SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Gyorséttermi ételek és finom pékáruk depressziónövelő hatása

Stifter-Kajáry Cecília [cikkei] - 2020-12-02
Minél több gyorséttermi ételt fogyasztunk, annál nagyobb a depresszió kockázata. Az egyes élelmiszereknél az eltérő szénhidrát- és zsírsavtartalom miatt eltérő étrend-depresszió kapcsolat alakulhat ki.
Gyorséttermi ételek és finom pékáruk depressziónövelő hatása

A gyorséttermekben kapható ételek és egyéb péksütemények fogyasztása depressziót válthat ki - olvashatjuk egy új spanyol tanulmányban. A Las Palmas de Gran Canaria és Granada Egyetem kutatói szerint azon fogyasztók körében, akik előnyben részesítik a fánkot, croissant-t, hamburgert, hot dogot és pizza-t 51%-kal nagyobb esélyben alakul ki depresszió, mint azoknál, akik mindezekből keveset vagy egyáltalán nem fogyasztanak. Ezek a személyek nagyobb valószínűséggel voltak egyedülállóak, kevésbé aktív életet élnek és rossz táplálkozási szokásaik voltak; többek között kevesebb gyümölcsöt, diót, halat, zöldségeket és olíva olajat fogyasztottak. A PublicHealth Nutrition hasábjain megjelent cikk szerzője; Almudena Sánches-Villegas szerint egy bizonyos ½dózis-hatás½ figyelhető meg, mely a következőkben foglalható össze: ½Minél több gyorséttermi ételt fogyasztunk, annál nagyobb a depresszió kockázata!½ A vizsgálatban 8964 olyan személy vett részt, akinél még soha nem diagnosztizáltak depressziót és nem szedtek antidepresszánst. Az utánkövetés során 493 vizsgált személynél vagy diagnosztizálható volt a depresszió, vagy antidepresszánsokat kezdett el szedni.

Jelenleg nem sokat tudunk arról, hogy milyen szerepet tölt be étrendünk a depresszió tekintetében – állítják, de valójában több kutatás már létezik ezzel kapcsolatban -, de korábbi vizsgálatok arra utalnak, hogy bizonyos tápanyagok preventív jelleggel bírhatnak.½ Ezek közé tartoznak a B-vitaminok, az omega3 zsírsavak és maga az olíva olaj, melyek mindegyike egy gyorséttermi ételekből és finom pékárukból álló étrendből hiányzik. A tanulmány a mediterrán étrendet egy lehetséges depressziókockázat-csökkentő étrendként említi meg.

A kutatók ugyan felismerik a fiziológiai-biológiai összefüggéseket a kardiovaszkuláris betegségek, a gyulladás és a depresszió között, ám a táplálkozás és a gyulladásos folyamatok közti összefüggésről már nem esik szó! Különös hangsúlyt kapnak a transz zsírok, melyben a tanulmány tárgyát képező élelmiszerek igen gazdagok és fogyasztásukon keresztül a szív-érrendszeri betegségek kockázatával egyben a depresszió kockázata is nő. A péksütemények többek között magas szénhidráttartalmuk, magas glikémiás indexük és glikémiás terhelésüknél fogva hatással vannak például a szerotonin szintekre is. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az egyes élelmiszereknél az eltérő szénhidrát- és zsírsavtartalom miatt eltérő étrend-depresszió kapcsolat alakulhat ki, vagyis egyik-másik összetevő kisebb-nagyobb mértékben lehet felelős a kockázat kialakulásáért.

Összességében tehát elmondható, hogy a gyorséttermi ételek és a kereskedelemben kapható péksütemények egyes összetevői (bizonyos zsírsavak és szénhidrátok) befolyásolják a depresszió és egyéb betegségek kialakulását. Ugyanakkor a kutatók nem vesznek figyelembe egyéb kutatási eredményeket, melyek szerint a táplálkozás és a depresszió a táplálkozás gyulladásfokozó hatásán keresztül függ össze. Az említett élelmiszerek gyulladásos folyamatokat indítanak el a szervezetben és ezek generálják a depressziós tüneteket. A spanyol kutatók mindezt nem mondják ki, hanem inkább adott élelmiszerekre koncentrálnak, nem egészében vizsgálnak különböző étrendeket, táplálkozási szokásokat. Látják az összefüggéseket a különböző betegségek és állapotok között, de a valódi ok: a táplálkozásunk által kifejlődött gyulladás megfogalmazása elmarad. Sánches-Villegas végül elismeri, hogy több ehhez hasonló vizsgálatra lenne még szükség, de minden esetre az ilyen típusú élelmiszerek fogyasztását mindenképpen szabályozni kell, mivel hatással vannak mind az egészségünkre (elhízás, kardiovaszkuláris betegségek), mind mentális hogylétünkre.

 

Forrás: Almudena Sánchez-Villegas, Estefania Toledo, Jokin de Irala, Miguel Ruiz-Canela, Jorge Pla-Vidal, Miguel González A Martinez-González: Fast-food and commercial baked goods consumption and the risk of depression. Public Health Nutrition March 2012 15: pp 424-432

Kép: Karolina Grabowska képe a Pixabay -en.

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.
A szerkesztő ajánlja