A világot immár hosszú ideje sújtják egész országokat érintő influenzajárványok, melyek legutóbbi változatát a köznyelvben sertésinfluenzaként emlegetjük, mivel megbetegedett sertéseken azonosították Mexikóban, és róluk is terjedt tovább a vírus. Miután megvizsgáltuk a H1N1 influenza kórokozóját, arra a megállapításra jutottunk, hogy míg a rozsdamentes acél kitűnő “táptalaj” számára, a vörösréz felületen igen gyorsan elpusztul. Erre a fontos információra szükségünk volt annak felismeréséhez, hogy többszörös védelmet kell alkalmaznunk a fertőzéssel szemben, különösképpen akkor, ha ennyire időigényes a vakcina előállítása. Úgy véljük, a réz éppen ezért fontos szerepet tölt majd be az influenza továbbterjedésének megakadályozásában. Időt kell nyernünk, amíg a tudósok ki nem fejlesztik az oltóanyagot. Mint ezt tudjuk, a vakcinák előállítása a legjobb esetben legalább hat hónapig tart, de akár egy évet is igénybe vehet. Vagyis akkor hogyan akadályozhatnánk meg a fertőzés továbbterjedését, amíg nem áll rendelkezésünkre a vakcina? A réz alkalmazása lehetőséget kínál erre.

A közvélekedés szerint az influenza a levegőben terjed azáltal, hogy köhögünk és tüsszögünk, és ez az egyik oka annak, hogy sokan maszk viselésével próbálnak védekezni ellene. Csakhogy a levegőben terjedő vírusok megtapadnak a különféle felületeken is, amelyekhez hozzáérhetünk. Tudósok kimutatták, hogy egyetlen fertőzött kézzel még legalább hét további felületre visszük át a kórokozókat, mielőtt eljutunk odáig, hogy kezet moshassunk. Éppen ezért - főleg influenzajárvány ideje alatt - tanácsos lenne a gyakori kézmosás, csakhogy az emberek ritkán tartják magukat ehhez. Ezt tetézi a következő probléma: a fertőzött kézzel a nap folyamán megfogjuk az élelmiszert, amelyet aztán elfogyasztunk, vagy megérintjük vele az arcunkat. A maszk viselése ezért csak korlátozott védelmet jelenthet. Valójában sokkal fontosabb ennél a kézmosás, de még inkább a gyakran érintett felületek tisztán tartása.

A réz biztosítja számunkra a lehetőséget, hogy csökkentsük a felületek fertőzöttségét. Ezért is tekinthetjük a rezet a megelőzés egyik leghatékonyabb eszközének, elsősorban olyan helyeken, ahol az emberek nem szoktak kellő gyakorisággal kezet mosni. Reméljük, hogy a jövőben egyre több rezet és rézötvözetet használnak majd például a középületekben az ajtókilincsek, ajtószárny lemezek, korlátok, kapaszkodók és vízcsapok, valamint az emberi érintésnek gyakran kitett különféle felületek (így az asztallapok) anyagaként.