Kívülről befelé haladva
Vannak bizonyos fejlődési rendellenességek, melyek a női kismedencét is érintik. Ilyen például az ún. Mayer-Rokitansky-Künster-Hauser Szindróma, a Müller cső komplex fejlődési rendellenessége, melynek előfordulási gyakorisága kb. 3-4%. Lényege, hogy a nemi szervek egy része, pl. a hüvely felső harmada és a méh nem alakul, nem fejlődik ki, a petevezetékek és a petefészkek azonban épek. A betegség gyakran társul vesefejlődési rendellenességekkel.

Hüvelyi rendellenességek
A hüvely esetében léteznek kettőzöttségek - dupla, azaz kettő hüvely, vakon végződő hüvely -,ezeknél viszont már több komolyabb probléma is adódhat. Meglehetősen ritka kórképekről van szó. Sajnos előfordult már, hogy a páciens kórképére 28 - 30 éves korában a meddőségi klinikánkon derült fény, annak ellenére, hogy már legalább tíz éve járt rendszeresen nőgyógyászhoz.

A méh rendellenességei

• A méhnek is lehetnek fejlődési rendellenességei. A méh egy rendkívül bonyolult és hihetetlenül érdekes funkciójú szerv, melyről nagyon sokáig úgy hitte az orvostudomány, hogy egy jelentéktelen „zsák”, amiben csak úgy kialakul, majd növekszik az embrió. Előfordulhat akár a méh közepében egy ún. sövény, teljes sövény vagy kettőzött méh, melynek köszönhetően a méh nem tud jól működni.
• A méhszájnál lehet többek között hegesedés, megtöretés, polip (egy méhdaganat, izomszaporulat, amely egy cseresznyemag méretű golyóhoz hasonlít, ami mechanikusan benő a méhszájhoz, elzárva, vagy erősen szűkítve az utat az anyaméhbe). Például ha valakinek P3-as citológiája, vagy rákmegelőző állapota volt a méhszájon, és a műtét után a seb hegesen gyógyult, akkor olyan mechanikai akadályról van szó, mely miatt a hímivarsejtek (spermiumok) esetlegesen nem tudnak eljutni a petesejthez.
• Kialakulhatnak továbbá összenövések, elzáródások, akár valamilyen gyulladástól, akár megelőzően végzett kaparástól, pl. ha valakinek több terhesség- megszakítása is volt, mely gyakorlatilag a méh tartalmának kürett-kanállal történő eltávolítása. A sérülés a terhesség-megszakítás egyik lehetséges velejárója, vagy más egyéb operáció következménye is lehet.
• A meddőség hátterében daganatos elváltozások is állhatnak, melyek azonban többnyire jóindulatúak, ezeket myomáknak hívják: jóindulatú daganatok a méh üregében, a méh falában, illetve a méh izomzatában. Ezek mérete és száma is változó: lehet egy nagy, esetleg előfordulhat több - ritka esetben akár pl. húsz - kisebb myoma is a női szervezetben, de olyan is lehet, hogy valakinek akár több nagyobb alakul ki.

A petevezeték rendellenességei
A petevezeték egy izmos fallal rendelkező szerv, mely elősegíti a petesejt és a spermium találkozását. Ha károsodik a petevezeték mozgékonysága, átjárhatósága, csillószőreinek mozgása, a petevezeték már nem képes ellátni élettani feladatát.

• Kismedencei összenövések és hegesedések károsíthatják a petevezetékek mozgékonyságát. Összenövések és hegesedések tehetik lehetetlenné, hogy a megtermékenyítésre váró petesejt megfelelően vándoroljon a petevezetékben. Hegesedés kialakulhat pl. endometriózis következtében, valamint hasüregi vagy kismedencei sebészeti beavatkozásokat, mint pl. bélműtéteket, vakbélműtétet vagy császármetszést követően. A hegesedés elzárja a petesejt útját a petevezetékben, mely így nem képes a spermiummal találkozni és megtermékenyülni.
• A kismedencei gyulladás önmagában évente nők százezreinek termékenységét veszélyezteti. Chlamydia fertőzés hatására pl. károsodik a petevezeték csillószőreinek mozgása, melynek eredményeképpen zavart szenved a petesejt és a spermium előrehaladása és így találkozásuk lehetősége, valamint gyakoribb a méhen kívüli terhesség kialakulása is.
• Azon nők 60%-a, akiknél chlamydia ellenes antitestek találhatók, még csak nem is tud róla, hogy átesett az egyik leggyakoribb kismedencei gyulladást okozó chlamydia fertőzésen. E kórokozó rendkívül alattomos, mivel teljesen tünetmentesen is a petevezetékek súlyos károsodásához vezethet (a kórokozók a petevezetőben feljutnak a spermával együtt, ahol elkezdenek tenyészni, növekedni, a gyulladás elkezd fölfelé terjedni a petevezetőben vagy a méhben).
• Méhen kívüli terhesség: az előébrény (embrió) a károsodott vándorlás miatt nem a méh üregébe, hanem a petevezetékbe vagy a petefészek felszínére ágyazódik be. A kialakult méhen kívüli terhesség a petevezeték megrepedéséhez, súlyos hasüregi vérzéshez és a petevezeték további károsodásához vezet.
• Sterilizációs műtét eredménye.

A diagnózis felállítása
A kivizsgálás során a következő kérdésekre keressük a választ:

• Átjárható-e a petevezeték?
• A petevezeték petefészek felőli végén található ún. fimbriák (nyúlványok) nyitottak-e, hogy befogadják az ovuláció során kiszabadult petesejtet?
• Vannak-e olyan összenövések, melyek akadályozzák a petevezetéket szabad mozgásában?
• A petevezeték belsejében található csillószőrök funkciója ép-e?

A petevezeték átjárhatóságát vizsgálhatják speciális röntgen diagnosztikai eljárással, ultrahanggal, illetve laparoszkópos technikával is, de a Versys Clinics a régi, HSG módszert az elavultsága miatt már nem alkalmazza.

A petevezetékek UH-vizsgálata: Hysterocontrast-salpingosonography (HYCOSY)
A HYCOSY indikációja és kivitelezése a HSG-vizsgálathoz hasonló. A méhbe a hüvelyen keresztül felvezetünk egy kicsi katétert, melyen keresztül folyadékot, azaz ultrahangot visszaverő kontrasztanyagot fecskendezünk a méhüregbe és a petevezetékekbe, majd pedig hüvelyi ultrahangvizsgálat segítségével vizsgáljuk a kontrasztanyag által kirajzolt méhüreget, petevezetéket és a kontrasztanyag átjutását a petevezetékeken keresztül a szabad hasüregbe. A vizsgálat előnyei közé tartozik, hogy nincs szükség a szervezetet károsító röntgensugárra. Ezen vizsgálat nemcsak a petevezető, hanem a méhüreg pontos megítélésére is alkalmas. Kiszűrhetőek azon méhüregi rendellenességek, melyek a terhesség létrejöttét, az embrió beágyazódását befolyásolhatják, csökkenthetik. Pl.: polip, myoma, septum, subseptum, arcuatus, synechiák, Ashermann sy., stb. Egyéb előnyei: ambuláns módon elvégezhető, nem kell altatni, nem fáj, nem kellemetlen, 5-10 perc alatt elvégezhető, és nagyon jó hatásfokkal meg tudjuk vele állapítani, hogy a petevezető működik- e.

Laparoszkópia, Hiszteroszkópia
A petevezeték eredetű meddőség kivizsgálásában és terápiájában egyaránt fontos szerepet kap a hiszteroszkópia, laparoszkópia, chromopertubáció. Ezen beavatkozások a nemzetközi irányvonalaknak megfelelően a meddőség alap kivizsgálásai közé tartozhatnak. Egyes rendellenességek, pl.: bizonyos típusú és elhelyezkedésű endometriózisok más technikával nem kimutathatóak. A laparoszkópia nagy előnye, hogy a diagnosztikai eljárás során terápiás beavatkozást is végezhetünk, így a páciensnek nincs szüksége ismételt, már operatív beavatkozásra. A petevezeték eredetű meddőség terápiájában döntően a sebészeti megoldások érvényesülnek. A petevezetékek funkciójának helyreállításában laparotómiás (hasmegnyitással járó) vagy laparoszkópos (hastükrözéses) műtéti technikák állnak rendelkezésre, de a páciensnek mindenképpen előnyösebb az egynapos sebészet keretén belül elvégezhető laparoszkópia.

Terápiás megoldások
A petevezeték eredetű meddőség kezelésében sikeres terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre, így pl. a hegesedések műtéti oldása, a károsodott petevezetékek sebészi helyreállítása, valamint az in vitro fertilizáció (lombikbébi program). A legjobb eredményt az in vitro fertilizáció nyújtja, de a sebészi beavatkozás is számos előnnyel jár.