Sem az érintettek maguk, sem háziorvosuk, olykor még az emésztőrendszer specialistája, vagy a bőrgyógyász, a fogorvos szakorvos sem ismeri fel a panaszt – mondta dr. László András gasztroenterológus. Holott a felszívódási zavarra utalhat a kisgyerek külső megjelenése, a felfúvódott has, a vékony végtagok, a gyakori hasmenés. Gyanújel lehet a károsodott fogzománc.

A diagnosztizálást segítik a laboratóriumi, a vérszérum- ellenőrzések, a vékonybél bolyhainak elsorvadását mutató szövettani vizsgálat. Sok érintettnél jelentkeznek sajátos bőrtünetek. A betegség kialakulásában – a genetikai alap, a hajlam mellé társulva – nagy szerepet játszik a búza, az árpa, a rozs, a zab egyik összetevőjével, a gluténnal szembeni érzékenység.

A felszívódási zavar hiánybetegséget idéz elő. A vas, a folsav, a B12-, a D-, a K-vitamin, a kalcium elégtelen felszívódása miatt vérzékenység, csontritkulás alakulhat ki. A vashiányos vérszegénység hátterében igen gyakran található meg a lisztérzékenység, ám az orvosok ritkán gondolnak erre.

Ahogyan az is kevéssé ismert, hogy társult kórkép lehet a gyakori vetélés, az epilepszia, a depresszió. A kezeletlen lisztérzékenyeknél az átlagnépességhez képest gyakoribb egyes tumorok, például a limfóma kialakulása.

– A betegséggel kapcsolatos tájékozottság növelését célozza a május 20-án és 21-én tartandó lisztérzékenyek világnapja – mondta a betegegyesület elnöke, Koltai Tünde.

http://www.delmagyar.hu/cikkonly.php?action=nyomtat&cid=124479