A méhtest és petefészek daganat az idősebb nők betegsége

2018-ban a női nemi szervekben kialakuló rosszindulatú daganatok közel 4800 hölgyet érintettek: ezek közül a méhtest-daganat (1756 fő) volt a leggyakoribb, a második legsűrűbben előforduló elváltozás a petefészekrák (1469 fő) volt, míg a harmadik helyen a méhnyakrák (1074 fő) állt. „A méhnyakrák elsősorban az aktív szexuális életet élő fiatalabb és középkorú nőket veszélyezteti, hiszen ez a daganattípus szoros kapcsolatban áll a nemi úton terjedő HPV vírussal. A védőoltásnak is köszönhetően csökken az előfordulása, illetve a korai stádiumban, rákmegelőző állapotban felismert méhnyaki elváltozások sebészeti eltávolításával szinte 99%-ban sikerül megelőzni a komolyabb betegség kialakulását. A méhtest- és a petefészekrák ellenben idősebb korban, 55-60 év felett jelentkezik, utóbbi jellemző párhuzamot mutat bizonyos emlődaganatok előfordulásával. Nagyon fontos tehát a rendszeres, évenkénti nőgyógyászati szűrés, ahol nem csak a méhnyakrákot szűrő citológiai mintavételre kerül sor, de speciális nőgyógyászati ultrahang segítségével fény derülhet az egyéb rosszindulatú elváltozásokra is. A nőgyógyászati daganatok esetében is elmondható, hogy a korai stádiumban felismerve nagyobb eséllyel gyógyíthatók.” – mondta Dr. Márkus László Tibor, az Affidea Magyarország nőgyógyász orvosa.

Ezek a legfontosabb képalkotó eljárások a nőgyógyászat terén

A képalkotó diagnosztika alapvető szerepet játszik a nőgyógyászati daganatok felismerésében, illetve az esetlegesen már kialakult rosszindulatú daganat stádiumának megállapításában és a terápia kialakításában. „A nőgyógyászat sztenderd képalkotó eljárása a speciális nőgyógyászati ultrahang, szinte ma már nincs olyan nőgyógyászati rendelő, ahol ne használnának ultrahangot. Ennek nemcsak a magzati diagnosztikában van szerepe, de ezzel ismerhetők fel a méhtest és a petefészek különböző elváltozásai is. Ha esetleg valakinél rosszindulatú daganat lehetősége merül fel, akkor MR vagy CT-vizsgálatokkal igazolják pontosabban a betegséget és annak kiterjedtségét.” – tette hozzá Dr. Márkus László Tibor.

A petefészekrák genetikai hátteréről

A női intim daganatok több ezer hölgyet érintenek évente, ennek ellenére nagyon kevesen járnak rendszeres nőgyógyászati kivizsgálásra. Mint más daganatos betegségeknél, itt is az életkor, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a káros szenvedélyek (alkoholfogyasztás és dohányzás) kockázati tényezőnek számítanak, ugyanakkor jelentős szerepet játszik a genetika is. „Ma már ismerjük azokat a génmutációkat, amelyek az intim rosszindulatú daganatok kialakulásáért felelősek, különösen igaz ez a petefészekrákra. – hangsúlyozta Dr. Márkus László Tibor - Ennek ellenére csak minden harmadik nő jár rendszeres nőgyógyászati szűrésre, és ez sem oszlik el arányosan a teljes lakosság között, vannak olyan társadalmi rétegek, ahol nagyon egészségtudatosak a hölgyek, és vannak olyan csoportok is, akik egyáltalán nem járnak szűrésre.”

Panaszok esetén rögtön orvoshoz kell fordulni

A képalkotó diagnosztika szerepe tehát elvitathatatlan a daganatos betegségek feltárásában és később a terápia kialakításánál, mindemellett a nőgyógyászati ultrahanggal számos egyéb kórkép is igazolható. Ezek közül az egyik leggyakoribb és talán legismertebb betegség az endometriózis, de ultrahanggal vizsgálják a miómákat, a polipokat, a fejlődési rendellenességeket, például a kettős méhet is. Ha az ultrahangnál pontosabb képre van szükség – például egy endometriózis műtét előtt – akkor MR-vizsgálattal térképezik fel az elváltozás lokalizációját. Végszóként nagyon fontos hangsúlyozni a rendszeres nőgyógyászati szűrés jelentőségét. Dr. Márkus László Tibor hozzátette: „Azoknak azonnal orvoshoz kell fordulni, akik különböző panaszokat érzékelnek. Ilyen lehet például a vérzési rendellenesség, a változó kor után fellépő vérzés, vér megjelenése a szexuális aktus közben, a zavaros, bűzös folyás, a hirtelen haskörfogat növekedés és az alhasi fájdalom.”

Nyitókép: depositphotos.com