SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Tévhitek a koleszterinről

Családinet [cikkei] - 2008-03-18
A Magyar Szív Egyesület oktató-szűrő koleszterinkampánya sikerességét igazolja az is, hogy sokan tartják fontosnak a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzését. Egyre többet tudnak a magas koleszterinszintről, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőjéről, és egyre többet a megelőzés lehetőségéiről is. Azonban még mindig sok, a koleszterinnel kapcsolatos tévhit tartja magát a köztudatban. Tisztázzuk őket együtt!
Tévhitek a koleszterinről

1. Tévhit:
a koleszterinnek kizárólag káros hatása van

A koleszterin bizonyos mértékben szervezetünk számára elengedhetetlenül fontos vegyület: jelen van minden szövetben, szervben; sejtek, hormonok és vitaminok alkotórésze. A koleszterin felel az érfalak rugalmasságáért is. Tehát megfelelő, normális mennyiségű koleszterinre - amelyet szervezetünk állít elő (ez körülbelül 1000-1500mg/nap) – kifejezetten szükségünk van. Ez pedig semmiképpen nem tekinthető káros hatásúnak.
A bajt az okozza, hogy a különféle állati eredetű táplálékokkal bevitt koleszterin – köszönhetően a telített zsírsavak jelenlétének - oly mértékben emeli meg a normális koleszterinszintet, hogy az komoly kockázati tényezőként jelenik meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A magas koleszterinszint azzal okozhat egészségügyi problémát, hogy fokozatosan, évtizedek alatt eltömíti az életfontosságú artériákat, amelyek a szívet táplálják. A legtöbb szívroham azokkal a plakkokkal függ össze, amelyek koleszterinből és zsírból épülnek fel.
Összegezve: a koleszterin szervezetünk számára szükséges vegyület, túlzott mennyiségben azonban káros élettani hatású.

2. tévhit
„nincsenek tüneteim, tehát nem lehet magas a koleszterinszintem”

Egyike a leggyakoribb, a koleszterinnel kapcsolatos tévhiteknek. A magas koleszterinszintnek ugyanis sokáig nincsenek látványos tünetei, de pont ezen tulajdonsága miatt az egyik legalattomosabb kockázati tényező. Ezért kell koleszterinszintünket rendszeresen méretni, értékeiről pedig szakemberrel konzultálni. Ma nemcsak Magyarországon, de a világon bárhol, a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozási arány a legmagasabb valamennyi közül. Azaz, a legtöbben ebben a betegségben halnak meg. A magas koleszterinszint pedig az első számú kockázati tényező!
Összegezve: a magas koleszterinszint tünetek nélkül ölhet!

3. tévhit:
öröklött tényezőknek nincs szerepük a magas koleszterinszint kialakulásában

A genetikai tényezőknek is szerepe van, de a magas koleszterinszint kialakulásáért elsősorban a táplálkozás és az életmód felel. (Mindkettő olyan tényező, amelyeket a legkönnyebben tudjuk befolyásolni.) A koleszterinszint egyébként az életkor előrehaladtával is növekszik, sőt ma már azt is tudjuk, hogy a hormonális változások miatt, az  LDL- koleszterinszint jelentős mértékben növekszik a változókorban levő nőknél is.
Összegezve: genetikai tényezők is felelnek a magas koleszterinszintért, de elsősorban a táplálkozás és az életmód.

4. tévhit:
a koleszterin értékek személyre szabottan számítanak magasnak

Normál esetben (nem történt még szív-és érrendszeri esemény) a normális koleszterinszint felső határa 5,0 mmol/l, e felett emelkedett vagy magas koleszterinszintről beszélünk. A magas koleszterinszint valójában nem jó, jelzésértékkel bír, de hogy kell-e kezelni, és mennyire kell csökkenteni a szintjét, az az egyéb betegségek, a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség jelenlététől is függ. (Szívinfarktus után például a normálisnál jóval alacsonyabb koleszterinszint elérése a cél.)

Összegezve: az 5,0mmol/liter érték küszöbszámnak számít. Az e feletti értékek esetében kell elgondolkodni a csökkentés mértékén és a terápia jellegén.

5. tévhit:
a magas koleszterinszint nem csökkenthető
Az állítás nem igaz, ugyanis a magas koleszterinszint részben azzal csökkenthető, hogy csökkentjük étrendünk koleszterintartalmát, változtatunk életmódunkon, többet sportolunk, átalakítjuk étkezési szokásainkat, vagy gyógyszeres megoldással, a belső szintézis csökkentésével. Népességvizsgálatok igazolták, hogy a táplálkozás és életmódbeli változtatásokkal, valamint speciális gyógyszerek szedésével hatékonyan csökkenthető a koleszterinszint, ami egyértelműen mérsékli az erek elmeszesedését.
A táplálkozástudományi szakemberek az egyes országok statisztikai adatait (táplálkozási szokások, megbetegedési, halálozási statisztikák) értékelve arra a következtetésre jutottak, hogy ahol magas az állati eredetű, túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó zsírok fogyasztása, ott magasabbak a vér koleszterinszintjének értékei. Ennek következtében gyakoribb a szívkoszorú érelmeszesedés és a szívinfarktus előfordulása is. Azokban az országokban azonban, ahol a koleszterint nem vagy kis mennyiségben tartalmazó ételek nagyobb mértékben vannak jelen, mint az állati eredetű táplálékok – kevéssé ismerik a magas koleszterinszint fogalmát.
Összegezve: a magas koleszterinszint hatékonyan csökkenthető az életmód átalakításával, a bevitt koleszterin csökkentésével, gyógyszerrel esetleg ezek kombinációjával.

6. tévhit:
a magas koleszterinszint kialakulásáért csak a helytelen táplálkozás felel
A fenti tételmondat csak részben hamis, mert a helytelen táplálkozáson kívül akadnak más, kockázati tényezők, amelyek jelentős része kiiktatható lenne.
A magas koleszterinszint kialakulásának befolyásolható kockázati tényezői: a dohányzás, a mozgáshiány, az állandó stressz, a túlsúly, jelentős mennyiségű alkohol fogyasztása, sok só fogyasztása (ajánlott napi 5 g alá leszorítani). Ezeken a tényezőkön mi magunk is tudunk változtatni.
Összegezve: a táplálkozáson kívül vannak még más kockázati tényezők is


7. tévhit
a szűrővizsgálat sok időt vesz igénybe

Nem igaz, a szűrővizsgálathoz ugyanis egyetlen csepp vér elegendő. A koleszterinszint-mérést a vércukorméréshez hasonló módon, az ujjbegy megszúrásával nyert vérminta segítségével is el tudják végezni. Először az ujjbegyet fertőtlenítik, majd az egyszer használatos steril tűvel vagy speciális tollszerű (pen) eszközzel szúrják meg. A kibuggyant vért tesztcsíkra cseppentik. A tesztcsíkon a vérmintában lévő lipidek (vérzsírok) 2-3 perc alatt színreakciót adnak. A csíkot a fotometriás készülékbe helyezve, meg lehet mérni a kialakuló szín hullámhosszát, ami tájékoztató információt ad a vér összkoleszterin-szintjéről. A koleszterinszintet adó érték összetevőinek részletes meghatározása csak akkor szükséges, ha a koleszterinszint összességében emelkedett. (Ehhez már vénás vérvétel szükséges.)
Összegezve: az összkoleszterinszint az ujjbegyből vett egyetlen vércseppből kimutatható. Magas koleszterinszint esetén részletes analízisre, vénás vérvételre van szükség.

További információért látogasson el a www.koleszterinszint.hu weboldalra.

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja