SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Tények a margarinról

Családinet [cikkei] - 2005-12-05
Időnként túlzóan kedvező, máskor megalapozatlanul elítélő vélemények kerülnek a köztudatba a margarinnal kapcsolatban. Érdemes ezért röviden áttekinteni e fontos népélelmezési cikk valódi jellemzőit.
Tények a margarinról

A margarin kitalálása háborús időkhöz kapcsolódik. Franciaországban III. Napoleon felkérésére 1866-tól foglalkozott olcsó zsiradék előállításával a gyógyszerész Hyppolyte Mège-Mouriès, ő marhafaggyúból és sovány tejből készítette termékét, amely 1869-ben került szabadalmazásra. A két anyagot keveréssel elegyítették, és így alacsony árú zsiradékot hoztak forgalomba a munkásoknak, nemkülönben a francia-porosz háború francia csapatai számára. A továbbiakban holland vállalkozók megvásárolták a szabadalmat, és nagyobb mennyiségben kívánták a terméket sikerre vinni, de ehhez kevés volt a faggyú. Ezért más nyersanyagot próbáltak keresni. Végül 1902-ben szabadalmaztatta Németországban Wilhelm Normann a növényi olajok keményítését hidrogénezéssel, amely a mai margaringyártásnak is az alapját képezi. A margarin a múlt század hatvanas éveinek végére a vaj riválisa lett Európában és az Egyesült Államokban, sőt 2000-re a domináns kenőzsiradékká emelkedett.

Az Európai közösség definíciója szerint a margarin növényi és/vagy állati eredetű zsírokból nyert, képlékeny víz-az-olajban emulzió, amelynek zsírhányada 80-90% és ebből legfeljebb 3% a tejzsír. A manapság forgalomban lévő margarinok több mint 90%-a csak növényi eredetű zsiradékokból áll, így felhasználják a napraforgó-, repce-, kukoricacsíra-, szója-, földimogyoró-, szója-, gyapotmagolajat, továbbá a kókusz- és pálmamagzsírt. A margarin mindig folyékony és szilárd frakciók keveréke. Az utóbbi - a szokásos környezeti hőmérsékleten folyékony - olajok keményítésével (az olaj hidrogénezése nikkel-, esetleg rézkatalizátor jelenlétében, 150-220°C hőmérsékleten; ennek következtében a telítetlen zsírsavak kettős kötései felszakadnak, ezért a kezelt olaj olvadáspontja emelkedik; a hidrogénezés lehet teljes, vagy részleges), frakcionálásával (a különböző olvadáspontú zsírok szétválasztása fizikai módszerekkel és a magasabb olvadáspontúak felhasználása), átészterezésével (a zsírsavak megoszlásának megváltoztatása a triglicerid molekulákban enzimatikus úton, különböző hőmérsékleten és katalizátorok jelenlétében; a magasabb olvadáspontú trigliceridek kikristályosíthatók, elválaszthatók) érhető el. A keverék zsírjellegű része az olaj/zsír keverékből, zsíroldékony vitaminokból, az emulzió kialakulását elősegítő anyagokból, a vizes rész savanyú sovány tejből (ha tejes margarinról van szó) vagy vízből áll. A két frakciót levegő kizárásával hűtve keverik, összegyúrják. A kenőmargarinokban általában a fentebb említett zsírtartalomnál lényegesen kisebb mennyiségű zsír van, a víz aránya 70-75% is lehet, ezek a csökkentett zsírtartalmú margarinok. Van félzsíros margarin is, valamint ipari felhasználásra szánt, akár 99% zsírt tartalmazó margarin is, bár ez utóbbi valójában már nem margarin. A hidrogénezés során nemcsak a telítetlen zsírsavak mennyisége csökken, hanem belőlük transz-zsírsavak is keletkeznek. Ezekben megmarad(nak) az élettani szempontból egyébként kedvező hatású kettős kötés(ek), de az atomok térbeli elhelyezkedése megváltozik, és ezért a transz-zsírsavak a biológiailag inkább hátrányos tulajdonságú telített zsírsavakkal azonosak. A korábban előállított étkezési margarinokban a transz-zsírsavak mennyisége elérhette a 10%-ot, vagy még ennél is többet. A korszerű eljárásokkal azonban az arányt 1-2%-ra sikerült leszorítani, sőt a "Szívbarát" minősítést szerzett Flóra margarinban (amellyel azonos termék külföldön "Becel" néven található az üzletekben) a mennyisége gyakorlatilag nulla és ezen túlmenően gazdag többszörösen telítetlen zsírsavakban. A szokásos margarinokban egyébként az összes zsírsav négyötöde-háromnegyede telítetlen, éspedig mintegy 30% egyszeresen, 30-50% többszörösen telítetlen. A ma gyártott margarinok zsírsavösszetétele humán-biológiai szempontból kedvezőbb a vajénál.

Mivel a háztartásokban a margarint rendszerint a vaj helyettesítésére használják, a vaj viszont kiváló A- és D-vitaminforrás, ezért ezeket a termékeket ezzel a két vitaminnal rendszeresen dúsítják. Ezen kívül a nyersanyagként szolgáló növényi olajokból nem jelentéktelen mennyiségű E-vitamin is van a margarinban, amelyet sokszor még hozzáadott E-vitaminnal egészítenek ki.

Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a margarin nem egy különleges kémiai anyag, hanem a természetes zsírsavak sajátos keveréke. A szervezeten belüli sorsa megfelel a szokásos forrásokból származó zsírsavakénak. Az is egyértelmű, hogy - ha tejet nem adnak hozzá - alapösszetételénél fogva nem tartalmaz koleszterint, de vannak benne növényi fitoszterinek, amelyek előnyösen befolyásolják a zsírok és zsírszerű anyagok anyagcseréjét.

A koleszterin életfontosságú anyag. Az ember sejtjei folyamatosan igénylik ezt a molekulát az új sejthártyák szintéziséhez, nélkülözhetetlen továbbá a mellékvesekéreg-hormonok, a hím és női nemi hormonok, a D-vitamin szervezeten belüli bioszintéziséhez. Mivel a szervezet számára a koleszterin ennyire jelentős, könnyen érthető, hogy a testben található koleszterin túlnyomó része belső szintézis eredménye. A szervezetben naponta mintegy 10 mg koleszterin képződik testtömeg-kilogrammonként, összesen 600-900 mg. A szintetizált mennyiség 25%-a keletkezik a májban, azonban szinte valamennyi szerv képes a koleszterin előállítására. Ha a táplálékban lévő koleszterin mennyisége kisebb, növekszik a belső produkció, és ez fordítva is igaz. Ebből következik, hogy a bevitel drasztikus mérséklésével sem csökkenthető a vérszérum koleszterinszintje általában 10-15%-nál nagyobb mértékben. A táplálékból a koleszterin felszívódási aránya 20-80%. Figyelembe véve a napi koleszterin-veszteséget (kiválasztás az epével, bőr hámlása) a napi szükséglet valamivel több 1 g-nál. A koleszterin valódi egészségi jelentőségét - fontos biológiai funkciói ellenére - az érelmeszesedéssel és ehhez kapcsolódóan a szívkoszorúér-betegséggel, a szívizom vérellátási zavaraival való összefüggése határozza meg. Számos klinikai és epidemiológiai, nemkülönben állatkísérletes kutatás során tisztázódott, hogy a magas vérkoleszterin szint, különösen a koleszterin bizonyos frakcióinak megemelkedett aránya szoros kapcsolatban van ezeknek a betegségeknek a kockázatával. A leginkább átfogó adatokat szolgáltató, hét országban végzett tanulmány eredményei világosan mutatták, hogy a vér koleszterinszintje magasabb az olyan népesség tagjainál, akik koleszterin- és telített zsírsavbevitele nagyobb, mint azokban az országokban, ahol ezek bevitele kisebb, és ugyanakkor bőségesebb a többszörösen telítetlen zsírsavak felvétele. Az is kiderült, hogy a táplálék koleszterinjénél lényegesen erőteljesebben befolyásolják a szérumkoleszterin szintjét a zsírsavak. Nagyon egyszerűen megfogalmazva: a telített zsírsavak fokozzák a szervezeten belüli koleszterintermelést, a telítetlen zsírsavak viszont mérséklik ezt, sőt bizonyos körülmények között aktívan közreműködnek a koleszterint csökkentésében. Az összefüggés mértékét konkrét matematikai formulában lehet kifejezni, olyannyira, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak két családja között is különbséget lehet tenni (az n-3 sorozat tagjai hatékonyabban mérséklik koleszterinszintet, mint az n-6 zsírsavak).

Itt érkeztünk el a növényi eredetű zsiradékok, és e csoporton belül a margarinok fontosságáig. A margarin kevés telített zsírsavat foglal magában, a korszerű termékekben nincs, vagy éppen csak felfedezhetők a transz-zsírsavak, ezen kívül nincs benne koleszterin, illetve a tejes margarinokban csak nagyon kevés. Ennek eredménye, hogy a margarinnak nincs koleszterinszintet növelő hatása. A margarinban található zsírsavak túlnyomó része telítetlen, ezért ezek koleszterinszintet csökkentő hatása érvényesül. Ha viszont alacsonyabb a vér koleszterinszintje, akkor csökken az érelmeszesedés, a szívkoszorúér-betegség kockázata. Nem hagyhatók figyelmen kívül a növényi olajokból származó fitoszterinek és más, biológiailag hatékony, de nem tápanyag jellegű összetevők jelenléte sem. Ezért ajánlható a "Szívbarát" étrend kialakításánál a korszerű eljárásokkal előállított margarinok felhasználása és előnyben részesítése az állati eredetű zsiradékokkal szemben.

 

Prof. dr. Biró György

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.
A szerkesztő ajánlja