Néma trombózis: tünetei nincsenek, ám halállal végződhet

Mélyvénás trombózis, a néma gyilkos

A mélyvénás trombózis (DVT) egy olyan életet veszélyeztető állapot, amikor különböző okok miatt aktiválódnak az alvadási faktorok – pl. érfal sérülése, gyulladás, daganatok, pitvarfibrilláció, genetikai hajlam, stb.- ezáltal vérrögök keletkeznek az erekben, melyek akadályozzák a normál keringést. Ha van tünete, akkor ezeket tekintve a leggyakoribb az érintett végtag fájdalma, livid (kékeslilás) elszíneződés, ödéma, valamint járáskor fokozódó fájdalom. Az állapot nagy veszélye, hogy a keletkezett vérrög egésze vagy egy-egy részei leszakadhatnak, így a véráramba kerülhetnek, és ezáltal elérhetik az olyan fontos szerveket is, mint pl. a tüdő, és embóliát okozhatnak ott. A tüdőembólia az életet is veszélyeztetheti, attól függően, hogy hol zárta el a keringés útját a vérrög (amennyiben mindkét főtörzs artériáját, abban az esetben fordulnak elő a hirtelen halálozások).

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája azonban felhívja a figyelmet arra, hogy gyakran előfordul ún. néma trombózis is, amikor nincs semmilyen tünet, ami mélyvénás trombózisra utalna. Nem ritka, amikor pl. poszttrombotikus szindróma okozta panaszok (pl. fájdalom, ödéma, a bőr barnás elszíneződése, súlyos visszértágulatok) ultrahangos kivizsgálása során derül fény a korábbi problémára. De ez még a jobbik eset, ugyanis ha valaki nem veszi észre, hogy mélyvénás trombózisa van, akkor megfelelő kezelés nélkül a thrombus (vérrög) bármikor leszakadhat és tüdőembóliát okozhat. Néhány esetben a tüdőembólia sem tűnik fel a betegnek, mert legfeljebb köhög és kisebb légzési nehézségei vannak pár órán át: ilyenkor microembolizációról beszélünk. Ha már vért köhög fel, az már riasztó tünet lehet.
 

A tüdőembólia tünetei:
 

• fájdalmas köhögés
• fulladás
• nehézlégzés
• véres köpet
• mellkasi fájdalom

A néma trombózist is meg lehet előzni

Látható tehát, hogy a néma trombózis ugyanolyan veszélyes – ha nem veszélyesebb - a tünetekkel járó állapotnál, éppen ezért nagy gondot kell fordítani a prevencióra! Amennyiben fokozott rizikócsoportba tartozik DVT tekintetében (pl. genetikai hajlam, pitvarfibrilláció, daganatok, korábbi trombózis), akkor mindenképp keressen fel szakembert, hogy egyeztessenek arról, van-e szükség véralvadásgátló terápiára, illetve milyen óvintézkedéseket szükséges betartania, hogy elkerülhesse a bajt!

Arról, hogy van-e genetikai hajlama, laborvizsgálattal győződhet meg- erre leginkább akkor van szükség, ha a családjában előfordult már trombózis, de érdemes a vizsgálatot családalapítás és hormonális fogamzásgátlás megkezdése előtt is elvégeztetni, hiszen ezen esetekben is jelentősen megnő a vérrögök kialakulásának esélye!

Prof. Blaskó György felhívja a figyelmet arra is, hogy miután kiderült a betegnél a néma trombózis, mindenképp keressen fel szakembert, aki kivizsgálja az állapot bekövetkeztének okait és javaslatokat tesz a továbbiakra (véralvadásgátló kezelés, életmódbeli változtatások).                                  

Forrás: Trombózisközpont
Fotó: George Hodan/PublicDomainPictures.net