Az Európai Unióban 2007 óta február 22. hivatalosan a „pay gap”, azaz a „nők bérhátrányának” a napja. Magyarországon először az MSZP Nőtagozata és az MSZOSZ női választmánya ehhez a kampányhoz saját programsorozattal csatlakozott abból a célból, hogy hazánkban is kiegyenlített legyen a gyermekes édesanyák fizetése, ami jelenleg az európai átlaghoz képest óriási szórást mutat. A dátumnak szimbolikus jelentése van, mivel február 22-én az egy gyermekes édesanyák már 54 napja dolgoznak ingyen a férfiak fizetéséhez képest.

A konferenciát Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, „A nők esélyegyenlőségét többek között gazdasági függetlenségük határozza meg, melyhez az állami segélyek és a szociális támogatások hozzájárulnak, de még ezeknél is sokkal fontosabb, ha a nők egyenrangú félként vehetnek részt a munkaerőpiacon, ha a férfiakkal egyenrangú partnerként tudnak munkát vállalni, és ezért egyenlő munkabért érdemelnek. Éppen ezért tennünk kell az ellen, hogy a kisgyermekes édesanyákat nem akarják foglalkoztatni, és egy 2-3 gyermekes édesanya ugyanazért a munkáért 25%-kal kevesebb bért kap, mint egy hasonló munkakörben dolgozó férfi.”

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a nők bérhátrányának csökkentése céljából célszerű lenne konkrét javaslatokat megfogalmazni a munkáltatók és a szakszervezetek felé, melyet megküldenek a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti szerveinek és a nők jogaiért fellépő civil szervezeteknek. A javaslatok közül többek között az alábbiak fogalmazódtak meg:

1. A versenyszférában működő vállalatok is dolgozzanak ki esélyegyenlőségi tervet, melyet a munkaadónak a döntéseinél minden alkalommal figyelembe kell vennie, valamint ösztönözni kell a szakszervezeteket, hogy a kollektív szerződésekben ezeket a szempontokat is tekintsék tárgyalási alapnak.
2. A munkaadók gyűjtsék össze nemek szerinti bontásban, hogy az azonos munkakörben dolgozóknak mennyi a munkabére és az egyéb munkavállalással kapcsolatos feladata. Ezek az adatok az adatvédelmi szempontok figyelembevételével legyenek hozzáférhetők a szakszervezeteknek, és a szakszervezetek is felléphessenek ezzel az igénnyel a munkáltatók felé.
   
3. Amennyiben az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet a munkáltatónál hátrányos megkülönböztetést állapít meg esélyegyenlőségi ügyekben, a munkáltatói jogkör gyakorlójának (vezérigazgató, HR igazgató) - a jelenlegi szankciók mellett - legyen kötelessége esélyegyenlőségi tanfolyamon részt vennie.
   

Az MSZP Nőtagozata és az MSZOSZ Női Választmánya a felháborító bérkülönbségek kapcsán első alkalommal február 2-án tartott megbeszélést. A dátumnak szimbolikus jelentése van, mivel a magyar egy gyermekes nők addig a napig minden évben 33 napot ingyen dolgoztak a férfiak fizetéséhez képest. Március 31-én pedig a két, három és többgyermekes magyar édesanyák fizetési hátránya kerül fókuszba. Ez a dátum szimbolikusan azt a 100 napot jelenti, ami alatt a többgyermekes nők ingyen dolgoztak a férfiak béréhez képest, azaz a nők 25%-kal keresnek kevesebbet, és ez a különbség sajnos a nők nyugdíjában is megmutatkozik.

Az Európai Szocialisták Nőszervezete a nők igazságtalan bérhátránya ellen már 2007-ben kampányt indított. Gurmai Zita, a szervezet elnöke felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a különbségek felszámolására. Az ajánlásokban a vállalatok számára kötelezővé tennék a fizetések és az egyéb bérek rendszeres ellenőrzését, előnyöket biztosítanának a diszkriminációmentes cégeknek, és szankciókat vezetnének be azokra a munkaadókra, akik megsértik az „egyenlő munkáért, egyenlő bér” elvét. Valamint felhívja az európai intézményeket, hogy szervezzék meg az egyenlő fizetések európai napját. Az Európai Parlamentben a kampány hatására létrejött egy gender esélyegyenlőséggel foglalkozó határozat, valamint egy jelentés is született.