SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Németh Noémi [cikkei] - 2024-12-15
A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Szamárköhögés Magyarországon: járványügyi helyzet

A 2024-es év első 45 hetében 1127 szamárköhögéses esetet regisztráltak Magyarországon. Ez kiugróan magas az előző évekhez képest: 2018 és 2022 között az azonos időszakra vetített éves középérték csupán 13 eset volt. A jelenlegi járvány az 1 év alatti csecsemők, a 40-49 éves felnőttek és a 60 év felettiek körében a legintenzívebb.

Csecsemőknél különösen fontos a megelőzés, mivel náluk alakulhatnak ki a legsúlyosabb szövődmények.
 

    KOLLÉGANŐNK SZEMÉLYES BESZÁMOLÓJA:    

szamárköhögés beszámoló

 

Drámai növekedés 2024-ben: a szamárköhögéses esetek száma Magyarországon

Egy 2014–15-ben végzett hazai kutatás szerint a szamárköhögés sok esetben felismeretlen marad. A vizsgált személyek 15%-a átesett a fertőzésen az előző évben, de csak 1%-uknál valószínűsítették tünetek alapján a betegséget. Ez arra utal, hogy a tényleges esetek száma jóval magasabb lehet a regisztrált eseteknél.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGyK) éves jelentései szerint Magyarországon 2013. és 2023. között évente 0-23 szamárköhögés megbetegedést regisztráltak. 

A legmagasabb esetszám 2019-ben fordult elő (23 fő), 2023-ban pedig mindössze két esetet jelentettek. Ezek alapján elmondható, hogy 2024 előtt ritka betegségnek számított Magyarországon a szamárköhögés.

2024-ben azonban már az év első 45 hetében elérte az 1127-et a bejelentett esetek száma - ez drámai növekedést jelent.
 

szamárköhögéses esetek száma

Forrás: semmelweis.hu, NNGyK heti jelentései

 

"Valószínűleg korábban is voltak szamárköhögéses esetek, csak vagy nem ismerték fel, vagy nem tudták igazolni, vagy nem jelentették. De a saját tapasztalatom is az, hogy a valóságban is hatványozottan több ilyen beteg fordult hozzánk ebben az évben, döntően augusztustól.

Év elején az RSV - vírus - is több betegséget okozott, mint a korábbi években. Bár a COVID lecsengett, de az immunrendszerünket sok szempontból befolyásolta" - mondja Dr. Hidvégi Edit gyermekorvos szakértőnk.

 

A 2024-ben regisztrált megbetegedések életkor szerint:
 

  • legtöbb eset csecsemőknél fordult elő (249 eset, 22%),
  • őket követték a 40–49 évesek és a 60 év felettiek.
  • A legkevesebb megbetegedést az 1–2 évesek és a 20–29 évesek körében azonosították.
  • csecsemők megbetegedési kockázata 12–17-szerese más korosztályokénak.
     

szamárköhögéses esetek életkor szerint

Forrás: semmelweis.hu, NNGyK heti jelentései

 

A szamárköhögés tünetei

A betegség tünetsora három fő szakaszra osztható:

Hurutos szakasz:

A tünetek hasonlítanak egy megfázásra:

  • tüsszögés,
  • orrfolyás,
  • enyhe láz,
  • és kezdeti köhögés jelentkezik.
     

Köhögési rohamok szakasza:
 

  • A köhögés fokozatosan erősödik, és jellegzetes rohamok formájában jelentkezik.
  • A rohamokat "húzó" belégzési hang, öklendezés vagy hányás kísérheti.

"Különösen az éjszakák voltak eseménydúsak, az egyik reggel már úgy ébredtem, hogy megrepedt a bordám az erős köhögés miatt" - így jellemezte a köhögést kolléganőnk, aki nemrég esett át a betegségen. Személyes beszámolóját itt tudod elolvasni: Szamárköhögésem velőt rázó története
 

Lábadozási szakasz:

A rohamok ritkulnak, de a köhögés még akár 2-3 hónapig is fennállhat.

Csecsemőknél az apnoe (légzésleállás) különösen veszélyes lehet, és gyakran életmentő orvosi beavatkozást igényel.


