intendálásának (lásd előző cikkemben: A konduktív pedagógiáról) ritmusa és tempója is.

Nagy hangsúlyt fektetünk a feladatsorokban tanultak alkalmazására is. Az újra tanult mozgások hétköznapokban történő alkalmazás elengedhetetlenül fontos a célok elérésében. Az étkezés-, öltözés-vetkőzés, cipőfűzés, fésülködés, mosogatás, írás, hétköznapi eszközök használatának újratanulása – és megint folytathatnám a sort - mind-mind kihívást jelent, mely folyamatok újratanulása, elsajátítása, és otthon való alkalmazása egyrészt sikerélményt okoz, másrészt közelebb visz az önállóság eléréséhez.

A stroke okozta beszédkárosodás helyreállítási folyamatába a konduktor is bekapcsolódik. A konduktív beszédfejlesztési programban a fejlesztés a többi funkcióval - így a mozgással együtt - összekapcsolva történik. A koordinált beszédhez koordinált mozgás szükséges. Ahogy a mozgáskoordináció javul, javul a beszéd is. A foglalkozások alatt többek között – a hangadáshoz szükséges feltételek megteremtése miatt – légző-, és fújófeladatok, tükör előtt végzett nyelv-, ajak-, és állkapocs feladatok, ritmusgyakorlatok, beszédmegértési feladatok végzése, utánmondás, betűolvasás, írás, számolás, valamint értelmi fejlesztés történik.

A fejlődéshez, a fő cél eléréséhez nagyon fontos, hogy a tanult feladatokat otthon is alkalmazzák. A megváltozott körülményekre építve megváltozott, de aktív napirend kialakítására van szükséges, valamint elengedhetetlenül fontos szerepet játszanak a családtagok, hozzátartozók az elfogadásban, fejlődésben, az optimális segítségnyújtásban s a reintegráció folyamatában.

A konduktív pedagógiáról

Kulcsár-Domján Rita


Kulcsár-Domján Rita
Konduktor-tanító, pedagógus

Elérhetőségeim:
Telefon: 06-70/628-60-02
E-mail: konduktivrehabilitacio@gmail.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja