SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Az élet első influenzája meghatározza, hogyan reagálunk később a vírusra

Családinet [cikkei] - 2016-11-13
Az influenzával való első találkozás meghatározza, hogy a későbbiekben miként reagál az ember szervezete a vírusra - állapították meg amerikai kutatók.
Az élet első influenzája meghatározza, hogyan reagálunk később a vírusra

A Science tudományos folyóiratban közölt tanulmány készítői az A típusú influenzavírus 18 törzsét és a vírus felszínén lévő hemagglutinin nevű fehérjét vizsgálták meg - írta a BBC News.

A szakemberek szerint ennek a fehérjének mindössze két típusa van és az ember azzal szemben lesz védett, amellyel először találkozik a szervezete, a másik azonban továbbra is fenyegetést jelent a számára.

A tucsoni Arizonai Egyetem és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az eredményeik magyarázatot adhatnak arra, hogy egyes influenzajárványok miért okoznak több halálesetet és súlyos megbetegedést a fiatalok körében.

Amikor az ember immunrendszere először találkozik egy influenzavírussal, az ellenanyagot, antitesteket kezd termelni, hogy megcélozza a vírus felszínéből - nyalókaszerűen - kiálló hemagglutinin receptorfehérjét, amelynek tehát csak két változata van.

A Michael Worobey vezette kutatócsoport "kék és narancssárga nyalókákat" különböztetett meg. A szakemberek szerint az 1960-as évek vége előtt született emberek a "kék nyalókás" influenzavírusoknak - H1 vagy H2 - voltak kitéve gyerekkorukban. Az életük folyamán ők ritkán betegedtek meg másik "kék nyalókás" influenzavírusoktól, mint például a madárinfluenza néven ismert H5N1, de belehalhattak a "narancsságra" H7N9 típusú influenzába.

Pont az ellenkező jelenség figyelhető meg azoknál, akik az 1960-as évek végén születtek és így a "narancssárga nyalókás" influenzavírusnak - H3 - voltak kitéve.

A kutatók a H5N1 és a H7N1 madárinfluenza-vírussal fertőzött emberek kezelési adatait vonták vizsgálat alá. Az eredmények 75 százalékos védettséget mutattak a súlyos betegség kialakulásával és 80 százalékos védelmet az elhalálozással szemben azoknál a pácienseknél, akik gyermekkorukban ugyanilyen fehérjéjű vírusoknak voltak kitéve.

Worobey szerint az eredmények magyarázatot adhatnak arra, hogy az 1918-as influenzajárvány miért volt pusztítóbb a fiatalok körében. "Azokkal a fiatal felnőttekkel a H1-es típus végzett és az évtizedekkel később elemzett vérminták szerint elég nagy a valószínűsége, hogy az érintett személyek H3-as típussal találkoztak elsőként gyermekkorukban vagy védtelenek voltak a H1-gyel szemben" - magyarázta a szakember.

Forrás: MTI
Fotó: cuteimage/FreeDigitalPhotos.net

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)
A szerkesztő ajánlja