Csecsemők, gyerekek esetén milyen tünetekkel kell azonnal orvoshoz fordulni, van-e olyan tünet, ami jellegzetesen erre utalhat?

"Tüsszögés és orrfolyásnál még nem kell azonnal szamárköhögésre gondolni. De a gyakori szaggatott köhögés már nagyon is tipikus és figyelemfelhívó lehet. Ezért ha valaki ezt tapasztalja, legyen bármilyen korú is a beteg, javasolt 1-2 napon belül orvoshoz fordulni" - mondja Dr. Hidvégi Edit szakértőnk.


A szamárköhögés hangja

A következő videón hallhatod a szamárköhögés jellegzetes hangját. Csak akkor indítsd el a felvételt, ha biztosan készen állsz rá: a beteg, köhögőrohamokkal küzdő gyerekek, babák látványa felkavaró lehet.
 

 


 

 

Hogyan terjed a szamárköhögés?

 

A szamárköhögés cseppfertőzéssel, a levegőben terjed. Egy fertőzött személy köhögésekor vagy tüsszentésekor átadhatja a baktériumot a közelében tartózkodóknak.

A betegséget gyakran a családtagok, idősebb testvérek vagy nagyszülők terjesztik a csecsemőkre, anélkül, hogy tudatában lennének fertőzöttségüknek.


Milyen életkorban jelenti a legnagyobb veszélyt a szamárköhögés?

A szamárköhögés minden korosztályt érinthet, de bizonyos csoportoknál gyakoribb:

  • A 2023–24-es időszakban az EU/EGT országokban a legtöbb esetet csecsemőknél (1 év alattiak) és serdülőknél (10–19 évesek) jelentették.
  • A halálesetek elsősorban csecsemők körében fordultak elő, de 2016-tól kezdve a 60 év felettiek is jelentős részét képezik a pertussis miatti halálozásoknak.

A nemzetközi adatok összehasonlítása óvatos értelmezést igényel, mivel a felügyeleti rendszerek, laboratóriumi vizsgálatok és oltási gyakorlatok országonként eltérnek.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai alapján 2022-ben 2013 bejelentett esetről tudtak, ebből 365 személy szorult kórházi kezelésre (a betegek 18%-a).

Közülük

  • 110-en egy év alatti gyerekek voltak (30%)
  • 86-an 1-4 év közötti gyerekek (24%)
  • 128-an pedig 30 évesek vagy annál idősebbek (35%).

"Ez az életkori megoszlás is mutatja, hogy a szamárköhögés ellen még nem oltottak (kis csecsemők), illetve akiknél az oltás hatása már jelentősen csökkent (30 év felettiek) teszik ki a bejelentett betegek 2/3-át" - összegezte Dr. Hidvégi Edit gyermekorvos szakértőnk.


Halálozási arány (Európában):

2011-2022 között:

  • 103 haláleset történt,
  • 67%-uk csecsemő,
  • 24%-uk pedig 60 éves vagy annál idősebb volt.

2023-2024. április között:

  • 19 haláleset történt,
  • 58%-uk csecsemő,
  • 42%-uk 60 évesnél idősebb felnőtt volt.

 

Milyen szövődményekkel járhat a szamárköhögés?

A szamárköhögés legsúlyosabb szövődményei általában a csecsemőknél jelentkezhetnek:

  • Tüdőgyulladás
  • Tüdőlégtelenség
  • Görcsrohamok
  • Kiszáradás és súlyos fogyás - mivel a köhögési rohamok között is nehéz az etetés-itatás, valamint a köhögés következtében hányás is jelentkezhet 
  • Ritka esetekben halál, amely leginkább a 3 hónaposnál fiatalabb csecsemőket érinti.


A szamárköhögés kezelése

A szamárköhögés kezelése antibiotikummal történik, és nagyon fontos, hogy minél előbb megkezdődjön.

"Nagyon fontosnak tartom azt hangsúlyozni, hogy azért kell az ilyen súlyos köhögés esetén minél hamarabb orvoshoz fordulni, mert megfelelő antibiotikum adásával csak a korai szakban lehet a bakteriális fertőzést gyógyítani.

Később már a baktériumokat a beteg immunrendszere eltávolítja, de a köhögés megmarad, ilyenkor az antibiotikum adása már csaknem hatástalan. Sokkal elhúzódóbb lesz ilyenkor a köhögés, míg időben megkezdett helyes kezeléssel a baktériumok hamar elpusztulnak, és csak pár hétig tart, valamint enyhébb lesz az utólagos köhögéses periódus" - mondja Dr. Hidvégi Edit.


Hogyan lehet megelőzni a szamárköhögést?

Szamárköhögés elleni védőoltás

A megelőzés leghatékonyabb eszköze a védőoltás. Magyarországon a gyerekek oltási üzemterve biztosítja a pertussis elleni immunizációt:

  • 2, 3 és 4 hónapos korban alapimmunizálás
  • 18 hónapos korban emlékeztető oltás
  • 6 éves korban további emlékeztető oltás
  • 11 éves korban újabb emlékeztető oltás az iskolai kampányoltások részeként

A terhes nők oltása is javasolt, amely az újszülötteket is védi, amíg megkapják az első oltásaikat. A csecsemővel egy háztartásban élő családtagok részére szintén fontosnak tartják az emlékeztető oltás felvételét.

Természetesen nagyon fontos a gyakori és helyes kézmosás, illetve az otthoni felületek (pl. kilincsek) rendszeres fertőtlenítése, valamint a mindennapos intenzív szellőztetés.
 



 

Meddig tart a védettség a védőoltás után?

A szamárköhögés elleni védelem nem tart egész életen át, függetlenül attól, hogy oltás vagy fertőzés által alakult ki. Az oltás utáni első években a vakcinák hatékonyan védenek a súlyos tünetekkel járó fertőzésekkel szemben, de ez az immunitás idővel csökken.

Az oltásból származó védelem általában 2-12 év alatt gyengül, míg a betegség átvészelése által kialakult immunitás 4-20 évig tarthat.

Akik csak acelluláris vakcinát kaptak (ezt a típusú oltást Magyarországon a 11 évesek oltásánál használják), gyorsabban veszíthetik el a védettségüket, mint azok, akik teljes-sejtes vakcinát is kaptak. Emiatt a védőoltások ismétlő adagjainak időzítése különösen fontos.
 

Mikor javasolt újra beoltatni magunkat és a gyermekünket?

Dr. Hidvégi Edit szakértőnket kérdeztük a témáról. 

"Szinte minden oltás hatása 5-10 év után kezd gyengülni, de jó immunitás esetén nem szükséges az újraoltás. Kiemelten fontos az újszülöttek és a 3 hónap alatti csecsemők környezetének oltása, mivel ők védtelenek.

Aki várandósság alatt kapja meg az oltást, az egyben a magzatát is védi, mivel az ellenanyagok átmennek a méhlepényen, illetve az anyatejbe is bekerülnek, amivel szintén a legkisebbeket védhetjük a fertőzéstől.

Azok oltása is lényeges lehet, akik valamilyen immunszuprimáló kezelésben részesülnek bármely életkorban" - mondja a szakértő.
 

Honnan tudhatjuk, hogy fennáll-e még a védettségünk a szamárköhögéssel szemben?

"Laboratóriumban vérből meghatározhatók a Bordetella pertussis toxin elleni (IgG és IgA típusú) ellenanyagok. Az IgA emelkedés mutatja a fertőzést, az IgG ellenanyag szintje pedig azt, hogy fennáll-e még a védettség a fertőzéssel szemben" - mondja a szakértő.
 

A beoltott betegeknél is előfordulhatnak súlyos reakciók?

"Akit beoltanak, annál sem 100%-osan biztos, hogy kialakul a megfelelő védettség. Ezért is alkalmaznak a 2 hónapos oltás után 3 és 4 hónapos korban, ill. későbbiekben is emlékeztető oltásokat, hogy az immunrendszer egyre több ellenanyagot termeljen. Sajnos vannak eleve rossz immunrendszerrel született babák, náluk sokkal kisebb lesz a védettség még 3 oltás után is" - tudtuk meg Dr. Hidvégi Edittől.
 

