SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Agyunkban ketyeg egy belső óra, és a szemünk kalauzolja

Szőke Judit [cikkei] - 2008-06-26
A görög eredetű szó, bioritmus alatt az ember főbb életfunkcióinak szakaszos ismétlődése, különösen az alvás és az ébrenlét váltakozása értendő. De az ezoterika, majd a tudomány már a századfordulón fényt derített arra: kicsit többről is szó van. Mi magunk is tapasztalhatjuk, hogy vannak jobb és rosszabb napjaink. Van, hogy fáradékonyabbak, csökkent teljesítményt produkálók vagyunk, míg máskor szárnyalunk. Vajon miért?
Agyunkban ketyeg egy belső óra, és a szemünk kalauzolja

A bioritmust három, egymással összefüggő ciklus - szó szerint ciklus, hiszen görbével ábrázolható, a fizikai, az érzelmi és a szellemi alkotja -, s ennek alapján előre megtudhatjuk, milyen napokon vagyunk csúcsformában, amikor különleges aktivitásunkat siker kíséri, és mikor vannak a rossz napjaink, melyekre előre gondosan felkészülhetünk.

A bioritmus elméletnek az az alapja, hogy a pozitív fázisban energiánk, teljesítőképességünk nagyobb, itt tudunk maximális teljesítményt kifejteni. Könnyebben megoldjuk azokat a feladatokat, melyek a bioritmus negatív szakaszában már nehézséget jelentenek.
A bioritmus program szerint a születési időpont birtokában a kritikus napjaink előre kiszámíthatóak. Mit jelent az előre felkészülés? A fizikailag kritikus napokon nem célszerű szervezetünket fokozott erőpróbának kitenni, ha lehetséges, kerüljük a műtétet, ugyanis ilyenkor erősebb a vérzés, lassabb a sebgyógyulás, csökken a fájdalom-tolerancia.

A bioritmus negatív fázisa a szervezet alacsonyabb működési szintjét jelzi. A legkritikusabb időpont, amikor a ciklus előjelet változtat, azaz a pozitívból negatív fázisba lép, és fordítva. Statisztikai adatok szerint az üzemi és közlekedési balesetet szenvedők nagy százaléka éppen ezen a kritikus napon esik a baleset áldozatául. Más adatok szerint az elhalálozások 80%-a is erre a kritikus napra esik. Ezeken a napokon érzékenyebbek vagyunk az időjárási frontokra, reakcióidőnk megnő, ítélőképességünk csökken.

Milyen messzire vezethető a bioritmustan? Néhány évtizede ismert, hogy az embernek van egy belső órája. A 60-as években egy német pszichológus önkénteseket zárt hetekre egy sötét pincébe. Semmi nem utalt a napszakra, az emberek mégis szinte teljesen normális napi ritmus szerint éltek. A kutatók számára a kísérlet eredménye egyértelmű volt: az ember rendelkezik egy belső órával.
Arra is fény derült - stílusosan szólva -, hogy a napfény hiányában a belső óra kissé késik. Azóta a kutatók megtalálták az agyban az óra helyét, és elemezték is annak szerkezetét.

A szakirodalom szerint van a szervezetben egy központi óra is. Egy kukoricaszem méretű központ az agyban, amit SCN-nek neveztek el. Az SCN-ből vezetnek idegpályák többek között oda, ahol az alváshormont, a melatonint állítja elő a szervezet. Az alvásritmust és ennek hatására a szervezet több más bioritmusát is ez a központ dirigálja. Ha a reggelt vesszük kiindulópontnak, az SCN azzal kezdi "munkáját", hogy 6 óra körül a vér melatoninszintjét csökkenti. Ennek következményeként emelkedik a vérnyomás, a pulzus és a testhőmérséklet. A reakcióképesség nő, és 7 óra körül a szervezetet ellepi az aktiváló szexhormon. Hm…
Dél körül a szervezet oxigénellátása optimalizálódik, ugyanis ilyenkor a legnagyobb a vér vörösvértest koncentrációja. Délután a legmagasabb a légzésritmus, ilyenkor a leggyorsabbak a reflexek. 4 óra körül éri el a testhőmérséklet, a vérnyomás és a pulzus a legmagasabb szintet. 6 óra körül már a szervezet a munka után regenerálódni akar. Késő este a fájdalomérzékenység a legmagasabb. Ugye, hogy a fogfájás ilyenkor erősebb, a láz is felszökik? Két órával az elalvás előtt adja ki az SCN az utasítást a melatoniszint növelésére. Szinte lehetetlen ettől a ritmustól eltérni. Aki mégis megpróbálja, mint pl. az éjszaka dolgozók, a gyakorlat szerint többször betegszik meg, és pszichikailag kevésbé terhelhető.
A tudósok azon töprengtek, mi is határozhatja meg a belső ritmust. A világos vagy sötét időszakokat kizárták, hiszen a vak embereknek ugyanúgy működik a belső órája. Aztán megdöbbentő felfedezést tettek: azok a vak emberek, akik kozmetikai okokból az elvileg funkció nélküli igazi szemet üvegre cserélték, elvesztették a megszokott napi ritmusukat. Ugyan továbbra is megvolt az ébrenlét és alvás ritmusuk, a napjuk azonban a legtöbb esetben hosszabb lett, mint 24 óra. A belső órájuk "szabadon járt", ahogy azt a tudósok nevezték. Minden nap egy kicsit késett, anélkül, hogy azt valaki visszaállította volna a helyes időre.
Nemrégiben az agykutatók felfedezték ennek fiziológiai hátterét. A szem a már ismert látóidegei mellett egy harmadik féle látóideggel is rendelkezik. Ezek a látóidegek nem tesznek mást, mint a belső órát segítik abban , hogy az magát korrigálni tudja nap mint nap a nappalok és éjjelek váltakozásának megfelelően.
Az interneten találhatunk bioritmus-kalkulátort. Próbálgassuk ki, igazolja-e mindennapjainkat! Érdemes a párunkét is elkészíteni, hogy lássuk, mikor mire számíthatunk, mikor lesz teljes az összhang…Ha nem hiszünk benne, akkor is jó szórakozás.

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Magát okolta a kisfiú, amiért megrúgta az edző - nyilatkozott az édesanya, aki az internetről tudta meg, mi történt

Magát okolta a kisfiú, amiért megrúgta az edző - nyilatkozott az édesanya, aki az internetről tudta meg, mi történt

"Ő azt hitte, hogy annyira rosszat tett, hogy ezt megérdemelte. És még szégyellte is" - mondta el az anya.
A fiatalabb cukorbetegeknél magasabb a rák kialakulásának kockázata

A fiatalabb cukorbetegeknél magasabb a rák kialakulásának kockázata

A diabétesz jelentősen megnöveli a daganatok kockázatát, elsősorban a 40-54 évesek körében - derül ki a Semmelweis Egyetem Diabetes Research and Clinical Practice nevű szaklapban publikált friss kutatásából. A több mint hárommillió magyar páciens adatait feldolgozó elemzés szerint a rák előfordulásának kockázata már a cukorbetegség diagnosztizálása előtt emelkedni kezd, és a rákövetkező évben tetőzik. A szakemberek ezért a szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozzák.
Plüss állatokat gyűjt a kis betegeknek a Szent János Kórház gyermeksebészete

Plüss állatokat gyűjt a kis betegeknek a Szent János Kórház gyermeksebészete

Töltsük fel együtt a kifogyott készletet: a plüss állatokkal a beteg gyerekek bátorságát szokták jutalmazni.
Életműdíjat kapott korábban Novák Katalintól a férfi, aki felrúgott egy gyereket a szolnoki kalandparkban

Életműdíjat kapott korábban Novák Katalintól a férfi, aki felrúgott egy gyereket a szolnoki kalandparkban

Az elkövető kilétére hamar fény derült - A. Tibor már reagált is az eseményekre.
Tudtad, hogy nyáron a szemed a vízben is veszélynek lehet kitéve?

Tudtad, hogy nyáron a szemed a vízben is veszélynek lehet kitéve?

Mielőtt belevetjük magunkat a nyárba, illetve a medencébe vagy épp a Balatonba, jó, ha tudjuk, hogy nem csupán a bőrünket kell felkészíteni a nap káros sugarai ellen, szemünk megfelelő UV védelme ugyanúgy fontos. Minden, optikában kapható napszemüveg megfelel ennek a célnak. Világos szeműek általában érzékenyebbek a nyári, intenzívebb fényre, nekik emiatt fokozottan ajánlott a napszemüveg viselése. A szemünk megfelelő védelméről azonban nem csak a parton, hanem a vízben is gondoskodni kell a vízben lévő baktériumok miatt. Ha betartunk néhány alapvető szabályt, felhőtlen nyár elé nézhetünk, már ami a szemünk egészségét illeti.
A szerkesztő ajánlja