Mit tehetnek a szülők?
 

  • Ismerjék fel időben a tüneteket: Ha gyermeküknél szokatlan, rohamokban jelentkező köhögést észlelnek, forduljanak orvoshoz.
  • Biztosítsák az oltási terv betartását: Ellenőrizzék, hogy gyermekük időben megkapta-e az életkorának megfelelő védőoltásokat.
  • Kerüljék a fertőzési kockázatot: Különösen a csecsemők környezetében legyenek óvatosak, és figyeljenek a megfelelő higiéniai szabályok betartására.
  • Kérjenek tanácsot orvosuktól: Amennyiben bármilyen bizonytalanság merül fel, érdemes orvosi véleményt kérni.
  • A szamárköhögés elleni védekezés kulcsa a megelőzés, az időben felismert tünetek és a megfelelő orvosi ellátás. A szülők és a közösségek együttműködése alapvető a betegség terjedésének megfékezésében.


Hogy védhetjük meg az újszülötteket és a csecsemőket, milyen óvintézkedésekre van szükség?

"A várandós nők oltassák be magukat, a picit ne vigyék közösségbe, amíg a kötelező oltást meg nem kapja, ill. utána 2 hét kell, mire az első fokú védettség (ez az, ami még nem teljes) kialakul.

Ne jöjjenek látogatni, különösen olyanok, akik csak kicsit is meg vannak fázva. Tartsák be a higiénés szabályokat (l. kézmosás). A szoptatás itt is jelentős védelmet nyújthat- hívja fel a figyelmet Dr. Hidvégi Edit gyermekorvos szakértőnk.
 

    OLVASD EL EZT IS:    


Miért terjed most ilyen gyorsan a szamárköhögés?

Magyarországon a csecsemők és kisgyermekek körében a szamárköhögés elleni átoltottság meghaladja a 99%-ot. Ez igen magas arány, amely meghaladja a nyájimmunitáshoz szükséges 95%-os küszöböt.

Azonban Európa-szerte jelentős eltérések vannak: az EU/EGT átlagos átoltottsági szintje csak 94%, így számos ország nem éri el a szükséges szintet. Ezekben az országokban a járványok gyakoribbak, és az onnan behurcolt esetek számának növekedése Magyarországon is növeli a fertőzés terjedésének kockázatát.

A COVID-19 világjárvány alatt alkalmazott korlátozó intézkedések, például a kijárási tilalmak, a maszkviselés és a társadalmi távolságtartás jelentősen csökkentették a pertussis terjedését. Ez azonban azt is eredményezte, hogy a lakosság természetes védettsége csökkent. A fogékony személyek száma időközben kritikus tömeget ért el, ami elősegítette a betegség ismételt terjedését.

Továbbá a szamárköhögés elleni védőoltások hatékonysága idővel csökken, mivel az oltás nem biztosít életre szóló védettséget. Az acelluláris (sejtmentes) pertussis oltóanyagok használata szintén hatással lehet a kórokozó evolúciójára: bizonyos törzsek képesek kikerülni az oltás által nyújtott immunitást.

Ezek a tényezők együtt jelentősen hozzájárulnak a szamárköhögés esetszámának növekedéséhez minden korcsoportban. Különös aggodalomra ad okot, hogy a betegség súlyos következményekkel járhat a csecsemők számára, akik a legvédtelenebb korosztályt képviselik.
 

Miért aluldiagnosztizált a betegség?

A gyerekkor után a regisztrált esetszámok csökkennek, részben azért, mert a felnőttek kezelése során ritkán merül fel a szamárköhögés gyanúja. Az idősebbeknél gyakran ismeretlen okú, elhúzódó köhögésként diagnosztizálják. Az aktuális járvány azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a szamárköhögés nem kizárólag gyerekbetegség.

 

A cikket lektorálta Dr. Hidvégi Edit gyermekorvos szakértőnk:

Dr. Hidvégi Edit
 

Indexkép: semmelweis.hu, NNGyK heti jelentései

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja